/ BETEGSÉGEK / A fulladás okai
  2018-09-09

A fulladás okai

A légszomj egészséges embereken is jelentkezhet nagyobb fizikai megterhelést követően, de számos betegség tünete is lehet.

A tüdő eredetű nehézlégzés okai

Hátterében állhat a tüdőállomány pusztulása, légúti szűkület vagy a légző mozgások akadályoztatása. Ilyenkor szabad füllel is sok esetben sípoló hang hallható. Légúti fertőző betegségek is járhatnak fulladással. Tüdőgyulladás esetén is jelentkezik nehézlégzés, általában ilyenkor láz, köhögés, esetenként köpetürítés és mellkasi szúró fájdalom is a tünetek része. Nehézlégzéssel jár a hörghurut, hörgőgyulladás is, amihez különösen a krónikus esetekben gyakran társul bőséges köpetürítés is. Tüdőembólia esetén is jelentkezik fulladás, légszomj.

A mellhártyaűrben bármilyen okból (pl. gyulladás, tumor) felszaporodó, nagyobb mennyiségű folyadék a légzőfelület csökkenése révén nehézlégzést okoz. Erre is jellemző lehet, hogy a beteg a hanyattfekvő helyzetet kevésbé viseli el az üléshez képest.

- hirdetések -

Gyermekeknél a pszeudokrupp fulladással, jellegzetes ugató köhögéssel járó állapot, mely a gége hangszalag alatti területének gyulladása következtében lép fel, és rendszerint meghűléses betegségekkel együtt, vagy azokat követve alakul ki. Fontos, hogy ilyenkor a friss levegőre vigyük a gyereket, amíg az orvosi segítség meg nem érkezik.

Az alsó légutak szűkülete során, mely asztma esetén fordul elő, jellegzetes a megnyúlt, nehezített kilégzés. Az asztmás beteg kapkodja a levegőt, jellegzetes a gyakori, felületes légzés, melyhez a légzési segédizmokat is igénybe veszi. A betegek ilyenkor a megszokott, állandóan használt inhalációs gyógyszereik mellett rövid, gyors hatású hörgőtágítókat is alkalmazzanak. Az otthoni kezelésre nem javuló asztmás roham esetén azonnali orvosi segítségre van szükség.

A belégzés akadályozottsága fordul elő hörgőrák, vagy a mellkasbemenet felé növekedő, megnagyobbodott pajzsmirigy (substernalis struma) esetén is.

Számos diffúz – a tüdő egészét vagy nagy részét érintő – tüdőbetegségben is fellép nehézlégzés, melyek korai szakban gyulladásos jellegűek, később köteges szerkezeti torzulásokkal (fibrózis) járnak. Ezek közé tartoznak a különböző szerves és szervetlen porártalmak, autoimmun betegségek következményei, de ismeretlen eredetű formák is léteznek. A panaszok csökkentésére az alapbetegség kezelése szükséges, amennyiben lehetséges.

Más betegségek okozta nehézlégzés

A szívelégtelenség okozta nehézlégzésre jellemző, hogy kezdetben csak fizikai terhelésre jelentkezik, majd a folyamat előrehaladtával, súlyos esetben már nyugalomban is észlelhetőek a tünetek. Előrehaladott szívelégtelenségben a beteg ülő helyzetben kapkodja a levegőt. Köznapi nyelven „szív asztmának” (asthma cardiale) nevezzük a rohamokban, főként az éjszakai órákban jelentkező nehézlégzést. A fulladáson kívül a beteg köhécsel, szapora légzése van, megfigyelhető a légzési segédizmok használata, verejtékezés, szürkéssápadt arc, cianotikus bőr, telt nyaki vénák. Mindenképpen orvosi segítség szükséges.

Az autoimmun eredetű izomgyengeség, myasthenia gravis súlyos formájában is kialakulhat légzési  és nyelési nehézség, kezelés nélkül a beteg fulladásához is vezethet.

Anyagcsere betegségek közül cukorbetegségnél, ha vércukorérték igen magas, akkor megbomlik a szervezet sav-bázis egyensúlya, a testnedvek kémhatásának a savi irányban történő eltolódása következtében nehézlégzés  lép fel, mely azonnali kórházi ellátást igényel.

Nagyfokú vérszegénység esetén  leginkább fizikai terhelés hatására,  a  szervezet nem megfelelő oxigénellátása következtében is jelentkezhet nehézlégzés. Ilyenkor a vérszegénység okát szükséges kideríteni a megfelelő kezeléshez.

Előfordul, hogy a nehézlégzés hátterében nem áll kóros szervi elváltozás, a beteg fulladását ilyen esetben pánikroham okozza. Erre az állapotra kapkodó légzés a jellemző. A rossz légzési technika következtében a vérben a szén-dioxid szintje megnövekedik, ami a kezek jellegzetes görcséhez vezethet. A beteg megnyugtatása, a légzés ütemének csökkentése is segíthet a tünet oldásában.

(WEBBeteg – Dr. Szanyi Andrea, háziorvos, geriáter)