Méhnyakrákról akkor beszélünk, amikor a méhnyakon beteg, kórosan osztódó sejtek találhatók. A méhnyak a méh alsó részén található, ez köti össze a méhet a hüvellyel. A méhnyakrák korai stádiumban sikeresen kezelhető. Rendszerint már nagyon korai szakaszban is kimutatja az úgynevezett Pap-teszt.

Mi okozza a méhnyakrákot?

A legtöbb méhnyakrákot a humán papilloma vírus, azaz a HPV okozza. Elkaphatod a HPV-t, ha olyan emberrel lépsz szexuális kapcsolatba, akinek a szervezetében már megjelent ez a vírus. A HPV vírusnak számos típusa van, de nem mindegyik típus vezet méhnyakrákhoz. Az altípusok közül néhány genitális szemölcsök kialakulásához vezet, mások semmilyen tünetet nem okoznak.

A HPV évekig tünetmentes lehet, és akár méhnyakrákhoz is vezethet. Éppen ezért nagyon fontos, hogy rendszeresen elmenj a szűrővizsgálatra. Az éves nőgyógyászati vizsgálat során elvégzett Pap-teszt felismeri a méhnyak nem egészséges sejtjeit, még mielőtt ezek rákos sejtekké válnának. Az időben elkezdett kezeléssel a máhnyakrák megelőzhető, és gyógyítható.

A méhnyakrák tünetei

A méhnyak sejtjeinek rendellenes elváltozása ritkán okoz tüneteket. A probléma az, hogy a tünetek már csak elég későn, előrehaladott állapotban jelentkeznek.

A méhnyakrák tünetei lehetnek:

• nem megszokott vaginás vérzés, a menstruációs ciklus változása
• vérzés, amikor valami a méhnyakaddal érintkezik, például szex közben, vagy amikor felhelyezed a pesszáriumot
• fájdalom szeretkezés közben
• hüvelyfolyás, ami véres árnyalatú

Hogy diagnosztizálják a méhnyakrákot?

A rendszeres kismedencei vizsgálat részeként kérj HPV-szűrést. A teszt kimutatja a rendellenes sejtelváltozásokat. Ezen kívül lehet, hogy az orvosod más vizsgálatot is el fog végezni, hogy kiszűrje a rákot megelőző állapotot, vagy rákos sejtelváltozásokat a méhnyakon. Ha a méhnyakrák valamelyik tünetét tapasztalod, akkor az orvosod szövetmintát (biopsziát) fog kimetszeni a méhnyak faláról.

Hogyan kezelik?

Attól függően, hogy a betegség milyen stádiumban van, azaz: mennyire előrehaladott, különböző „súlyosságú” beavatkozásra van szükség:

• Műtét: korai stádiumban a méhnyak, előrehaladottabb esetekben akár a méh teljes eltávolítása, a kismedencei nyirokcsomók vagy a petefészek és a petevezetékek eltávolítása
• Kemoterápia
• Sugárkezelés

Attól függően, hogy az elváltozás mennyire kiterjedt, többféle kezelésre vagy kezelések kombinálására is szükség lehet. A méh eltávolítása után nem vállalható gyerek.

Túlélési esélyek

Korai felismerés esetén, a betegség kezdeti stádiumában a túlélési arány szinte 100%-os a méhnyakrák esetén.

A betegség stádiumait az alapján állapítják meg, mennyire kiterjedt a rákos burjánzás, azaz milyen egyéb szöveteket, szerveket támadott meg.

• A betegség legkorábbi szakaszában – 1-es stádium – a diagnózist követő 5 éves túlélési ráta több mint 90%-os
• 2-es stádiumban az 5 éves túlélési arány 76%
• 3-as stádiumban 50-62%-os az 5 éves túlélési arány
• A 4-es stádiumú méhnyakrákkal kezelt nők kb. 20%-a él a diagnózist követő 5 év múlva is.

A legtöbb nő megijed, dühös vagy szomorú lesz, miután méhnyakrákot diagnosztizáltak nála.

Meg lehet előzni a méhnyakrákot?

A Pap-teszt a legjobb módja, hogy időben felfedezzék a problémát! Kimutatja azokat a sejtelváltozásokat is, amelyek idővel méhnyakrákhoz vezethetnek. Ez segít megelőzni a méhnyakrákot. Ma már többféle HPV elleni vakcina létezik, melyek a HPV számos altípusa ellen nyújtanak védelmet.

Azok a vírusok, amelyek a méhnyakrákot okozzák, szexuális úton terjednek. A legjobb módja annak, hogy elkerüld ezeket a fertőzéseket, az, ha nem élsz szexuális életet, de ha mégis, akkor figyelsz a biztonságra! Mindig használj óvszert és ne váltogasd a partnereid!

(S.A. - www.webmd.com, Lektorálta: Dr. Lesznyák Judit)