/ BETEGSÉGEK / A csuklás okai
  2013-12-06

A csuklás okai

A csuklás egyes elméletek szerint a csecsemők szopóreflexével áll kapcsolatban. Férfiaknál gyakrabban figyelhető meg a jelenség, mint nőknél. Amennyiben a csuklás perceken, órákon belül vagy különféle házi módszerekkel magától megszűnik, akkor átmeneti, betegség nélkül jelentkező zavarról van szó. Ha azonban makacs és gyakran visszatér, több órán, esetleg napon keresztül tart, nem hagyja a beteget aludni, kivizsgálásra van szükség.

A csuklás kellemetlen és a szervezet számára sem hasznos. A jelenség a rekeszizom akaratlan görcse, amely során gyors belégzés jön létre. A levegő a tüdőbe szívódik a reflexesen záródó hangrésen keresztül, ez okozza ezt a különös hangjelenséget. Bár rendszerint jóindulatú és magától megszűnik, ha órákig-napokig tart, sőt fokozódik is, akár komolyabb kiváltó ok is lehet a háttérben. Ebben az esetben érdemes orvoshoz fordulni! 

 Hogyan alakul ki a csuklás?

A csuklás kialakulásáért két agyideg, a bolygóideg  és a nyelv-garat ideg felelős. Ha ezek az idegek ingerületbe jönnek, az agy meghatározott területén átkapcsolódva a rekeszizom idegén keresztül csuklást idéznek elő.

A bolygóideg egy szakaszon a nyelőcső mellett fut, majd a gyomor falát is behálózza. Ez az oka annak, hogy bőséges étkezés után gyakoribb a csuklás. Leggyakrabban a gyomor és a belek izgatása okozza, de lehet központi eredetű, és ez gyakran makacs jelenség.

A jóindulatú, magától szűnő csuklás oka lehet:

  • a gyomor feszülése (szénsavas italok, levegőnyelés, túl nagy mennyiségű étel fogyasztása)
  • hirtelen hőmérsékletváltozás (forró és hideg folyadékok, hidegzuhany)
  • alkoholfogyasztás
  • izgalom, stressz
  • nevetés.

Hogyan szüntethető meg a csuklás?

Számos egyszerű gyógymód létezik ártalmatlan csuklás esetén, amelyek, ha hisznek benne, hasznos lehet. Amit tudományosan is igazoltak:

  • A magasabb vér szén-dioxid érték gátolja a rekesz aktivitását, ezért jó lehet, ha néhány légzési ciklust kihagyunk, és a levegőt benntartjuk, vagy papírzacskóba lélegezünk.
  • Gyors vízivás, száraz kenyér vagy jégdarab lenyelése.
  • Hatékony lehet a rekeszizom ingerlése a térdek mellkashoz szorításával.
  • A megijesztés a csuklás ritmusától eltérő fázisban vált ki belégzést.

Amennyiben a fenti praktikák nem segítenek, az alapbetegség kezelése mellett gyógyszeres kezelésre, így egyes epilepszia ellen alkalmazott gyógyszerek használatára is van lehetőség. Ha a gyógyszeres kezelés sem hatásos, a műtét is szóba jöhet, ám ez inkább elméleti, a gyakorlatban ritkán alkalmazott lehetőség.

A visszatérő, tartós csuklás okai

Tartós csuklást eredményezhet, ha a rekeszizomhoz közel futó idegeket a lefutásuk mentén bárhol ingerli valami.

  • A fej-nyak területén történő ingerlés esetén a fülben lévő idegentest vagy golyva lehet az ok.
  • A mellkas területén nyelőcsőfekély, reflux, tüdőgyulladás, mellhártyagyulladás, szívinfarktus, szívburokgyulladás lehet a kiváltó ok.
  • A has területén májmegnagyobbodás, májgyulladás, epehólyag-gyulladás, hasnyálmirigy-gyulladás, illetve valamilyen rekeszizom környéki folyamat (tályog, tumor akár a mellkasi, akár a hasi oldalon) állhat a háttérben.
  • Megváltozott vérösszetétel. Csuklást eredményezhet a megváltozott vérösszetétel, például veseelégtelenség, cukorbetegség, alkoholfogyasztás esetén.
  • Az alacsony szén-dioxid érték csuklásra hajlamosít.
  • Az idegrendszer betegsége. Az idegrendszer daganatos, traumás vagy fertőzéses eredetű megbetegedései szintén előidézhetik a tartós csuklást.
  • A fentieken kívül pszichés vagy ismeretlen eredetű okok is állhatnak a csuklás hátterében, továbbá a műtét utáni állapot is előidézheti a jelenséget.

A csuklás kivizsgálása során - a részletes kórelőzmény kikérdezésén túl - vérvizsgálat és mellkas röntgen vizsgálat is történik.

(WEBBeteg, Lektorálta: Marsi Zoltán)

  Kapcsolódó cikkek


ha tetszett a cikk, oszd meg másokkal is!