/ BETEGSÉGEK / Az autizmus és annak típu...
  2015-11-06

Az autizmus és annak típusai

Az autizmus egy idegi-fejlődési rendellenesség. Okait mai napig kutatják. Az emberek legtöbbje szerint csupán egyféle autizmus létezik. Pedig lényeges eltérések vannak a tünetek között. Az autizmus típusa a tünetek súlyosságától függ.

- hirdetések -

Az autizmus korai diagnosztizálása nagyon fontos, mert a korai felismerés korai kezelést von maga után, így megfelelő kezelés hatására egy autista gyermeknek jobb nyelvi és szociális készsége lehet a későbbiekben.

Az autizmus jeleiautizmus

Az autizmus három különböző területen befolyásolja a gyerek életét:

  • szociális interakció
  • kommunikáció (verbális és/vagy szóbeli)
  • ismétlődő viselkedés és érdeklődés

Más-más gyerek más-más autizmusra jellemző tünetet produkál. Ez egyéntől függ. Egyeseknél már a születés után fejlődési rendellenesség lép fe, mások fejlődése normális, amíg egyszer csak elvesztik szociális vagy nyelvi készségüket. Vannak, akik szokatlan viselkedést produkálnak, mint például órákat töltenek el azzal, hogy felsorakoztatják a játékaikat, majd lerombolják, és megint felállítják őket.

A szülők azok, akik általában a leghamarabb észreveszik, hogy valami baj van. Ekkor még sokan vagy nem foglalkoznak vele, mondván, hogy „majd kinövi”, és azt remélik, hogy „később majd felzárkózik a többiekhez”. Vagy elviszik egy általános orvoshoz, aki szintén nem tulajdonít nagy jelentőséget a tüneteknek.

Ezért van az, hogy gyakran az autizmus felismerése és diagnosztizálása késik. 

Az autizmusnak három fő típusa fordul elő, ezen túl pedig két igen ritka, súlyos, autizmus-szerű megbetegedés létezik:

  • Asperger-szindróma
  • átható fejlődési zavar, nem meghatározott (PDD-NOS)
  • autista rendellenesség
  • Rett-szindróma
  • gyermekkori széthúzó zavar

Asperger-szindróma

Autizmus, a bezárt világ
A fejlődés során leggyakrabban 3 éves kor körül válnak a tünetek olyan markánssá, hogy a szülők orvoshoz fordulnak, valójában azonban már pár hónaposan is vannak a betegségre utaló tünetek!

Az autizmus tünetei

Nevét egy osztrák pszichiáterről kapta, aki 1944-ben írta le ezt a betegséget. A legenyhébb formája az autizmusnak. Az Asperger-szindróma háromszor gyakrabban fordul elő a fiúknál, mint a lányoknál. Az Asperger-szindrómában szenvedő gyermeket megszállottan érdekli egy tárgy vagy egy témakör. Mindent megtud és elmélyül a preferált témában, illetve megállás nélkül csak erről beszél és megvitatja másokkal.

Ennek ellenére szociális készségei jelentősen károsodtak. Gyakran koordinálatlan a fizikai mozgása. Beszéd közben az arckifejezés, a testbeszéd és a hanghordozás nehézkes. A szemkontaktust nehezen viseli.  

Az Asperger-szindrómában szenvedő beteget fiatal felnőtt korában gyakran szorongás és depresszió gyötri. A betegséget nehezen lehet felismerni. Becslések szerint az esetek 30-50 százalékában nem derül ki az illetőről, hogy Asperger-szindrómában szenved.

Átható fejlődési zavar (PDD-NOS)

E betegséget még nehezebb diagnosztizálni. Azon gyermekeknél, akiknél az autizmus súlyosabb, mint az Asperger-szindróma, de nem olyan súlyos, mint az autista rendellenesség, náluk PDD-NOS-t diagnosztizálnak az orvosok.

A PDD-NOS tünetei nagyon változóak minden gyereknél, így nehéz általánosítani:

  • csökkent szociális interakció, épp úgy, mint az autizmusnál
  • jobb nyelvismeret, mint az autizmusnál, de nem olyan jó, mint az Asperger-szindrómánál
  • kevesebb az ismétlődő viselkedés, mint az Asperger-szindrómánál vagy az autisztikusnál
  • későbbi életkorban alakul ki

Autista zavar

Azok a gyerekek, kiknél a tünetek súlyosabbak, mint az átható fejlődési zavarnál, azoknál autista zavarról beszélhetünk. Az autizmusra súlyosabb fogyatékossággal járó szociális és nyelvi működés, valamint ismétlődő viselkedés a jellemző. Gyakran mentális retardációval és rohamokkal kell szembenéznie a betegnek.

Rett-szindróma

Nevét a betegséget 1964-ben először leíró tudósról kapta. Előfordulása rendkívül ritka, 1:10000. Kizárólag nők körében fordul elő, a fiú beteg még magzati korban elhal. Az X kromoszómán végbemenő génmutáció következménye az autizmusnak e típusa. A mutáció véletlenszerűen fordul elő, tehát semmi köze a genetikai hajlamhoz.

A csecsemő fejlődése 6-18 hónapos korig normális, majd hirtelen a pici az addig megszerzett kommunikációs, koordinációs képességét elveszti. Nem válaszol a hangokra, nem veszi a szájába a kezét, nem tapsol, amikor látja, hogy más tapsol. A betegség kezelése: fizikai gyógytorna és logopédus által tartott foglalkozások.

Gyermekkori széthúzó zavar

Az autizmus típusai közül ez a legsúlyosabb lefolyású. A fiúknál gyakrabban fordul elő, mint a lányoknál. A gyermek 2-4 éves koráig normálisan fejlődik, majd gyorsan veszít az addig elsajátított több funkcionális területeiből. A szociális és nyelvi készségek, valamint a szellemi képesség elvesznek.

(M.T.)