/ BETEGSÉGEK / Mindennapi stresszeink
  2015-02-12

Mindennapi stresszeink

Túl nagy a külső nyomás rajtad? Dolgozatírás előtt alig alszol? A túlfeszített tempó miatt folyton csak ennél? Nem vagy egyedül a problémáddal. Mindenkivel - felnőtt, tini, gyerek - előfordul, hogy stresszel valami miatt. Az elkerülhetetlen stressz azonban kezelhető, keretek közé szorítható.

Idegen helyzetekre a szervezetünk stresszel reagál. A feszültséget okozó tényezőket összefoglaló néven stresszoroknak nevezzük. Az életveszélyes körülményektől kezdve, a szóbeli feleleten át a vizsgákig bármi teremthet stresszes szituációt. Ilyen esetekben testünk az idegrendszer és a hormonrendszer aktiválásával válaszol.

- hirdetések -

Mi történik?

A hipothalamuszból induló inger hatására fokozódó hormontermelés miatt jelentősen megnő a vér adrenalin- és kortizonszintje. Ezek a hormonok felelősek a pulzus, a vérnyomás, a levegővétel, valamint az anyagcsere-folyamatok fokozott aktiválásáért. A vázizmokhoz toluló vér hatására az izmok megfeszülnek, a pupillák kitágulnak, a májból glükóz szabadul fel a test energiaszükségletének biztosítására. A test hűtése érdekében fokozódik a verejtékezés. Mindezek a testi folyamatok az ember gyors és hatásos reakciókészséget szolgálják. E természetes válaszreakciókat nevezzük stresszválaszoknak. Fizikai megterhelés mellett ezek a folyamatok a jobb teljesítményt fokozzák. A stresszreakciók jelenléte azonban komoly problémák forrása is lehet.

A stresszválasz

Az „üss vagy fuss reakció” vészhelyzetekben természetszerűleg bekövetkezik: a hirtelen fékezni kényszerülő autós is ezt éli át. Stresszreakció kevésbé veszélyes körülmények között, valós veszélytől mentes helyzetben is aktiválódhat. Fellépés előtt, záróvizsga írásakor egy kis stressz még a segítségedre is lehet, hogy az adott helyzetben kellően helytállj. Ilyenkor az idegrendszer rövid időn belül visszatér nyugalmi állapotába. A stressz alól való feloldódás azonban nem mindig történik ennyire gyorsan. Elhúzódó vagy folyamatban lévő dolgok – válás, költözés, iskolaváltás stb. – szintén lehetnek stresszforrások. Ekkor a szervezet készültségi állapota állandósul, a hormonok szükségtelenül ürülnek a véráramba. A fenntartott stressz-szint kimeríti a szervezetet, gyengül az immunrendszer és betegségek sora jelentkezhet.

Míg az elégséges mennyiségű stressz jótékonyan hat, motiválhat egy dolgozat előtt, addig a megfelelő gondolkodást is akadályozó stressz-túlterhelés számtalan probléma forrása lehet.

Az intenzív vagy tartós feszültség oka lehet testi-lelki bántalmazás, konfliktushelyzet, szerelmi bánat vagy egy szeretett személy elvesztése, tanulási nehézség, időhiány. Bizonyos stresszhelyzetek külön bánásmódot igényelnek. Poszttraumás stressz-szindrómáról beszélünk, amikor egy rendkívül traumatikus helyzetet kellett átélni valakinek: súlyos autóbaleset, természeti katasztrófa szemtanúja vagy nemi erőszak áldozata lett.

Következményei

Akik apró bosszúságokat is krízisállapotként élnek át, állandó nyugtalanságban élnek. Problémáik megfelelő szakmai hátérrel jól kezelhetőek.

A tartósan fennálló stresszhelyzet különféle reakciókat válhat ki: gyakoriak a pánikrohamok, az ok nélküli feszültségérzet, idegesség, kedvtelenség, emésztési zavarok, fejfájás, allergiás reakciók – például asztma vagy ekcéma –, alvászavarok, lehangoltság, illetve túlzott alkolhol-, étel- vagy kábítószer fogyasztás, láncdohányzás.

A stressz mindenkit érint; a „szerencsésebbek” képesek kiadni magukból a feszültséget, ám vannak, akik magukba fojtják az idegességet, evészavarokat vagy más súlyos problémákat okozva ezzel maguknak. Sok krónikus megbetegedés hátterében állandósult stressz-terhelés húzódik.

Hogyan lehetsz úrrá rajta?

Az új kihívásokkal, jó vagy rossz helyzetekkel együtt járó feszültséget meg kell tanulni kordában tartani. A stresszoldó, stressz-mentesítő gyakorlatok akkor működnek leghatékonyabban, ha nem csak feszült állapotunkban használjuk őket.
Amikor úgy érzed, összecsúsznak feletted a dolgok, szelektálj, válaszd ki a számodra legfontosabb feladatokat, a többit rostáld ki. Ideje felébredni: sosem lehetsz tökéletes, egyikünk sem lehet az. Ráadásul saját stressz-szintedet azzal is fokozod, ha másoktól vársz tökéletességet.

Egy kiadós alvással testileg-lelkileg csúcsformába kerülhetsz, a negatív stressz kevéssé lesz képes kikezdeni téged. A biológiai alvásritmus kamaszkorban kezd átalakulni, a kései lefekvés és a későbbi ébredés ekkor válik megszokottá, noha amikor hétköznap túl későn fekszel le, aligha tudod kipihenni magad.

A tested nyugalmi állapotban relaxált, ilyenkor nyugalom és jó közérzet uralkodik rajtad. A relaxáció jótékony hatásait magad is kiaknázhatod: sajátíts el légzéstechnikákat, s ha feszültnek találod magad, megfelelő légzésritmussal javíthatsz feszült helyzeteden. Kiváló nyugtató hatású a hasi légzés: belégzéskor ne a mellkasodba, hanem a hasadba szívd a levegőt. Tartsd benn kb. 4-5 másodpercig, majd lassan fújd ki. Ismételd meg néhányszor a lassú, mély hasi levegővételt. Hogy meggyőződj jól végzed-e a gyakorlatot, fektess egy könyvet a hasadra: így magad is láthatod hasad, illetve a könyv emelkedését-süllyedését. Próbáld ki, meglátod, a hatás nem marad el.

Mindenekelőtt nagyon fontos, hogy szakíts időt számodra pihentető szabadidős tevékenységekre is: olvass, add át magad a hobbidnak, vagy lazíts egy kád meleg vízben.

Az egészséges életmód is véd!

Megfelelő mozgással és étkezéssel karbantarthatod tested. Szervezeted funkcionálásához „üzemanyagra” van szükség. Persze nem arról van szó, hogy gyorsan bekapkodj valami gyorséttermi vackot, hiszen stresszhelyzetben a szervezet vitamin- és ásványi anyag- szükséglete kerül kihasználásra. Vannak, akik az alkohol és a kábítószer időleges stresszoldó hatását élvezik, miközben nem is tudják, hogy ilyen narkotikumok használatával csak tovább fokozzák saját stressz-szintjüket.

Az egészséges mértékű optimizmus csodákat művel. Pesszimista alaptermészete ellenére bárki képes legalább kicsit pozitívabban gondolkodni magáról és a világról egyaránt. Az előtted lévő poharat milyennek látod: félig üresnek vagy félig telinek?

Tartsd kezedben az életed!

Tanuld meg kezelni hétköznapi, apró-cseprő problémáidat, s megtapasztalhatod, milyen érzés kézben tartani a dolgokat. Ha a szőnyeg alá söpröd a nehézségeket, csak további stresszhelyzeteket teremtesz. Kisebb dilemmák megoldása után nagyobb magabiztossággal látsz majd hozzá a nagyobb „problémafalatoknak”.

A kihívásokat tekintsd lehetőségeknek, a stresszhelyzeteket átmeneti nehézségeknek, egyik sem katasztrófa. Aggodalmaskodás, stresszelés helyett láss hozzá a problémák megoldásához, szükség esetén kérj segítséget. Tűzz ki elérhető célokat és haladj elképzelésed szerint. Szakíts időt a pihenésre. Legyél optimista. Higgy magadban. Lélegezz lazán, természetesen. A törekvéseid útján fel-felbukkanó stresszt pedig rendületlenül hajtsd céljaid malmára.

( O. K . T. ; Forrás: TeensHealth)

  Kapcsolódó cikkek