kivételezés
#Lélek

Előítéletek fogságában?

2015.02.26.
2 perces olvasási idő

Veled is történt már olyan, hogy kivételeztek veled azért, mert szép a szemed, szépen mosolyogtál, vagy egyszerűen csak jobb sportoló vagy a többieknél? Felmerült már benned a kérdés, hogy miért, te mivel vagy jobb, mint a többiek?

Ezek a kivételezések a pozitív előítéletekből adódtak, de sajnos nagyon sokszor a negatív oldalukkal is találkoznunk kell. Azért, mert feketének, szegénynek, vagy épp pápaszemesnek születtünk. Ovitól fogva csúfolják az olyan gyerekeket, akik valami miatt „mások”, mint a többiek. Felmerül akkor a kérdés, hogy sztereotípiákkal születtünk vagy ahogy cseperedünk, úgy lesznek előítéleteink másokkal szemben?

Ezeket az előítéleteket általában magunkkal hozzuk otthonról. Például azt, hogy idegen emberekkel nem állunk szóba. Igen, ám de ha az egy kedvesnek tűnő öreg néni, akkor valószínűbb, hogy feledteti édesanyánk intelmeit, mintha egy szőrös, ápolatlan csavargó kinézetű emberrel kellene ugyanezt megtennünk.

A sztereotípiák egyes emberek szerint segítik, megkönnyítik a világban való tájékozódásunkat, előbbre jutásunkat, mert megtanulunk ezek alapján megítélni elsőre embereket. Elmegy előtted egy szőke hajú, kikent-kifent cicababa, lerí róla, hogy vagy valamilyen magazinban mutogatja a testét vagy egy nála jóval idősebb férfi tartja el. Vajon arra miért nem gondol senki, hogy ez a nő egy többdiplomás üzletasszony, akinek munkájában sokat számít a külseje és ezen keresztül szeretne még nagyobb sikereket elérni?

A sztereotípiák továbbfejlesztett verziói a rasszizmus és a szexuális hovatartozás szerinti megkülönböztetés. Vajon miért van az, hogy ha bemegy egy gazdagnak-tűnő, elegánsan, márkásan felöltözött férfi egy luxusautó szalonba, akkor nem nézik ki onnan, nem úgy mint egy kissé sötétebb bőrű embertársát?

Mind különbözünk valamiben

A világ kontinensekre tagolódott, és mi keveredtünk, sokan mégsem bírják elviselni, más színű, kulturájú embertársaikat. Sokan ítélnek meg embereket, embercsoportokat, népkeket csak úgy „hallomásból”. Sok olyan emberrel találkoztam már, akinek egyetlen fekete ismerőse sincs, mégis utálja őket, csak éppen okot nem tud rá mondani, hogy miért. De ez csak egy kiragadott példa a sok közül, hiszen ezekkel az előítéletekkel mindenkinek szembesülnie kell, így vagy úgy.

Nehéz megállapítani, hogy mindezek hátráltatnak-e minket vagy éppen megóvnak-e a kiszolgáltatottságtól? Vajon képes lenne-e bármelyik ember levetkőzni az összes előítéletét embertársaival szemben és ugyanúgy nézni egy gyönyörű, vékony nő, egy kövérkés bajszos férfi, vagy éppen egy kínai sportoló szemébe? Ugyanazzal a kíváncsisággal, vajon képes lenne-e megismerni belső tulajdonságait a külsők előtérbe helyezésével szemben?

Talán ahhoz, hogy megállapíthassuk, képesek vagyunk-e rá, vagy hogy előítéletekkel születtünk vagy az evolúció során „rakódtak” ránk ezek, egy időutazásra lenne szükségünk. Újra fejlődő csecsemő vagy Homo Erectus lenni, és levetkőzni minden sztereotípiát amíg még lehet…

(Sz.D.L.)