Mit tegyek?
2014.05.04.
Tisztelt Doktornő!
Tizennégy éves múltam, körülbelül egy-másfél éve kezdődött az anorexiám. Mostanra már majdnem kigyógyultam belőle. A betegség "tetőpontján" - főleg a szüleim miatt - elhatároztam, hogy ezután "rendesen" fogok enni. Ezt nagyjából sikerült is betartani, bár nagyon nehéz volt. Nem ettem annyit, mint a betegség előtt, de eleget ahhoz, hogy hízzak és (bár még szakadozva) visszajött a menstruációm is. Anyukám soha nem vitt táplálkozási tanácsadóhoz vagy pszichológushoz, úgy gondolta, hogy ez az én "hülyeségem", amin ő majd változtat. Eleinte még egész jó volt, olyan ételeket ehettem, amelyeket nagyjából szerettem és egészségesek voltak (pl. sült csirkehús zöldségekkel), de muszáj volt akkor is és most is rengeteg fehér kenyeret ennem. Viszont azóta már mindjárt eltelt egy év és egyre "rosszabb" ételeket kell ennem. Már nem kérdezik meg, mit szeretnék, muszáj megennem amit adnak. Folyton süteményekkel, egyre több és több kenyérrel, zsíros ételekkel tömnek. Egyszerűen nem engedik meg, hogy egy almát elvigyek a suliba. Leszidnak, ha sok vizet iszom, nem adnak változatos ételeket, egyre későbbre próbálják tenni a vacsorát, nem akarják engedni, hogy például hétvégén tízóraira gyümölcsöket, joghurtot, magvakat, vagy valami egészségeset egyek a megszokott sulis szendvicsem helyett. Lassan már utálok minden ételt. Nem tudom mit tegyek. Sokszor sírok, rossz hangulatom van, rosszul érzem magam a bőrömben. Nem értem, hogy miért muszáj csak ilyen ételeket ennem, és az osztálytársaim miért ehetnek teljes kiőrlésű kenyeret meg egészséges dolgokat. Már próbáltam megkérni anyukámat, hogy étkezhessek másképp, vagy vigyen el egy orvoshoz, de minden hiába... csak annyit értem el vele, hogy hülye fogyókúrásnak nevezett. Egy időben azzal fenyegetőzött, hogy szétkürtöli mindenkinek, hogy folyton fogyókúrázom (ami nem igaz, csak nem szívesen eszem ezeket az ételeket) vagy öngyilkos lesz, ha nem eszek sokat. Szerencsére ezt már nem teszi. Tudom, hogy én rontottam el mindent, hogy elveszítettem a szüleim bizalmát. Mégis nagyon rosszul esik, amikor anyukám azt mondja, hogy szívtelen vagyok, mert teszem azt amit mond, nem zabálok. Egyszerűen nem érti a helyzetem, pedig már többször is próbáltam elmagyarázni neki. Teljesen tanácstalan vagyok és egyre rosszabbul érzem magam. Bármit mondok neki, csak a rosszat látja meg benne. Nem érti, hogy egyáltalán nem akarok fogyni, csak egészségesen szeretnék élni. Azt hiszem, úgy gondolja, hogy aki egészségesen táplálkozik, az fogyni szeretne. Egyébként nem sportolok, csak amit a suliban muszáj, mert félek, hogy még ezért is haragudna. Nincs sok barátom, de azoknak semmiért sem beszélnék erről, úgy gondolom, ez nem tartozik rájuk és nem is bízom meg bennük. Senkinek sem mertem beszélni erről az egészről, mert attól tartok, hogy hülyének néznek/ kigúnyolnak/ nem hisznek nekem/ pletykálni kezdenek. Kb. egy hónapja székrekedésem van. Mit kellene ennem, hogy elmúljon? És hogyan győzzem meg a szüleimet? Jó az egészséges életmód?
Válaszát köszönöm.
Tizennégy éves múltam, körülbelül egy-másfél éve kezdődött az anorexiám. Mostanra már majdnem kigyógyultam belőle. A betegség "tetőpontján" - főleg a szüleim miatt - elhatároztam, hogy ezután "rendesen" fogok enni. Ezt nagyjából sikerült is betartani, bár nagyon nehéz volt. Nem ettem annyit, mint a betegség előtt, de eleget ahhoz, hogy hízzak és (bár még szakadozva) visszajött a menstruációm is. Anyukám soha nem vitt táplálkozási tanácsadóhoz vagy pszichológushoz, úgy gondolta, hogy ez az én "hülyeségem", amin ő majd változtat. Eleinte még egész jó volt, olyan ételeket ehettem, amelyeket nagyjából szerettem és egészségesek voltak (pl. sült csirkehús zöldségekkel), de muszáj volt akkor is és most is rengeteg fehér kenyeret ennem. Viszont azóta már mindjárt eltelt egy év és egyre "rosszabb" ételeket kell ennem. Már nem kérdezik meg, mit szeretnék, muszáj megennem amit adnak. Folyton süteményekkel, egyre több és több kenyérrel, zsíros ételekkel tömnek. Egyszerűen nem engedik meg, hogy egy almát elvigyek a suliba. Leszidnak, ha sok vizet iszom, nem adnak változatos ételeket, egyre későbbre próbálják tenni a vacsorát, nem akarják engedni, hogy például hétvégén tízóraira gyümölcsöket, joghurtot, magvakat, vagy valami egészségeset egyek a megszokott sulis szendvicsem helyett. Lassan már utálok minden ételt. Nem tudom mit tegyek. Sokszor sírok, rossz hangulatom van, rosszul érzem magam a bőrömben. Nem értem, hogy miért muszáj csak ilyen ételeket ennem, és az osztálytársaim miért ehetnek teljes kiőrlésű kenyeret meg egészséges dolgokat. Már próbáltam megkérni anyukámat, hogy étkezhessek másképp, vagy vigyen el egy orvoshoz, de minden hiába... csak annyit értem el vele, hogy hülye fogyókúrásnak nevezett. Egy időben azzal fenyegetőzött, hogy szétkürtöli mindenkinek, hogy folyton fogyókúrázom (ami nem igaz, csak nem szívesen eszem ezeket az ételeket) vagy öngyilkos lesz, ha nem eszek sokat. Szerencsére ezt már nem teszi. Tudom, hogy én rontottam el mindent, hogy elveszítettem a szüleim bizalmát. Mégis nagyon rosszul esik, amikor anyukám azt mondja, hogy szívtelen vagyok, mert teszem azt amit mond, nem zabálok. Egyszerűen nem érti a helyzetem, pedig már többször is próbáltam elmagyarázni neki. Teljesen tanácstalan vagyok és egyre rosszabbul érzem magam. Bármit mondok neki, csak a rosszat látja meg benne. Nem érti, hogy egyáltalán nem akarok fogyni, csak egészségesen szeretnék élni. Azt hiszem, úgy gondolja, hogy aki egészségesen táplálkozik, az fogyni szeretne. Egyébként nem sportolok, csak amit a suliban muszáj, mert félek, hogy még ezért is haragudna. Nincs sok barátom, de azoknak semmiért sem beszélnék erről, úgy gondolom, ez nem tartozik rájuk és nem is bízom meg bennük. Senkinek sem mertem beszélni erről az egészről, mert attól tartok, hogy hülyének néznek/ kigúnyolnak/ nem hisznek nekem/ pletykálni kezdenek. Kb. egy hónapja székrekedésem van. Mit kellene ennem, hogy elmúljon? És hogyan győzzem meg a szüleimet? Jó az egészséges életmód?
Válaszát köszönöm.
Szakértőnk válasza a Mit tegyek? kérdésre
Kedves Levélíró!
Jó az egészséges életmód, és egyáltalán nem csak azoknak kellene így táplálkozni, akik fogyni szeretnének. A fehér lisztből készült, a zsíros és cukros ételek valóban egészségtelenek, és nemcsak azért, mert hízni lehet tőlük.
Úgy gondolom, hogy ha a szüleid nem nyitottak arra hogy másképp táplálkozzanak, akkor erről nagyon nehezen lehetne őket meggyőzni. Szerintem úgy tudsz eredményeket elérni, ha kis lépésekben változtatsz (pl. tavasszal-nyáron több zöldésget fogyasztasz és kevesebb tésztafélét vagy kenyeret, megkéred őket hogy neked időnként vegyenek teljes kiőrlésű péksüteményt vagy esetleg müzlit). Tehát ne egyik napról a másikra próbálj változtatni, hanem fokozatosan.
Üdv:
