Az egészség nem csak személyes ügy, hanem olyan közös érték, amihez a lehetőséget az államnak is biztosítania kell. Nincs ez máshogy 18 év alatti fiataloknál sem, így neked is törvényekben garantált jogod van az ellátáshoz, az egészségmegőrzéshez, a jogszabályok pedig részletesen előírják az egészségügyben dolgozók számára a veled kapcsolatos kötelezettségeket.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) meghatározása szerint az egészség olyan állapot, amelyben az egyén teljes testi, mentális és szociális jólétet élvez, és amely több, mint egyszerűen a betegség vagy fogyatékosság hiánya. Vagyis az egészséghez való jog sem csupán a betegségek kezeléséhez való hozzáférést jelenti, hanem a testi, lelki és szociális jólét biztosítását szolgáló feltételek megteremtését is, amely az egészségmegőrzés alapja.

Nemzetközi egyezmények és az Alaptörvény is védi

A Gyermek jogairól szóló Egyezmény a jogaid részletes, nemzetközileg elfogadott minimumát rögzíti, és az egészséghez való jogot alapvető jogként határozza meg. Az egyezmény célja, hogy biztosítsa a testi és lelki egészség legmagasabb elérhető szintjét, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést. Ez egyaránt kiterjed a betegségek megelőzésére, kezelésére, illetve a fejlődéshez és jólléthez szükséges feltételek biztosítására.

Magyarország Alaptörvénye kifejezi, hogy jogod van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. Ez az alapelv világos keretet ad az állami kötelezettségnek az egészségügyi ellátás és a gyermekvédelmi tevékenység területén.

Jogok, amik kiskorúként is megilletnek

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény az alapelveken túl már részletesebben is kifejti, milyen jogok illetnek meg az egészségügyben. A legfontosabb, hogy betegség esetén biztosítani kell számodra a megfelelő ellátás lehetőségét, de legalább ilyen fontos, hogy az egészséged megőrzésében is szerepet vállal az állam.

Az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésen túl a jogaid részét képezik az alábbi betegjogok is:

• a tájékoztatáshoz való jog – akkor is tájékoztatást kell kapnod, ha a döntéseket szüleid hozzák meg a nevedben;
• az emberi méltósághoz való jog – nem kerülhetsz megalázó helyzetbe orvosnál vagy kórházban;
• a kapcsolattartás joga – biztosítani kell, hogy szülőd/gondviselőd melletted lehessen;
• az önrendelkezéshez való jog – bár kiskorúként nem mindenben dönthetsz Te sem közvetlenül, szülőd/gondviselőd nélkül senki nincs jogadönteniRólad;
• az intézmény elhagyásának joga – bizonyos helyzetektől eltekintve kizárólag szülőd/gondviselőd jóváhagyása szükséges ahhoz, hogy egy egészségügyi intézményben maradj;
• az ellátás visszautasításának joga – ha gondviselőd szerint nem áll az érdekedben, nem lehet kötelezni egy orvosi beavatkozás elvégzésére;
• az orvosi titoktartáshoz való jog – nem adhatnak ki információt a betegségeidről és a kezelésekről arra illetékteleneknek;
• a panaszeljáráshoz való jog – ha Téged bármilyen sérelem ér, szülőd/gondviselőd a nevedben kérheti az ügy kivizsgálását.

Az egészségügyről szóló törvény mellett a gyermekek védelméről szóló 1997. évi XXXI. törvény további speciális szabályokat határoz meg: a jóléted és fejlődésed jogi garanciáit foglalja magába. Többek között tartalmazza a gyermekvédelmi rendszer intézményeit és eljárásait, amelyek közvetlenül is hatnak az egészségedre. Ezek ismerete minden gyermekekkel foglalkozó egészségügyi szakember számára nélkülözhetetlen.

A gyermekvédelmi törvény értelmében az egészségügyi dolgozóknak is jelzési kötelezettsége van minden olyan esetben, amikor észlelik vagy megalapozottan gyanítják, hogy olyan körülmény állhat fenn, ami a testi, lelki vagy érzelmi fejlődésed veszélyezteti. A törvény kifejezetten kimondja, hogy a jelzést már a veszélyeztetettség gyanúja esetén meg kell tenni.

Mit kell ilyenkor tenniük?

• Észlelés vagy gyanú esetén: ha testi sérülés, elhanyagolásra utaló jelek, bántalmazás vagy egyéb veszélyeztető körülmény merülnek fel, a szakember haladéktalanul értesíti a lakóhelyed szerinti gyermekjóléti szolgálatot.
• Információ átadása: A jelzésben meg kell adni a te és családod lényeges adatait, a veszélyeztetettség leírását és az észlelt körülményeket.
• Súlyos esetekben: Súlyos veszélyeztetettség esetén – például bántalmazás, elhanyagolás gyanúja – a jelzést a gyámhatóságnak és/vagy rendőrségnek is haladéktalanul meg kell küldeni.
• Titoktartás és adatvédelem: A jelzést úgy kell megtenni, hogy közben a te és családod jogainak védelme, az adatok bizalmas kezelése is biztosított maradjon.