/ TEST / 5 érdekesség, amit nem tu...
  2016-06-10

5 érdekesség, amit nem tudtál az emberi fülről

A fül az egyik legcsodálatosabb érzékszervünk. Egyesíti magában a halló- és az egyensúlyozószervet, de nem csupán biológiai funkciókat lát el. Hiszen füleink segítenek abban, hogy egymással kommunikáljunk, és élvezhessük a zene nyújtotta örömöket. Általában nem sokat tudunk róla, pedig sok különlegességet rejt.

1. Testünk legapróbb csontjai

Az emberi test legkisebb csontjait a középfülben találjuk. A dobüregben lakozó hallócsontocskák nevüket az alakjukról kapták: a kalapács 8mm, az üllő 3 mm, a kengyel csupán 3,5 mm hosszú - átlagosan. A dobhártya által felvett rezgések a hallócsontocskák közvetítésével jutnak el a belsőfülhöz. Az ízületesen kapcsolódó csontocskákat két izom működteti. A kalapácshoz rögzült dobhártyafeszítő izom szabályozza a dobhártya feszességét, a kengyelizom pedig megakadályozza, hogy túl erős rezgések érjék a belsőfület. Ha ez az izom megbénul, a legkisebb zörejeket is nagyon erősnek érzékeljük.

- hirdetések -

2. Egy életen át növő fülkagylók

Széles körben ismert, hogy a fülkagylók egész életünkben növekednek, de hogy mi ennek az oka, arról megoszlanak a vélemények. Még ha nem is tudnánk erről a bosszantó tényről, bizony észrevesszük, hogy nagyszüleinknek sokkal nagyobbak a fülei, mint a fiatalkori fotóikon. Mi is feltehetjük hát a kérdést, akár a mesében: „Nagymama, miért olyan nagyok a füleid?”

Egy dán szaklapban megjelent tanulmány szerint a jelenség azzal magyarázható, hogy a hallás romlik az életkorral, és a fül ezt úgy igyekszik kompenzálni, hogy a fülkagyló egyre nagyobb lesz, és tölcsérként funkcionál, hogy hatékonyabban vehesse fel a hangokat. Egy jóval hihetőbb magyarázat szerint azonban a fülnövekedés hátterében a rugalmasságért felelős kollagén lebomlása áll, és mivel ez a folyamat a korral együtt fokozódik, a fülünk nyúlik és megereszkedik. 

3. Miért szédülünk, ha forgunk?

A fülünk nem csak a hallás szolgálatában áll, hanem azért is felelős, hogy minden helyzetben megtarthassuk egyensúlyunkat. Az egyensúlyozásban segítenek a belső fülben található ún. félkörös ívjáratok. Ezek érzékelik fejünk forgó mozgását. Ezeket a csatornák folyadékkal teltek, belső oldalukat pedig apró szőrszálak borítják. Amikor a fejünk elmozdul, a folyadék is áramlani kezd, ami az érzőszőröket ingerli. A keletkezett ingerületet az egyensúlyozó ideg vezeti az agyba, az pedig üzenetet küld az izmoknak, hogy megtartsák az egyensúlyunkat. Amikor gyorsan forgunk, és a megállás után szédülünk, az azért van, mert a félkörös ívjáratokban lévő folyadék továbbra is gyorsan áramlik, és azt az üzenetet küldi az agynak, mintha még mindig forognánk. Amikor a folyadék mozgása leáll, a szédülés is elmúlik.

4. Őseink titkát rejtő fülzsír

A fülzsír nem tartozik a legnépszerűbb társalgási témák közé, jóllehet sok furcsaságot rejt. A múltban cserepes ajkakra használták balzsamként, de sérülésekre is alkalmazták, mivel baktériumellenes enzimet tartalmaz. Az újabb felfedezések közé tartozik, hogy stressz hatására nem csak az izzadás fokozódik, hanem a fülzsír termelődése is.  

Alapvetően két típusú fülzsír létezik, a nedves és a száraz. Előbbi a kaukázusi és afrikai emberekre, utóbbi az ázsiai népekre és amerikai őslakosságra jellemző. Mivel a fülzsír-típusok egy adott génhez köthetők, a kutatók a fülzsír alapján tanulmányozni tudják az emberi vándorlások korai szakaszát. 

A cikk az eredeti oldalon folytatódik: 5 érdekesség, amit nem tudtál az emberi fülről>>

(mindenamihallas.hu)