/ SZÜLŐKNEK / Mennyi pénzt adjak a gyer...
  2016-08-09

Mennyi pénzt adjak a gyereknek nyáron?

Sok szülőben felmerül a kérdés, hogy nyáron adjon-e pénzt a gyereknek. Ez még akkor is nagy kérdés, ha a gyerek iskolaidőben már rendszeresen kap pénzt. Akkor viszont még nagyobb, ha eddig még soha. És mit tegyünk, ha a gyerek táborba megy? És hagyjuk-e dolgozni, vagy ezzel csak elvennénk a gyerekkorát? Himer Csilla pénzpedagógus válaszol a leggyakoribb nyári szülői kérdésekre

Ha kamasz gyermeked van, akkor előbb-utóbb téged is utolér a dilemma, amelyeket a fenti kérdések tükröznek leginkább. A problémák azonban jellemzően különböző szituációkhoz tartoznak, így az azokhoz tartozó lehetőségek is mások. Vegyük sorra őket!

- hirdetések -

Kapjon-e pénzt egyáltalán a kamasz nyárra?

Szakmai tapasztalatom egyértelműen azt mondatja velem, hogy igen.

Miért? Mert egy kamasznak nyáron is vannak kiadásai. Sőt ha lehet ezt mondani, akkor nyáron vannak csak igazán! A nyár a pihenésé, a szórakozásé, és őszintén szólva kevés dolog lehet annyira költséges az életben, mint pl. a szórakozás.

A másik oka, amiért indokoltnak tartom, hogy a gyerek nyáron is ugyanolyan feltételek között kapjon zsebpénzt, mint iskolaidőben, az az a tény, hogy a szünet ürügyén nem látom értelmét felfüggeszteni a gyerek (anyagi) felelősségét. Ha ugyanis az év egyik részében már megismerkedett annak a felelősségével, hogy ki kell jönnie a pénzéből, akkor azzal sem árt szembesülnie, hogy ez nyáron sincs másként – még akkor sem, ha nyaralásról, pihenésről van szó. Jó ha érti, érzi, hogy bizony nyaralni, pihenni is csak úgy lehet, hogy saját magunk erejéből teremtjük elő a rávalót. Ahogyan anyuék is.

OK, kapjon pénzt. De mennyit?

Azt Nektek kell kiszámolni, mert sok tényezőtől függ.

Például attól, hogy napközben az étkezést a gyereknek kell-e egyedül megoldania, vagy el tud menni a nagyihoz, esetleg te előre tudsz neki főzni másnapra.

Meg attól is, hogy melyik család számára mi minősül pl. normális és elfogadott étkezésnek. Van, akinél belefér az, hogy a gyerek minden nap elslattyogjon a sarki kisboltba túró rudiért vagy éppen chipsért. Van, akinél viszont az a norma, hogy egészséges ételt egyen mindenki válogatott alapanyagokból. De az is előfrodulhat, hogy allergia miatt kell speciális étrendet tartani. Ez viszont azt jelenti, hogy már az étkezés is eltérő költségekkel jár – csak azért, mert a családokban eltérő a felfogás az étkezés minőségéről.

Természetesen az is befolyásolja a gyerek (nyári) zsebpénzének összegét, hogy pénzügyi szempontból mi a norma: mi fér még bele egy családnak. Van, ahol a napi két gombóc fagyi is luxusnak számít, máshol viszont simán kalkulálnak azzal, hogy a kamasz naponta programot csináljon a haverokkal (mozi, pizzéria, fagyizás, stb.).

Ilyenkor azt szoktam javasolni, amit suliidőben is: vegyük számba azt, hogy mi az, amire mindenképpen költenie kell a gyereknek, mi az, amit ráhagyásnak számolunk (amolyan beépített vésztartalékként), mi az, amit a megtakarítás ösztönzése céljából építünk be a zsebpénzbe, és mi az, amit a gyerek nyugodt szívvel elszórakozhat. (Nyilván nyáron megfordul a mindenképpen szükséges költségek és a szórakozás aránya – ezért is szoktam azt mondani, hogy nagyjából elég kell, hogy legyen nyárra ugyanaz az összegű zsebpénz, amit az iskolaidőben is kap a gyerek.)

Ha valamilyen oknál fogva a kamaszunk még nem kapott eddig zsebpénzt suliidőben, akkor most nyáron kell nekiesni a fentebb kifejtett módszerrel, hogy kiszámoljuk, nagyjából mennyiből jön ki.

Táborba megy. Mennyit adjak neki, ami nem sok, de elég?

Újból vegyétek elő a kockás papírt és a ceruzát, és számoljatok!

Mit kell majd a táborban biztosan neki fedeznie? Alapvetően ezen múlik minden. És ezt elsősorban a tábor meghirdetett programja fogja eldönteni, ami egészen biztosan megtalálható a tábor ismertetőjében.

Nem mindegy ugyanis, hogy az előre kifizetett díjban a szálláson és az étkezésen kívül mi van még benne. Terveznek-e valamilyen extra programot, pl. külön hajókirándulást, ahol a menetjegyet helyben kell kifizetnie mindenkinek? Vagy olyan szabadprogramot, ahol a gyerekeket fagyizni viszik, esetleg lehet vásárolgatni, vagy moziba is el lehet majd menni? Tábor nem múlhat el szuvenír nélkül, gyaníthatólag olyan helyre is vinni fogják majd a kamaszokat, ahol ilyesmit is beszerezhetnek, és erre sem árt némi pénzt biztosítani. És természetesen ott van a mindenféle vészhelyzetre adott kisebb összegek. :)

TIPP Táborba indulás előtt a gyereket feltétlenül okítsuk ki, hogy a pénzét lehetőleg ne egy helyen tartsa! Sajnos bármikor előfordulhat, hogy kizsebelik, vagy elkallódik valahol utazás közben egy csomag. Ilyenkor jobb, ha a pénze több helyen van, így kisebb az esély arra, hogy egyszerre szabadítsák meg minden értékétől. 

Mit csináljak, ha a gyerekemmel rendszeresen vitatkozunk azon, hogy elegendő zsebpénzt kap-e?

Két lehetőséged van:

  1. Új zsebpénzalku során újra megállapodtok a gyerek zsebpénzéről – és ha a gyerek elég meggyőző lesz, akkor megemeled a zsebpénzét
  2. Küldd el dolgozni! Nem lesz tőle semmi baja, és a gyerekkora sem veszik el – viszont felkészíted a felnőttségre. Ő meg megtapasztalja, hogy milyen érzés a jól megérdemelt szórakozás. Már most is sok fiatal keresi meg maga a nyári fesztiválozásra valót, vagy éppen a balatoni, esetleg olcsóbb külföldi nyaralásra valót.

Támogathatóak-e a gyerekem eszement pénzkeresési ötletei, mint pl. a kutyasétáltató szolgálat?

Naná!

Ezek ugyanis lehet, hogy nekünk felnőtteknek eszement ötleteknek tűnnek, holott igenis valós igényeket elégítenek ki. (A gyerekek sokszor sokkal éleslátóbbak, mint mi. :)) A tapasztalatom az, hogy a szülők a legtöbb esetben nem azért tiltakoznak kézzel-lábbal az ilyen „gyerekes” vállalkozások ellen, mert azok életképtelenek, vagy túlságosan kockázatosak lennének. Sokkal inkább azért, mert félnek attól, hogy mit szólnak a szomszédok, hogy a gyerek rájuk akarja „tukmálni” a szolgáltatását, termékét.

Gondolj bele: hogyan lehet valamit tukmálni, ha arra valós igény van? Sehogy. Mert akkor úgyis megrendelik, ha nem győzködik a leendő vevőket.

A gyerek azonban nemcsak azt tanulja meg egy vállalkozásból, hogy hogyan lehet még – az alkalmazotti munkán kívül – pénzt keresni. Megtanul szervezni, tervezni, tárgyalni, meggyőzni, mérlegelni, döntéseket hozni, kreatívan gondolkodni, önállóan dolgozni... egy rakás olyan dolgot, amelyet ma már bármelyik álláshirdetésben követelményként találsz meg. Vagyis egy vállalkozásban kipróbálni magát a gyereknek még akkor is hasznos elfoglaltság, ha az életben nem belőle vállalkozó.

Hogy mindez nem lehetetlen, bizonyítani is tudom: három éve készítettem riportot az akkor 16 éves Papp Mátéval – aki már akkor több éve a vállalkozásából élt. Olyan bevételekkel, amelyeket sok kisvállalkozó megirigyelne.

Vagyis hagyd a kamaszodat próbálkozni!

Himer Csilla,

pénzpedagógus - eznemjatek.com
 

Tudod, mi mindent lehet még megtanítani a zsebpénzzel a kamaszoknak?
 
A Kamaszkassza – Zsebpénzügyi kézikönyv című kötetemből a gyermeked is olyan könnyen megtanulhatja, hogy gyerekjátéknak érzi majd.