Mi az a Stuxnet? A diákoknak tanulniuk kellene a cyber háború történetéről. A cyber háború a hálózat politikai célú hekkelését jelenti kémkedés és szabotázs céljából. Nagy szervezeteket hoztak létre a cyber támadások tanulmányozására. És hallottál-e már a holocéni fajok pusztulásáról?

A Stuxnet egy számítógépes vírus, ami a valaha írt legkomplexebb malware (az angol software átalakított változata, kártevő programot jelent). A vírus ipari szoftvereket és felszereléseket támad. Ipari rendszerekbe szivárog és kémked. A stuxnet az első olyan malware, ami programozható logikai vezérlők rootkitje (PLC).

A stuxnet ipari folyamatok felületi irányítását és adatgyűjtését (SCADA) támadja. Ezeket a Siemens szoftvereket különféle ipari folyamatok ellenőrzésére és megfigyelésére fejlesztették ki, például nukleáris anyagok gyártására. 2010-ben a Stuxnet különféle variánsait fedezték fel öt iráni szervezetnél. A támadás elsődleges célpontja az urándúsító centrifugák voltak a Natanznál. Miután felfedezték a vírust, az orosz számítógép biztonsággal foglalkozó cég, a Kaspersky Lab, azon spekulált, hogy a cyber támadást csak egy nemzetállami támogatással működő csoport indíthatta, mint amilyenek Izraelben vagy az Egyesült Államokban vannak.

Gary Samore, a Fehér ház tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos koordinátora, azt mondta, hogy „Örülünk neki, hogy gondjuk akadt az urándúsító centrifugájukkal. Mi, az Egyesült Államok, és a szövetségesei, mindent megteszünk annak érdekében, hogy minél jobban megnehezítsük a dolgukat.”

A Stuxnet vírust először Iránban, Indonéziában, és Indiában fedezték fel, de azóta világszerte elterjedt, Azerbajdzsánban, Pakisztánban és az Egyesült Államokban. A többi kártevővel ellentétben, a Sutuxnet olyan számítógépeket céloz meg, amiknek speciális konfigurációs igényeik vannak. A vírus úgy van programozva, hogy 2012. június 24-én törölje magát.

A Stuxnet fegyverként használható. Kódokat tartalmaz egy közbeékelődéses támadáshoz, ami az ipari folyamatok szenzorjeleit hamisítja. Ezáltal a fertőzött rendszer nem kapcsolható ki megfelelően, amikor az abnormális jelenséget tapasztalnak. Megakadályozza, hogy az operátorok meghatározzák a problémát, például a nukleáris összeomlásét. A vírus közvetlenül az atomreaktor hűtőrendszerét támadja. Egy érdekes véletlen, hogy a Fukushima atomerőmű Japánban, szintén Siemens kontrollrendszert használt. A 2011. március tizenegyedikei földrengés folyamán a Fukushima hat reaktorából hármat nem sikerült megfelelően leállítani. Ez a viselkedés megegyező egy Stuxnettel fertőzött számítógépével, ami a szabályozórendszereket támadja.

Holocéni fajok pusztulása

A holocéni kihalások, a jelenkori fajoknak arra a nagymértékű pusztulására utalnak, amik a holocénnek nevezett földtörténeti korszakra jellemzőek. A jelenkor vagy holocén egy föltörténeti korszak tehát, ami tizenegyezer hétszáz évvel ezelőtt kezdődött és napjainkig is tart. Az emberi faj elterjedésének korszaka, beleértve az összes írott történelmet, amiről tudunk. A holocént a nagyszámú növény-, és állatfaj kihalások jellemzik, legszámottevőbben az emlősöknél, madaraknál, kétéltűeknél és ízeltlábúaknál. A fajok térbeli eloszlásának vizsgálata alapján úgy becsülik, hogy megközelítőleg száznegyvenezer faj pusztult ki a Földről évente. Ezek között van sok nagyon apró organizmus. Habár, a holocéni kihalás a nagy testű emlősök, a pleisztocén megafauna eltűnésével járt.

A holocéni kihalás okát a globális felmelegedésnek, szennyezésnek és az emberi befolyásnak tulajdonítják. Jelenleg nincsen általánosan elfogadott megegyezés abban, hogy ez az esemény a Föld természetes körforgásának és evolúciójának része-e. Tudósok egy csoportja úgy becsülte, hogy a jelenlegi kihalások mértéke tízezerszer nagyobb lehet, mint a normál földtörténeti ráta. Régészeti és őslénytani ásatások alapján végzett kutatások alapján a Csendes-óceán hetven különböző szigetén találtak bizonyítékot különböző fajok ezreinek kihalására az ember terjeszkedéséből fakadóan.

Egy ilyen faj például a moa-nalo, ami egy lúdhoz hasonló kacsafaj, és a nagyobb Hawaii szigeteken volt őshonos.
Madagaszkáron nyolc vagy több elefántmadár-féle pusztult ki, mint például a Malagasy aardvark és tizenhét lemur (gyűrűsfarkú maki) faj. Az Indiai-óceánban számtalan óriásteknős faj pusztult ki a Seychelles-szigeteken és a Mascarenhas-szigetcsoport (ide tartozik Mauritius is) tagjain. A holocéni kihalások áldozataihoz tartozik az őstulok (nagyméretű szarvasmarhához hasonló megjelenésű), a tarpán (vadló), az erszényesfarkas (ragadozó erszényes), a kvagga (zebrafaj), a Steller-tengeritehén, a falklandi pamparóka, az Atlasz-medve (Atlasz-hegységben élt medvefaj) és a keleti puma (Puma concolor cougar).

Ma már komolyan foglalkoznak a helyzettel és jelenleg száznyolcvankilenc önálló ország tagja a Biológiai Sokféleség Egyezménynek (CBD). Az egyezmény azért jött létre, hogy nemzetközi stratégiákat alkosson a biológiai diverzitás (sokféleség) megőrzése érdekében.

(Sz. D. L., listverse.com)