Ázsia legtöbb országában a karácsonyt összekötik egyéb ünnepekkel is. Nem is mindenhol családi eseménynek számít, hanem csak egy olyan napnak, amikor mindenkivel kedvesnek kell lenni. De olyan ország is akad, ahol akár egy hétnél is tovább ünnepelnek.

Japán

A japánok mindössze 1%-a keresztény, ennek ellenére decemberben az üzletek és otthonok többsége karácsonyi díszbe borul, és az emberek igenis karácsonyoznak. A dolognak valószínűleg az lehet az oka, hogy a japánok egyszerűen imádnak ajándékozni. A Mikulás helyi megfelelője egy Hotei-osho nevű buddhista szerzetes, aki minden évben megajándékozza a gyermekeket. Néhányan úgy hiszik, hátul is van szeme, így tehát a gyermekek igyekeznek jól viselkedni, amikor Hotei-osho a közelben van. A japán keresztények számára a karácsony elsősorban nem családi ünnep, nincs pulyka vagy szilvapuding, inkább egy olyan nap, amikor valami jót tesznek másokkal, főként a rászorulókon és a kórházban fekvő betegeken igyekeznek segíteni. A keresztény japán gyermekek számára azonban minden bizonnyal ez az év legvidámabb napja, mert a gyermekek egész nap csak énekelnek, és betlehemi jeleneteket adnak elő. Nekik nem Hosei-oto, hanem Santa Claus visz ajándékot piros orrú rénszarvasaival.

India

Az indiai keresztények fenyő híján banán és mangófákat díszítenek apró olajmécsesekkel, és vörös mikulásvirág szőnyeggel borítják templomaikat. Megajándékozzák családtagjaikat és adakoznak a szegények javára. Dél-Indiában a keresztények kis agyaglámpák százait helyezik el a háztetőkön, a kerítéseken és a házak falán, a hindu Diwali (Fény) fesztiválhoz hasonlóan. Irak Az iraki keresztény családok szokatlan ceremóniát tartanak a házuk udvarán. Az egyik gyermek felolvassa Jézus születésének történetét a Koránból, miközben a család többi tagja gyertyát tart kezében.

A felolvasás végén meggyújtják az udvar egyik sarkában csipkebokorból rakott máglyát. A család otthonának jövője attól függ, miként ég el a máglya. Ha a máglya hamuvá ég, a családnak jó szerencséje lesz a jövő évben. Amíg a máglya ég, zsoltárokat énekelnek, és amikor elhamvad, mindenki háromszor átugorja a hamut és kíván valamit. Karácsony napján hasonló máglyát gyújtanak a templom mellett is, miközben az egyházközösség férfitagjai vallási himnuszokat kántálnak. Ezután a püspök egy skarlátvörös párnán a kis Jézus képét hordozza körbe. A hosszú karácsonyi mise mindig áldással végződik, oly módon, hogy a püspök saját kezével áldja meg a kongregáció egy tagját, ez a személy egy másikat ,és ez így megy, míg mindenkihez eljut a „Béke jele”. Fülöp-szigetek

A Fülöp-szigeteken a karácsony

9 nappal a Szent Este előtt kezdődik, a Misa de Gallo nevű misével, mely során Krisztus születésének történetét olvassák fel a Bibliából. Szent Este tartják a Panunuluyan nevű ceremóniát, mely során egy kiválasztott pár eljátssza József és Mária viszontagságos menedékkeresését. Az órákon át tartó karácsonyi mise végén, egy zsinóron felfüggesztett csillag ereszkedik a templomban felállított jászol felé. Az utcákat szerenádozó zenészek lepik el, akik a helyi dallamoktól a világon ismert dalokig terjedő széles repertoárral örvendeztetik meg a karácsonyozókat. A gyermekek itt is gyakran betlehemeznek, amiért édességet vagy egy kis zsebpénzt kapnak jutalmul.

A Napkeleti Bölcsek vezérlőcsillagát szimbolizálva, a házak bejáratához vékony bambuszcsíkokból font csillag formájú lámpásokat helyeznek, jelezve, hogy a házban lakók szeretettel fogadják a kis Jézust és családját. A gazdagabb családoknál az ételsor az amerikai Hálaadás napi ételektől egészen a helyi specialitásokig terjed, köztük a lechon, a nyárson sült malac és a pansit nevű tésztaétel. A vacsorát általában az éjféli mise után fogyasztják el, majd a lakoma végeztével, színpompás tűzijátékkal ünneplik a Megváltó születését.

(KamaszPanasz)