/ LÉLEK / Fruzsi blogja: a lehetetl...
  2012-06-01

Fruzsi blogja: a lehetetlen sikerülhet

1990. március végén születettem. Születésemkor az orvosok nem vették észre, hogy süket vagyok. Pár nappal később a szüleim hazavittek. 1 és fél éves voltam, amikor édesanyám sejtette, hogy valami baj van velem, mivel sokszor szólított a nevemen, de én nem figyeltem rá, folytattam a játékot.

- hirdetések -

Ez így volt pár hónapig, majd anyu elvitt a kórházba, ahol az orvos megvizsgált. Amikor az orvos elmondta a szüleimnek, hogy mi a baj, anyu először nem hitte el, hogy süket lánya született, később összeomlott, mondhatni depressziós lett. Pár hónappal később felépült és teljes erejével próbált nekem segíteni. Édesapám nem engedhette meg magának a lelki összeroppanást, mert míg anyu GYES-en volt ő járt dolgozni és édesanyámnak szüksége volt a támogatására, optimizmusára, és főként a szeretetére.

szülővelOvis koromban a fülembe dugtak egy hallókészüléket, de ez sajnos nem használt, nem hallottam semmit. Anyu a nyelvével mutatta a hangképzést, beállította a nyelvemet és megtanította hogyan kell a hangokat képezni, hosszú, fáradtságos munka. Képzeld el: soha nem hallottál még egy hangot sem, emelgetik a nyelved, mutatják, hogy pörgesd, mert ez az R betű, de nem érted és nem hallod mit csinálsz. A legeleje mindkettőnk számára nagyon megerőltető volt.

Később Anyu sokat rajzolt nekem, így tanította meg nekem a szavakat, ha belegondolok, olyan mintha profi lett volna: színes rajz, alatta egy szó, később fél mondatok, majd egészek. Rengeteg idejét elvette a rajzolás, plakát méretűtől egészen az apró fecnikig az egész ház tele volt mondatokkal. Anyu a táskájában és a zsebében is hordott ilyen lapokat, olvastatta, ismételte velem a szavakat. Minden este Apu is az ágyam mellé ült, és összegeztük mit csináltunk aznap.

A mindennapi feladatom ennyi volt: jól érezni magamat és megtanulni elmondani, hogy mi volt jó a napban. A sok energia és szeretet miatt nagyon gyorsan fejlődött a beszédkészségem, írni is hamar megtanultam a szavakat, de a ragozás mai napig nehézséget okoz. Mindezek miatt a szüleim egyben a példaképeim is lettek, remélem én is leszek olyan erős, és ha elbukok, akkor is sikerül majd felállni.

Remélem Neked is tudok erőt adni, mert ha akarod, de csak ha nagyon akarod a lehetetlen sikerülhet. 2%os hallással születtem (ami süketségnek minősül, mert az ordibálást sem hallottam), a hallókészülék nélkül 3%-ot hallok, ennyit erősödött a fülem, de vele 71%-osan, szájról olvasással majdnem mindent értek és meg tudom magam értetni. Ha nekem sikerült, pedig nem vagyok semmiben különleges, akkor Neked is sikerülhet bármi! Lesz kudarc, lesz vesztes csata, de fel kell állni, mert a cél mindig karnyújtásra van.

Bővebben a hallás nélkül, avagy egy hallássérültről blogban olvashatsz.

(S.F.)

  Kapcsolódó cikkek