/ BETEGSÉGEK / Rajtad is múlik! Hogyan s...
  2015-05-15

Rajtad is múlik! Hogyan segíthetsz hallássérült társaidnak?

Az egészséges emberek közül sokan zavarba jönnek akkor, ha sérültekkel találkoznak. Nem tudják, hogyan viselkedjenek velük, mit tehetnek értük, hogyan segíthetnek nekik. A fiataloknak – ha a családjukban vagy ismerőseik között nincs ilyen példa – még nehezebb helyesen viselkedni, még akkor is, ha a legjobb szándék vezérli őket.

Sajnos azonban az is előfordul, hogy egyesek megbántják, súlyosabb esetben kiközösítik sérült társukat. Ha hasonló helyzetet látsz, udvariasan, de határozottan foglalj állást, utasítsd el a megkülönböztetést! Ha szükségesnek látod, kérd felnőtt segítségét. 

- hirdetések -

A hallásveszteséggel élők világa

A hallássérülés gyakoribb probléma, mint gondolnád. Az ép hallásúaknak fogalmuk sincs arról, hogy milyen sokféle hallásveszteség létezik, és arról sem, hogy a hallássérültek mennyire másképpen hallanak, mint ők. A legtöbben úgy képzelik, mintha a halláscsökkenéssel élők hallásának „hangerőgombját” egyszerűen lecsavarták volna. Holott erről szó sincs! Azt, hogy hogyan éli meg maga az érintett a hallássérülését, elsősorban a halláscsökkenés típusa határozza meg. A hangvezetési zavarban szenvedőknél valóban úgy tűnik, hogy a hangerőgombjuk van lecsavarva, és a hangerő növelése segít.

Az „idegi” eredetű, azaz a felfogásos zavar ezzel szemben torzítja is a fülbe érkező beszédet, zajt és zenét. A halláscsökkent személy ennek az érzékszervi problémának következtében másként is viselkedik. Van, aki titkolni szeretné hallásveszteségét, mások magatartásváltozással próbálják ezt kompenzálni.

Gyakoriak a szélsőséges reakciók, pl. a félénkség vagy az agresszió a részükről. Megváltozhat a nagyothalló beszéde: jellegzetes, siket vagy nagyothalló beszédet produkálhat, vagy csak enyhe „pöszeség” a figyelemfelkeltő jel. Az ép hallásúak számára fel sem tűnik, és természetes az irányhallás, míg a hallássérültnek problémát jelenthet a hangforrás helyének meghatározása. Ez különösen  a közlekedésben jelenthet veszélyt. Azt is jó tudni, hogy a hallássérültek a hátulról vagy oldalról érkező beszédet nem, vagy csak nehezen értik meg.

Tolerancia és jól érthető beszéd

Ha valaki hallókészüléket vagy más hallást segítő eszközt visel, azt a jól hallók egy része stigmának, negatív megkülönböztető jelnek tekinti. Ha ugyanezt érzi a hallássérült maga is, akkor az személyiségi zavarokhoz vezethet. Fontos, hogy a hallássérült teljes értékűnek érezze magát, s ha pszichés zavaroktól szenved, akkor szakembertől kérjen segítséget.

Ugyanilyen lényeges az is, hogy te, aki jól hallasz, teljes értékű embernek fogadd el hallássérült társaidat.


Mit tehetsz értük? Beszélj jól artikulálva, nem hadarva, tagoltan és érthetően! Fordulj szembe velük kommunikáció közben. Eleinte szokatlannak tűnhet, hogy a legtöbb hallássérült nézi a beszélő száját – nem azért, mert tolakodnak, hanem mert ez segítséget jelent nekik a beszéd megértésében. Kis figyelemmel és toleranciával megkönnyítheted mindennapjaikat, vagy épp a beilleszkedésüket a közösségbe. Az előzékenység persze mindenkivel szemben elvárható – függetlenül attól, hogy ép hallók vagy hallássérültek vagyunk-e.