/ BETEGSÉGEK / A sport ereje, avagy egy ...
  2011-11-13

A sport ereje, avagy egy cukorbeteg fiúcska története

A pöttyös kishajó tulajdonosa Lászlófy Ábel, kilenc éves vitorlás versenyző, aki tavaly ikertestvérével, Leventével nagy reményekkel, álmokkal, célokkal kezdte meg pályafutását, mint vitorlás versenyző, s állt rajthoz élete első regattáján a tavalyi Országos Bajnokságon.

- hirdetések -

A papa kezdeményezésére ízlelte meg az ikerpár néhány évvel ezelőtt a vitorlázás ízét, s ahogy az számos kis társukkal szintén megesett az évek során, ők is a víz, hullámzás, szél rabjai lettek, s szövögették álmaikat versenyeken elérhető sikerekről, győzelmekről, szépen csillogó érmekről, kupákról.

Ám az élet időközben közbe szólt, s Ábelnél a télen egy rosszullétet követően cukorbetegséget diagnosztizáltak. Egyhetes kórházi kezelést követően kiderült, hogy az eddigi élete fenekestől felfordul. A főszerepet átveszi az állandó kontroll, a vércukorszint mérések, szénhidrát számolások, inzulin adagolások, melyek alapvetően változtatják meg egy addig gondtalanul élő kisiskolás életét.

Sokan talán egy ilyen hír hallatán kétségbe esnek, s nyilvánítják „betegnek" gyermeküket, s óvják széltől, víztől, sportolástól, s zárják aranykalitkába csemetéjüket, akik élete nem csupán a folytonos kontroll végett, de az élet - és bánásmódváltás következtében is teljesen felfordul.cukorbeteg vitorlás

Ábel édesapja azonban igyekezett gyermeke életét továbbra is a már megszokott mederben tartva tovább terelni, s számos óvintézkedést alkalmazva biztosítani fiának- fiainak a korábban megszokott életmódot, melybe a Lászlófy család esetében a vitorlázás is beletartozik.

Így tűnt fel idén tavasszal az a bizonyos, korábban már emlegetett narancssárga pöttyös optimist a vízen, jelezve a társak, edzők, rendezőség számára, hogy tulajdonosa kitüntetett figyelmet igényel. Nem csupán a pöttyök jelentek meg a kishajón és annak vitorláján, de Ábel édesapja személyesen is felhívta az edzők, versenyzőtársak figyelmét fia betegségére, s az esetleges teendőkre, de maga is vásárolt egy gumimotorost, mellyel Ábelt követve folyamatosan szemmel tartja annak minden mozdulatát.

Be lettek avatva nem csupán a felnőttek, hanem maguk a versenyzőtársak, klubtársak, azaz a gyerekek is. Mindannyian megismerkedtek e betegség nehézségeivel, követelményeivel és következményeivel. De mivel gyerekekről van szó, s az életet igyekszünk számukra nem túl komollyá, komorrá, inkább barátságossá és vidámmá varázsolni, így az ifjonc barátok is megismerkedtek az inzulin adagolás módjával, vércukorszint mérésével, s mintegy játékos keretek közé szorítva segítenek Ábelnek a napi rutin elvégzésében. 

Szakemberek szerint a cukorbetegeknek kifejezetten ajánlott a testmozgás. Bár a versenysport nem javasolt, olimpiai aranyérmesek és a hegymászók között is van diabéteszes. A cukorbetegség ugyan nem gyógyítható sportolással, ám a rendszeres mozgás segít a betegség egyensúlyának beállításában és fenntartásában, a szervezet anyagcsere állapotának normalizálásában, a cukoranyagcsere kiegyenlítettségéhez szükséges normál testsúly elérésében és megtartásában, a szövődmények elkerülésében.

Némely biztonsági óvintézkedés betartásával (vércukor teszt, megfelelő mennyiségű, bizonyos időközönként biztosított harapnivaló és odafigyelés) a sportolás a cukorbeteg gyermekek, fiatalok számára nemcsak lehetséges, hanem kifejezetten ajánlott. A rendszeres sport segítségével a cukorbetegek betegségtudata, kirekesztettség érzése és stigmatizációja megszűntethető. Ők is élhetnek teljes, boldog életet, ahogy azt teszi a kis pöttyös optiban Ábel is, akinek nagy álma továbbra is a győzelem, a fényesen csillogó érmek, s persze az Olimpia. Kérdésemre, hogy mit tenne szabadidejében, ha nem vitorlázna, édesen mosolyog: „Olyan nincs, vitorláznék, hiszen ez az életem!"

(porthole.hu)

  Kapcsolódó cikkek


ha tetszett a cikk, oszd meg másokkal is!