Parkapcsolat

ora 2014-06-02 05:15:48
Üdv!
Kérdésem párkapcsolat jellegü lenne és rettentően remélem, hogy ha megoldást nem is legalább pár "megnyugtató szót kapok" mivel tudom a kérdésem talán nem pont idevaló. Jó pár éve vagyok távkapcsolatban aminek vannak szép és rossz oldalai is. Lényegre térnék, voltak veszekedéseink mindketten csináltunk hülyeségeket amik eleggé hasonlók, de szerencsére nem volt szó megcsalásról viszont eléggé nehezen éltük meg őket. A probléma a felejtés és a továbblépés mivel egyikünknek sikerült és rájött, hogy ilyen távolság mellett csak kinyírjuk vele a kapcsolatunkat (ha nem lépünk túl), ezt valamennyire a másik fél is megértette viszont képtelen felejteni. Eljött az a pont, hogy se veled se nélküled és akárhányszor próbáltuk neki nem megy a tovább lépés és a hibáink (hibáim) elfelejtése. Ez a probléma régóta megvan és az idő múlásával már a szakítás is szóba jött miatta, de még is szeretjük egymást ezért kitartunk, csupán félek mert kb 3hete hogy úgy beszél velem mint egy fadarabbal vagy éppen olyan mintha újra jó lenne, de valahogyan már még sem... Amikor "élőben" együtt vagyunk persze minden szép és jó, jönnek az ígéretek, hogy több ilyen nem lesz majd pár hét múlva meghazuttolva magát ismét felhozza.
Mit tegyek, hogy megértse ami sok sok éve törtent rég volt és azóta megváltoztam én is.. Mindenki követhet el ráadásul hibákat ahogyan ő is tette, de egy idő után rájöttem, hogy értelmetlen ezen kattogni... Amiket tettünk régen voltak és ahogyan én, ő is megváltozott tudom nem tenné meg újra. Mindent megpróbáltam a papucstól a kissé magabiztosabb beaállítottságig vagy éppen a kettő között, de még az ész érvek sem hatnak rá. Egyikünk sem akar szakítani, de ez sem jobb ami most van. Mit lehetne tenni, hogy újra higgyen nekem vagy végre megértse, hogy értelmetlen a múlton kattognia örökké, csak magát és a kapcsolatot nyírja ki vele... Mitől lehet ez benne? Miért képtelen felejteni, túllépni?
Amit tudni érdemes rólunk, hogy mindketten csendesek és szégyenlősek akár szorongós tipusok vagyunk, de egymás mellett feltudunk szabadulni mintha a világ nem létezne. Rengetegszer kondolunk ugyanarra, mondjuk ki ugyanazt ugyanabban a pillanatban vagy találjuk ki a másik gondolatait. Félelmetes, hogy két ember ennyire összhangban tud lenni. Még sohasem volt velünk ilyen ezért is nagyon kükönleges és fontos számunkra ez a kapcsolat és nem szeretnénk befejezni. Remélem kapok használható tanácsot amit persze előre köszönök.
U.I.: Már rengeteg embertől kértem tanacsáot ez az utolsó "mentsváram". Sohasem gondoltam volna hogy erre is rávetemedek egyszer...

Szakértőnk válasza a Parkapcsolat kérdésre

Kedves Levélíró!

Így, ismeretlenül elsőként az ugrott be, hogy talán nehezen  meri elhinni, hogy tényleg minden rendben van köztetek, nem mer bízni benne, hogy tényleg vele akarsz lenni. Így, ha a régi dolgokat újra és újra előveszi, mintegy figyelmeztetve magát, hogy mégsem minden olyan szép és jó, azzal megvédheti magát egy újabb csalódástól. Azt pedig, hogy így pont annak a lehetőségét veszíti el, hogy jól érezze magát veled és közelebb kerüljetek egymáshoz, talán észre sem veszi. Szerintem sokat segítene, ha ki lenne mondva az ő részéről is, hogy nem akarja újra ugyanazokat a köröket futni, nem akar belemenni a régi dolgokba, hanem tovább akar lépni. Ezután akár együtt is kitalálhatnátok valamiféle jelet, akár jelszót, akár bármi mást, amivel figyelmezteted őt, ha mégis belecsúszik a régi körbe és ezzel együtt biztosíthatod arról, hogy ő az, akivel együtt akarsz lenni. Így, mindenféle veszekedés nélkül, tekintve, hogy ő is ki akar belőle jönni, nevethettek együtt egy jót azon, hogy na, megint majdnem belecsúsztatok mindketten a régi csapdába.

Minden jót!



Pyreschitz Anna, pszichológus Pyreschitz Anna, pszichológus
Hirdetések