/ Szakertő válaszol / Lelki problémák / Mi a baj velem?
  

Mi a baj velem?

ora 2014-03-16 10:17:28
Tisztelt Szakértő! Nagyon sok problémával küzdök és nem tudom miért vannak úgy a dolgok,ahogy. Először is nincsenek barátaim,mert nem találok olyan ember,aki velem hasonló érdeklődésű.Voltak barátnőim,de sorra csalódás ért,átvertek,kibeszéltek. Nem szeretek abba az iskolába járnom ahova kell,nincsenek sikerélményeim.Igaz 4,2-es átlagom van,de tudom ,hogy jobb is lehetne,valahogy mégsem jön össze.Egyedül érzem magam,a tesóim már nem laknak itthon.A szüleim nem váltak el,normális családban élek,mindent megtesznek értem,de valami hiányzik.Anya nagyon sokat kiabál,rajtam vezeti le a stresszt,apa pedig túl katonásan fogja fel a dolgokat ha egy-egy problémámról panaszkodom. A barátommal kéthetente találkozunk,ami nagyon megvisel.Katona iskolába jár,szigorú szabályokkal így szinte alig tudunk beszélni. Nagyon ellenséges vagyok másokkal ,de nem mindenkivel. Akit szimpatikusnak tartok azzal nyitott,barátságos vagyok. Nem járok szórakozni,sehova.Anya nagyon szigorú,sose engedett el nagyon sokat vitatkoztunk emiatt is. Még egy évem van a továbbtanulásig de úgy érzem,hogy ezt az egy évet kibírni ilyen körülmények között szenvedés. Voltam már pánikbeteg,pszichológushoz is jártam,de már nem szeretnék,nem bízom az emberekben. Feladtam a céljaimat,az álmaimat is.Nagyon nagyon szeretnék megváltozni,de nem tudom mi legyen az első lépés.Hogyan változzak meg? Mi lehet az oka annak,hogy így alakultak a dolgok? Próbáltam már magamba nézni és rájöttem,hogy sokszor az a gond,hogy kimondom amit gondolok ,senki kedvéért nem mondom azt amit hallani akar,másrészt meg nagyon undok és kétszínű vagyok sok esetben. A szüleim szerint nekem semmi és senki nem jó,különc vagyok. Mit tegyek? Köszönöm,hogy időt szánt rám.Várom válaszát.

Szakértőnk válasza a Mi a baj velem? kérdésre

Kedves Levélíró!

Az alapján, amit a szüleiddel és a barátoddal való kapcsolatodról írsz, úgy tűnik, érthető is lenne, ha annyi feszültség halmozódott volna fel benned, hogy kicsit óhatatlanul is ellenséges lettél másokkal. Sőt, az is érthető lenne, ha annyira szeretnél jó dolgokat az életedbe, mint jó barátokat, jó iskolai teljesítményt, hogy a nem 100%-osan jó dolgok nem tűnnek elégnek, nem tudsz örülni nekik. Ennyi információ alapján én azt javasolnám, hogy igyekezz észrevenni a pozitív dolgokat az életedben, reális, örömteli, rövid távú célokat kitűzni magadnak és értékelni a jó dolgokat addig is, amíg azon dolgozol, hogy még jobbak legyenek. Emellett pedig próbálkozz meg esetleg az intenzív sportolással vagy naplóírással, feszültségoldás céljából. Még ha nehezebb is, mert anyukád nem enged el, akkor is igyekezz programokat szervezni magadnak, pozitív élményeket gyűjteni! Hátha így haverokat is találhatsz, akikből aztán barát is lehet!

Hajrá!



Pyreschitz Anna, pszichológus Pyreschitz Anna, pszichológus
Hirdetések