Együttalvás

ora 2013-12-08 15:30:17
A barátommal másfél éve vagyunk együtt de sajnos nagy gondot jelent a kapcsolatunkban,hogy keveset találkozunk. Nekem nagyon hiányzik de el tudom fogadni ezt a tényt,mert szerintem annyira nagyon nem vészes a helyzet és van akik ennél sokkal kevesbbet vannak együtt. Ő valószínúleg azért nem képes elfogadni ezt mert 22 éves(én 16). Ő már arra vágyik,hogy esetleg hétköznap is együtt aludjunk,csak úgy spontán találkozgassunk és ne előre megbeszélt időpontban. Az én szüleim még hétvégén is csak nagyon ritkán engedik meg az együtt alvást,nem hogy hétközben... Az igazat megvallva hétközben én sem szeretném. Nekem a hétköznapok a tanulásról szólnak és megvan egy beidegződött rutinom a mindennapokra,estékre (én és a családom). A hétvégi együttalvások számát viszont szivesen megnövelném én is. Hogyan beszéljem ezt meg a szüleimmel? Hogyan érveljek? Szerintem elég régóta együtt vagyunk már ahoz,hogy ezt ők islefogadják...
A másik gond,hogy keddenként együtt járunk edzésre ami 9-ig tart. Ő csak fél 11-kor tud hazamenni mert akkor jön busza,én viszont már kilenckor szoktam(szüleim visznek haza autóval). Ő addig a barátaival van,elfoglalja magát de azt mondja szüksége lenne rám is,és ez neki így kellemetlen és nem jó. Én szívesen maradnék vele de nem tudok,mert egyedül nem engednek olyan későn mászkálni,buszozni. Én meg is értem ezt a szüleim részéről(bár jó lenne ha engedékenyebbek lennének). Azért sem tudok vele maradni,mert autóval sem tudnak értem akkor már jönni,mivel a szüleim fél 10-10 körül már lefekszenek aludni. Ezt nagyon nehéz elfogadnia a barátomnak...egyszerűen nem tudom vele megértetni a helyzetem. MIt tegyek?????

Szakértőnk válasza a Együttalvás kérdésre

Kedves Levélíró!

Olvasva a kérdésedet, valóban nem tűnik egyszerűnek a helyzet. Ugyanakkor biztos vagyok benne, hogy sikerül olyan megoldásokat találnotok, melyekben a te, a barátod és a szüleid szempontjai is ugyanúgy érvényesülni tudnak. Azt javaslom, próbáljatok meg nyíltan beszélni ezekről a dolgokról, mondjátok ki mindannyian, hogy mit szeretnétek, mi az, amit vállalni tudtok és mi az, amit már nem. Például lehet, hogy a szüleid nem tudják vállalni, hogy kedden később vigyenek haza, de lehet, hogy rábólintanak a gyakoribb hétvégi együttlétekre, amire te is  és a barátod is vágytok. Beszélj velük erről, mondd el, hogy fontos lenne neked! Sajnos, azon, hogy már csak a köztetek lévő korkülönbségből is adódnak eltérések azzal kapcsolatban, hogy milyen kapcsolatot képzelnétek el, mit szeretnétek megkapni, nem nagyon lehet változtatni, de ez nem jelenti azt, hogy a másik szempontjait figyelembe véve alakíthatnátok ki egy jól működő, kompromisszumokon nyugvó kapcsolatot!

Hajrá!



Pyreschitz Anna, pszichológus Pyreschitz Anna, pszichológus
Hirdetések