Bonyolult....

ora 2013-10-06 17:28:10
Tisztelt szakértő!
Remélem nem gond, hogy ide írok, mert 19 éves vagyok. Volt egy párkapcsolatom, ami 4 évig tartott. Ő 21 én 19. Kb másfél év után szakítottunk, mert nem volt velem őszinte és titkolózott. Ezután rá pár héttel összejöttem egy másik fiúval, aki 5 évvel idősebb volt. A kapcsolatunk nem igazán volt jó, hisz alig láttuk egymást 2 havonta egyszer körülbelül. De ezalatt az előző barátom felkeresett, beszélgettünk, majd találkoztunk is. Tehát megcsaltam az 5 évvel idősebb barátomat. 9 hónap múlva szakított velem, és én újra összejöttem a barátommal. Azóta együtt voltunk, minden jó volt, jóformán elképzelhetetlen volt számomra a napom nélküle. Viszont 1 éve megváltozott. Sajnos nagy felelősség hárult rá, hisz ő tartotta fent az egész családját és a nővérének gyereke is volt. Nem dolgozott senki a családban rajta kívül. Viszont az apjával sokszor került összetűzésbe, mert kezet emelt az anyjára. Betegesen féltékeny lett. Nem csak a fiú ismerőseimre, hanem a lány ismerőseimre. Ez addig fajult, hogy a szüleim ellen fordított, képes voltam volna elköltözni vele. Sokszor veszekedtünk, mindenféle butaságon is. Sokszor csúnyán beszélt velem, de megbocsátottam neki mindig is. A napjaim egyre szürkébbek lettek, nem örültem semminek. Ha nem vettem fel a telefont vagy nem írtam rögtön választ az sms-ére, megint csak megsértett. Ezután már orvoshoz kellett fordulnom, mert ez idő alatt el kezdett fájni a szívem. Idegi alapon fájt, az orvos nyugtatót írt ki nekem. Ő is nyugtatókon élt, néha olyan ideges volt, hogy féltem tőle. Nem bántott, nem emelt rám kezet, bár amit a fejemhez vágott mindenféle apróságért az felért egy veréssel. Ez idő alatt nem mentem sem szórakozni, egész nap otthon ültem. Egy mókuskerékben voltam. A szüleim próbáltak velem beszélni, de én nem akartam velük. Ő hétvégén jött haza, és ha tanulnom kellett, felháborodott, hogy hazajön, és nem akarom őt látni. Kezdett betelni a pohár. Nem vettem fel a telefonom és nem válaszoltam az üzeneteire. Ő hazajött, kérdőre vont, hogy hogy képzelem én ezt, hogy nem válaszolok az üzenetére és nem is veszem fel a telefont. Közöltem vele, hogy ezt én így nem akarom tovább folytatni, hagyjon engem békén. Ő elkezdett sírni, könyörgött, még sosem láttam ennyire elkeseredettnek. Kérte, hogy bocsássak meg neki. Szóltam a szüleimnek, hogy beszéljenek vele, nem tudtam mit tenni, majdnem rosszul lett. Haza vittük őt kocsival, megbeszéltük, hogy 1 nap múlva találkozunk. El kellett utaznom, és úgy volt, hogy azután tiszta lappal kezdünk mindent. De ő megint engem hibáztatott mindenért, hogy ő dolgozik, pénzt keres, és én nem értem meg őt, neki szüksége van rám, mert nincs senkije. Ezután nagyon ideges lettem, azt mondtam neki, hagyjon békén engem, és kikísértem. Minden nap kaptam tőle sms-t, mindegyik sms-ében írta, hogy én sosem szerettem őt, csak bántottam és tönkretettem őt. Majd kis idő múlva bocsánatot kért, ezt minden nap eljátszotta. Írta, hogy reméli, most boldog vagyok, hogy tönkretettem őt. Ez idő alatt nem válaszoltam az üzeneteire sem a telefonhívásaira. Egy hónapja kezdtem el beszélgetni egy másik fiúval, ő már régebben is szimpatikus volt nekem. Nem tudom, miért, de eddig sosem beszéltem fiúkkal, ha rám írtak, töröltem az üzenetet. Ő is tetszik nekem és én is tetszem neki, ez is segített a döntésemben. Viszont a múlt hétvégén a volt barátom diszkóban volt, és láttam egy képet ahol egy másik lányt ölel. Rosszul esett. Most szombaton a barátnőmmel elmentünk diszkóba, ahol sajnos ő is ott volt. Gyerekesen viselkedett, járt fel-alá, meglökött, majd írt sms-t hogy legalább barátok lehetnénk. Azután eltűnt, majd előjött, kérte, hogy beszéljünk, de mondtam, hogy nem hagyom egyedül a barátnőmet. Mikor hazafele mentünk, partybusszal mentünk, és ő is ott volt, de egy újabb lány társaságában. Ültem, ők pedig álltak és ő direkt elém állt, hogy lássam. Miután a lány leszállt a buszról veszekedett mindenkivel és elkezdett sírni. Amikor leszálltam volna a buszról, lefogott, rá szóltam, hogy mit csinál. Kaptam tőle újra egy sms-t amiben leírta, hogy tiszta szívből szeret. Nem értettem, hogy miért kéri még ezek után is, hogy bocsássak meg neki. Nem tudom mitévő legyek. Nem tudom még, hogy képes lennék egy új kapcsolatra, viszont nem szeretném valami "tapasznak" használni a fiút, akivel megismerkedtem. Az utóbbi 3 hétben megjavult a kapcsolatom a szüleimmel, és úgy érzem boldogabb lettem, egészen a mai napig. Nem tudom mit tegyek... Elnézést kérek a regényemért.

Szakértőnk válasza a Bonyolult.... kérdésre

Kedves Levélíró!

Persze, írjál ide nyugodtan, ha úgy érzed, tudok segíteni!

Ahogy olvastam, amit a barátodról írtál, megletősen sok kiderült arról, hogy ő mit akar, mit érez, de mintha a te oldalad háttérbe szorult volna. "neki szüksége van rám, mert nincs senkije"...."tönkretettem őt", stb. Az, hogy te hol voltál a kapcsolatotokban, mit kaptál belőle és mire lett volna szükséged, mintha nem nagyon tudott volna megjelenni, főleg a kapcsolatotok vége felé. Azt gondolom, az, hogy ő azt akarja, hogy vele legyél, kevés egy kapcsolathoz, hiszen két, egyenrangú félrőll van szó! Fontos lenne, hogy te is jól érezd magad a barátoddal, te is kapj tőle olyasmit, amire vágysz, amitől boldog leszel! Mérlegeld szerintem ezt a szempontot is, amikor azon gondolkodsz, hogy visszamenj-e hozzá! Fontos lenne, hogy ha együtt lesztek, másképpen működjenek köztetek a dolgok, hiszen az, ahogy legutóbb volt, nem volt jó egyikőtöknek sem. Figyelj rá kicsit jobban, hogy mit szeretnél, mire van szükséged és igyekezz ehhez partnert találni! Tartsd szem előtt azt, hogy jól érezd magad az életedben, úgy alakuljanak a dolgaid, ahogy szeretnéd! Az, hogy ezt a volt barátoddal együtt tudod elérni, egy másik fiúval, akivel kölcsönösen tetszetek egymásnak vagy egy ideig inkább egyedül, párkapcsolat nélkül, szerintem jön majd magától, ahogy figyeled, mi okoz benned hosszabb távon is pozitív érzéseket!

Hajrá!



Pyreschitz Anna, pszichológus Pyreschitz Anna, pszichológus
Hirdetések