/ Szakertő válaszol / Lelki problémák / Hogy változzak meg?
  

Hogy változzak meg?

ora 2013-08-31 20:38:48
Tisztelt szakértő!
17 éves vagyok. A bátyámmal és az anyukámmal nagyon rossz, az apukámmal semleges (de vele sem beszélek) az öcsémmel nagyjából jóba vagyok,de néha ő is ellenem fordul. Egész kisiskolás koromban kezdődött az egész,hogy a suliban mindenki kiközösít, bánt, beszólogatnak, megsértenek, pletykálnak rólam általánosban iskolát váltottam,de csak rosszabb lett akkor estem depresszióba 7-es voltam, amikor végeztem az általánossal, nagyon szorongtam,hogy talán még rosszabb lesz, akkor nyáron nem is tudtam másra gondolni Tévedtem itt is piszkáltak de az egyik tanár szólt az egész osztálynak és az óta jobb a helyzet. 11-es lettem és már 1 éve nem vagyok depressziós és január óta nem járok pszichológushoz se, de még mindig nem vagyok kibékülve magammal. Nagyon rossz embernek tartom magam úgy érzem,hogy nem tudok megváltozni, nem vagyok szerethető ember.
Amikor haragszom magamra, mindig olyankor elhatározom,hogy nem szólalok meg csak ha kérdeznek, de akkor is csak röviden válaszolok, mert úgy gondolom,hogy jobb ha nem szólalok meg.
Sokat változtam nem vagyok annyira pesszimista, már nem vagyok mindig olyan negatív, de még nem változtam eleget.
És még az a probléma, hogy nincs önbizalmam. Védőnőnek fogok tanulni, de meg kell változnom mert nehezen szerzek barátoka és félek,hogy amikor elmegyek ebből a városból és kollégista leszek, nem lesz a kollégiumból vagy iskolából egy barátom se, és egyedül leszek abban a városban amit nem ismerek, ahol senkit nem ismerek, mindenki ott is kiközösít majd és tök magányos leszek, és félek,hogy ha nem lesznek barátaim ki hat majd a tanulmányi eredményeimre, nem tudok majd olyan jó eredményeket elérni amit szeretnék ( de nekem nagyon nagyon fontos), ha nem sikerül azt elérnem amit eltervezek soha nem fogok kibékülni magammal.
Úgyhogy meg kell változnom. Úgy érzem,hogy mindenki jobb nálam, nincs még egy ilyen pancser mint én. Mindenki utál, mindenki már normális ember, vicces, vannak barátai és nevetnek a viccein és én sosem leszek olyan. Sosem értem,hogy miért nem lehetnek nekem barátaim, szeretem a gyerekeket, sportolok, rajzolok, szeretek segíteni pár éve azt hittem,hogy szerethető ember vagyok, de már teljesen el vagyok bizonytalanodva. Mostanában elgondolkodom azon,hogy megint felkeressem e a pszichológust, csak hát nagyon elvoltam szállva ,hogy mennyit változtam.
Kérem adjon véleményt, írjon nekem választ!!!!!! :(
Köszönettel: Natasa

Szakértőnk válasza a Hogy változzak meg? kérdésre

Kedves Natasa!

Azt írod, "Sokat változtam nem vagyok annyira pesszimista, már nem vagyok mindig olyan negatív, de még nem változtam eleget." Még újra és újra felbukkannak benned olyan gondolatok, hogy "nem vagyok szerethető ember", "nincs még egy ilyen pancser mint én". Azt gondolom, a változás folyamatában teljesen normális egy kis hullámzás. Általában előfordulnak visszaesések, amikor valami miatt kicsit aktívabbá válnak a régi, már egyébként meghaladott működésmódok. Segíthet visszatérni a pozitívabb szemléletedhez, ha felidézed, hogyan is jutottál el odáig és hogy érezted magad akkoriban! Próbálj meg tudatosan egy kicsit kevésbé végletesen gondolkodni! Ne hidd el automatikusan, hogy senki sem szeret vagy hogy mindenki jobb nálad! Biztos vagyok benne, hogy ha jobban körülnézel, észreveszel egy-egy embert, aki kedvel téged vagy egy-egy olyan dolgot magadban, amiben kicsit jó vagy!

Szerintem nyugodtan menj vissza a pszichológusodhoz! Nincs benne semmi ciki, higy rájöttél, mégsem tartasz még ott, ahol szeretnél! Biztos vagyok benne, hogy ő sem fog furcsán nézni!

Hajrá!

 



Pyreschitz Anna, pszichológus Pyreschitz Anna, pszichológus
Hirdetések