Nemrég töltöttem el egy hétvégét a tengerparton. Természetesen vastagon bekentem magam napkrémmel. Felmerült bennem a kérdés: vajon károsítom a környezetem azzal, hogy próbálom magamat megvédeni a környezet rám káros hatásaitól? Mit tesz a napkrém a bolygónkkal? Csak akkor olvasd el alábbi írásunkat, ha komolyabban el akarsz mélyedni a témában!

Többségünk tudatában van annak, hogy a gyógyszerek, a szappanok és a kozmetikumok használat után kikerülnek a környezetbe, és ott képesek megbetegíteni vagy elpusztítani a vadon élő növényeket és állatokat. Bár a naptej hatását még nem övezik olyan aggodalmak, mint a természetes vizekbe jutó fogamzásgátlókét, az utóbbi években többen kezdték el tanulmányozni a témát. Sajnos sok kérdés van, amire még nem ismerjük a választ.

A naptej alkotóelemei

Ahhoz, hogy meg tudd becsülni az általad használt napkrém környezeti hatását, figyelmesen tanulmányoznod kell a készítmény összetevőit. Ez jóval bonyolultabb, mint gondolnád: legtöbbjük körülbelül 17 aktív összetevőt tartalmaz! Ezek mind az FDA (Amerikai Élelmezési- és Gyógyszerügyi Hivatal) által engedélyezett összetevők. Van köztük két ásvány (titánium-dioxid és cink-oxid), a többi pedig olyan szerves vegyület, mint az oktinoxát, az oxibenzon és az oktinsalat. Lehet, hogy a te flakonodon nem így szerepelnek, mivel ezeknek a vegyületeknek rengeteg elnevezése ismert és használt.

A kétkedők szerint

Mindkét vegyületcsoporttal szemben léteznek egészségügyi aggodalmak. Manapság sokan kételkednek az új típusú, nano-méretű cink-oxid és titánium- dioxid szemcséket tartalmazó termékek megbízhatóságában, annak ellenére, hogy a kutatók szerint ezek hatásosabban verik vissza az ultraibolya sugarakat, mint nagyobb szemcsés társaik. Ráadásul ezek az ásványok kis méretük ellenére sem képesek átjutni az egészséges bőrön, hanem a felszínen maradnak. Mégis, a szkeptikusok szerint még nem folyt kielégítően sok kutatás ebben a témában.

Egyes kémiai összetevőkről ezzel szemben már biztosan tudjuk, hogy képesek behatolni a bőrbe, és befolyásolni a szervezet hormonháztartását és szaporító funkcióit.

Az UV szűrőkről

Bár az ember és a környezet egészsége nem egy és ugyanaz a dolog, a kettő szorosan kapcsolódik egymáshoz- hiszen ami veszélyezteti az emberek életét, az ugyanúgy káros lehet a vadvilágra és a földi ökoszisztémákra is. Egyes kutatások szerint a kémiai UV-szűrők kimutatható koncentrációban jelen vannak a tavakban, a folyókban és az óceánokban, vagyis az egész világon. Koncentrációjuk a víztisztító telepek környezetében a legmagasabb.

A fizikai összetevők környezetben való kimutatása már jóval bonyolultabb, mivel sosem lehet tudni, hogy a természetes erózió során kerültek-e a vizekbe, vagy pedig a bőrről lemosódva, szintetikus eredetűek-e.

Az UV-szűrők felhalmozódása a toxikológusok szerint azért veszélyes, mert ezek az anyagok idővel felgyülemlenek a tengeri élőlények szervezetében is. Svájci kutatások két vegyület jelenlétét is kimutatták folyami és tavi halakban, de azt még nem tudjuk, ezek hogyan befolyásolják a halak általános egészségét.

Ami bizonyított

Van azonban egy összetevő, az ún. 4-MBC (4-metilbenzilidén-kámfor), amely bizonyítottan káros az élőlények hormonrendszerére. A 4-MBC-vel patkánykísérleteket is végeztek, és bebizonyosodott, hogy a vegyülettel kezelt patkányok születési súlyban és túlélési rátájukban is alulmúlták a kontrollcsoport példányait. Bár ez az anyag aktív összetevőként nem szerepelhet a napkrémekben, az amerikai Környezetvédelmi Munkacsoport (EWG) mégis három olyan terméket talált, melyekben (egyes férfidezodorokhoz hasonlóan) inaktív összetevőként jelen volt a 4-MBC.

Kísérleti adatok hiányában...

A többi UV-szűrő hatására vonatkozóan kevesebb adat áll a rendelkezésünkre. A University of Riverside kutatói az oxibenzon hatását tesztelték néhány halfajon, és arra jutottak, hogy bár az oxibenzon lényegesen csökkenti az állatok szaporodási képességeit, az ehhez szükséges szennyezőanyag-koncentráció jóval magasabb annál, mint ami Kalifornia és New York környékén a természetes vizekben megtalálható.

Kritikus vizsgálatok a korallzátonyok fejlődése szempontjából

Más kutatások a napkrémek főbb összetevőinek – az oxibenzonnak, az oktinoxátnak és a tartósítószerként használt butilparabénnek – a korallzátonyokra kifejtett hatását vizsgálták. Kimutatták, hogy ezek az anyagok elősegítik a korallokat tápláló algák vírusos megbetegedését, és így a korallok kifehéredéséhez és halálához vezetnek.

A kritikusok azonban kifogásolják a kísérlet végrehajtásának körülményeit- szerintük az eredmények nem felelnek meg a valóságnak, mivel a korallokat a kutatók inkubátorban tartották, és ez megakadályozta, hogy a víz elkeveredjen, felhíguljon, ahogy az a természetben normálisan bekövetkezett volna.

Ásványos fizikai szűrők?

Ezen tanulmányok alapján azt súgja a józan ész, hogy az ásványos (fizikai) UV-szűrők „természetesebbek” a kémiai szűrőknél. A zöldek közül sokan azt javasolják, hogy váltsunk át ezek használatára. Azonban még az sem 100 százalékig bizonyos, hogy ezek a szerek veszélytelenek az ökoszisztémákra. A cink-oxid és a titánium-dioxid laboratóriumi körülmények közt mérgező hatásúnak bizonyult a zebrahal és a szivárványos ponty példányaira. Nano-szemcsés változataik akár az algákat is veszélyeztethetik.

A felhasznált ásványi anyagokról

Ugyancsak problémát jelent a napkrémekben használt ásványok bányászata és feldolgozása.
A bányászat erőforrás-igényes és környezetterhelő folyamat. A titánium-dioxid előállítása nagy mennyiségű vas-szulfát hulladék, vagy kisebb mennyiségű, de annál veszélyesebb vas-klorid hulladék megjelenéséhez vezethet. A nano-részecskék előállítása pedig energia- és oldószer-igényes folyamat, és az oldószer minőségétől függően jelentős mennyiségű veszélyes hulladék képződését idézheti elő.

Nehéz lenne megmondani, hogy pontosan mennyi vegyi anyag keletkezik ilyenkor, mivel a gyártók csak nagyon szűk-szavúan nyilatkoznak a tulajdonukban lévő információkról. Azt mindenesetre tudjuk, hogy a fémek bányászata több mint kétszer annyi mérgező vegyületet juttat a környezetbe, mint maga a vegyipar.

A The Lantern (az ohioi egyetem folyóirata) egyetért a kutatókkal, akik az UV-szűrőkkel foglalkozó 2007-es tanulmányokat összegezve kijelentették, hogy mivel a témában további kutatásokra van szükség, „jelenlegi tudásunk nem elegendő ahhoz, hogy környezetvédelmi intézkedéseket vezessünk be” a napkrémekkel kapcsolatosan.

Egyéb megoldások

A napkrémen kívül is rengeteg lehetőséged van, hogy megvédd a bőrödet. Vigyél magaddal kalapot, kendőt és napernyőt, amikor strandra mész! Ha elég bátornak érzed magad hozzá, beszerezhetsz egy Darth-Vader stílusú napernyőt is, azt, amit az ázsiai hölgyek olyan nagy szeretettel alkalmaznak.

És ne feledd el, hogy az anyag, ami lemosódik a testedről, nem az egyetlen naptejjel kapcsolatos hulladék, amiért aggódni kell! Ha betartod a bőrgyógyászok utasítását, és minden napozás alkalmával egy kupicányi krémet kensz magadra, néhány strandolás után újabb műanyag flakonnal gazdagítod a környezetet.

(M.N.)