A húgyúti kövesség nem kellemes betegség. Ráadásul mindenkiben van némi szorongás, ha kivizsgálásra kell mennie. Mi fog történni, milyen vizsgálatokat fognak végezni? Olvasd tovább cikkünket, hogy megtudd!

A kivizsgálás során az első lépés az, hogy az orvos kikérdezi a pontos kórtörténetet és alaposan megvizsgál fizikálisan is. Ezek alapvető információkkal szolgálnak, ezért törekedni kell a kőképződésre hajlamosító rizikótényezők meglétének tisztázására.

A következő kérdésekre számíthatsz:

• A családban előfordult-e már húgyúti kövesség?
• Neked volt-e már húgyúti köved?
• Ha volt, mi lett a betegség kimenetele; spontán távozott a kő, vagy egyéb, esetleg műtétes beavatkozásra volt szükség?
• Vannak-e kőképződést segítő tényezők? (Például anatómiai rendellenesség.)
• Milyen gyógyszereket szedsz?
• Mennyi folyadékot fogyasztasz?

Nagyon fontos még figyelembe venni a fájdalom helyét, jellegét, a vizelettel összefüggő panaszokat (csípő vizelet, fájdalmas vizelet), az egyéb hasi panaszokat, például puffadás, hányinger, hányás, ezek már önmagukban árulkodóak lehetnek.

Sok esetben nem derül ki csupán a panaszok alapján, hogy húgyúti kövességről van szó, és egyéb okok is felmerülnek, ezért előfordulhat, hogy sebészeti vagy nőgyógyászati vizsgálat is történik a pontos ok kiderítése céljából.

A húgyúti kövességben szenvedő beteg izeg-mozog, nem találja azt a pozíciót, ami igazán kényelmes. Ez nagyon jellegzetes tünet. Szintén nagyon sok információ nyerhető a vizelet laboratóriumi vizsgálatából.

Alapvető fontosságú az ultrahang, ezt minden esteben elvégzik, de gyakran egyéb vizsgálatok is történnek, például röntgen, CT vagy kontrasztanyagos vizsgálat.

Nagyon fontos, hogy ha van húgyúti kövességre hajlamosító tényeződ, illetve görcsös fájdalom jelentkezik, ne próbálkozz az öngyógyítással, hanem azonnal irány a kórház!

(Dr. Csuth Ágnes)