/ TÁPLÁLKOZÁS / Kajszibarack, a hosszú él...
  2011-08-05

Kajszibarack, a hosszú élet titka

Elég hihetetlenül hangzik, hogy ez a nálunk is termő gyümölcs csodákra képes, vagy legalábbis meghosszabbítaná az életet. Pedig rendszeres fogyasztása jótékony hatással van szervezetünkre.

- hirdetések -

Valahol a Himalája északnyugati csücskében, Kína és Palesztina határán él egy nép, amelynek tudatosan vagy nem, de napi étrendjének szerves része a barack. Ők a hunzák (avagy fehér hunok), akiket mellesleg Attila leszármazottainak tartanak. Ezt a népet még nem érték el a rohamosan fejlődő civilizációnk vívmányai, itt ugyanis még se pénz, se háztartási gépek, vagy autó, semmiféle luxuscikk nincs. Ehelyett pompás zöld rétek, legelők, kajszibarackban dúskáló gyümölcsligetek találhatóak ezen a tájon.

Mi a hosszú élet titka?

Ennek a kis közösségnek a lakosai mind kemény munkával dolgoznak meg mindennapi betevőjükért, állatokat tartanak, zöldséget, gyümölcsöt termesztenek.

A kemény munka ellenére, napi átlag kalória bevitelük nem haladja meg az 1900 kcal-t, míg egy átlag amerikai ennek több, mint másfélszeresét fogyasztja el. Napi ásványianyag-bevitelük csaknem százszorosa az általunk elfogyasztott mennyiségnek, valamint a nyugati orvosok által javasolténak. Mindezt természetesen nem netről rendelt vitaminokkal vagy étrend -kiegészítőkkel érik el, hanem friss vízzel, és permetezés nélküli, friss zöldségekkel, gyümölcsökkel.sárgabarack

A tejet frissen fejve isszák, étrendjük kevés húst tartalmaz. A hunzák átlagéletkora 90 és 100 év között van, és már az 1900-as évek elejétől fogva kutatják hosszú életük „titkát”. Talán hihetetlen, de Ázsiának ezt a részét nem érték még el az olyan egészségügyi problémák, mint a rák, a magas vérnyomás vagy koleszterin. Annak ellenére, hogy nincsen náluk fejlett orvosi ellátás, nincsenek kórházak, lakosaik még száz évesen is majd kicsattannak az egészségtől.

A hunza csoda

A hunzák „ősi”, bio életmódjuknak köszönhetik hosszú életüket. A magas hegyvidékre nem jut fel a szmog, vagy a vízszennyezés. A talajba sem igen kerülnek szintetikus anyagok, hiszen földjüket kizárólag állati eredetű szervesanyaggal trágyázzák.

Konyhájuk jellemzője, hogy nem használnak fűszereket, még sót se nagyon. Ételeiket kajszibarackmagból préselt olajból főzik. Nagyon sok kajszibarackot esznek, nem csak olajként, de magját felhasználva, bőrre kenve, szárítva vagy akár nyersen is. A vitaminforrásuk tehát ebből táplálkozik, azonban nem ez az egyetlen vitamin, ami nagy mennyiségben található szervezetükben. B17-vitaminban gazdag lucernát, kölest és különböző gabonaféléket fogyasztanak. A következtetést levonva, a hunza csoda alapja a sok fizikai munka, gyéren fűszerezett, főként nyers, természetes ételekkel.

A napégéstől is véd

Annak ellenére, hogy sokszor 8-10 órákat töltenek tűző napon dolgozva, mégsem fenyegeti őket a bőrrák. Pedig naptej nemigen terem a Himalája ezen részén. A káros sugarak viszont ugyanúgy eljutnak a hegytetőre, mint a síkságokra, dombságokra. Az immunitás itt valószínűleg azzal magyarázható, hogy a szervezetbe bevitt számos ásványi anyag és vitamin megvédi őket a káros ultraibolya-sugaraktól. Míg ezt egy legyengült, vitaminhiányos szervezet nem képes megtenni.

Érdekességek:

Hunza ma Pakisztánhoz tartozik, Indiával, Kínával, Afganisztánnal, valamint Oroszországgal is határos. Az 50-es évekig a hunzai gyerekek nem igen láthattak terepjárót, de még kerekeket sem, pedig a pakisztáni repülőtér csupán 112km-re található otthonuktól. Egy ideig a „birodalmukon” áthaladó kínai kereskedőket rabolták ki és fosztogatták, azonban ez megváltozott, amikor az egyik uralkodó fia meggyőzte apját, hogy hagyjon fel a gyilkolászással.

(SZ. D. L.)