Az angol iskolarendszer sokban különbözik a magyartól, szinte minden szempontból. Én, mint ennek a rendszernek újabb ismerője egyre többet és többet tudtam meg arról, hogyan is működik az egész. Cikkemben most ezt szeretném bemutatni Nektek.

Angliában a tankötelezettség jelenleg 5-től 16 éves korig tart. 11 éves korban jön el a miénkhez hasonló "alsó" és "felső" tagozatok közötti váltás, ilyenkor mindenki iskolát vált. A legfontosabb lépés az angol fiatalok életében 14 és 15 éves korukban jön el, ekkor kezdenek el GCSE (General Certificate of Secondary Education) szinten tantárgyakat tanulni, és majd 16 éves korukban ezekből kell vizsgázniuk. Ezek a vizsgák nagyon fontosak számukra, az eredményük az egész életüket befolyásolhatják.

A GCSE vizsgák letétele után a tanulók döntenek a továbbiakról - sokan elmennek dolgozni, míg sokan college-ba (talán az itthoni szakközépiskolának felel meg), míg mások sixth form college-ba (az itthoni gimnáziumok utolsó 2 évének felel meg) mennek.

Hogyan is működik akkor a Sixth Form College?

Én jelenleg egy Sixth Form College-ban tanulok. Bár fentebb azt írtam, hogy az itthoni gimnázium utolsó 2 évének felel meg, mégis sok dologban különbözik a magyar gimnáziumoktól. Nincsenek kötelező tantárgyak, mindenki maga dönti el, hogy mit szeretne tanulni.

Maximum 4 tantárgyad lehet, ezeket pedig úgynevezett A-level vagy BTEC Level 3 szinten tanulod a legtöbb esetben. Rengeteg tantárgy közül lehet választani, amik nagy részét otthon csak egyetemen kezdheted el - ilyen például a szociológia, a pszichológia, a jog, de emellett szinte mindent tanulhatsz a matematikától kezdve a történelmen át a lóápolásig. Igen, nem viccelek, a "horse care" névre hallgató tantárgy létezik.

Másik nagyon különböző dolog, hogy itt a különböző művészeteknek az oktatása nagyon komoly szinten folyik. A tanulók választhatják az "Art" tantárgyat, ami a rajz, a festészet és a művészettörténet együttesen, felvehetik "Design" tantárgyat, ami divattervezés főként, létezik még a "Music" vagy a "Music Technology" tantárgy, és van egy Musical Theatre névre hallgató tantárgy is, ahol egyszerre színészetet, éneklést és táncot tanulnak a nebulók. Mindezek mellett lehet kifejezetten a színészettel foglalkozó tantárgyat is felvenni, de táncot és fotográfiát is lehet tanulni, illetve a nagyon népszerű "Stage management" órát is a művészetek közé sorolnám, ahol a színházi ügyelő feladatait ismerhetjük meg.

Tapasztalataim

Én jelenleg szociológiát, üzleti ismeretek (business), franciát és fotográfiát tanulok. Az oktatás szintje nagyon magas szociológiából és üzleti ismeretekből, talán az otthoni egyetem első évéhez hasonló szinten tanuljuk ezeket a tantárgyakat. Nagyon sok esszét, beadandót kell írnunk, mivel szóbeli felelés nincsen, ezekre kapjuk a legtöbb jegyünket. Az első pár hétben ez nekem nagy kihívás volt, hiszen angolul talán sosem fogok tudni ugyanolyan jól fogalmazni, mint egy angol. De mégis nagyon hasznosak, mert a saját gondolatainkra, megértésünkre kell építenünk minden dolgozatot. Emellett imádom, hogy gyakorlati alapú az üzleti ismertek oktatása, a megtanult fogalmakat, terminológiákat valós cégeken keresztül kell bemutatnunk, levezetnünk, bizonyos szituációkat is ezen cégek szempontjából kell leírnunk.

A francia nyelv oktatása számomra fura és rengeteg kritikus pontot tartalmaz. Mivel mindkét év végén vizsgákat kell leraknunk, és ezeket a vizsgákat az iskolától vagy államtól független cégek állítják össze, a fő cél az év során az ezekre való felkészülés. Így nem általános társalgást, vagy hasznos ismereteket tanulunk, hanem az év végi vizsgára megadott témákat vesszük át egész évben. Fura, de nekem szinten tartáshoz elég.

Fotográfián nyilvánvalóan nagyon gyakorlati az oktatás - amit leginkább szeretek benne, hogy manuális fotográfiával is foglalkozunk, és az iskolának van saját stúdiója, illetve sötétkamrája, ahol mi hívhatjuk elő a saját alkotásainkat. Emellett digitális fotószerkesztést is tanulunk, ami a 21. században több mint hasznos.

Mennyiben másabb, mint otthon?

Mivel mindenkinek személyre szabott az órarendje, így nincsenek osztályok, csak "csoporttársaink" vannak olyanok, akikkel ugyanarra az adott órára járunk. Ez nagyon jó, hiszen így több embert lehet megismerni, és az órákon a csoportlétszám is sokkal kisebb mint otthon, ami sokkal családiasabbá, barátságosabbá teszi a tanórákat.

Maguk a tanórák sokkal kevésbé formálisak, mint otthon. Itt rengeteg kötetlen beszélgetés, vita, közös gondolkozás és társalgás is a része az óráknak, és amit kifejezetten szeretek az az, hogy a tanárok abszolút egyenrangú partnerként kezelnek mindenkit és kivétel nélkül nagyon barátságosak.

Az alapelvek is különböznek az otthoniaktól - minden óra elején felírjuk a táblára a "learning intentions"-öket, azaz hogy miket is szándékszunk megtanulni aznap. És minden órán leszögezzük, hogy azért vagyunk itt, hogy tanuljunk - így nem szégyen, ha valaki nem tud valamit, mindenki bátran kérdezhet és kérhet segítséget. És a legtöbben meg is teszik!

Kevesebb óra, de...

Az órák 60 percesek, az első két óra megszakítás nélkül megy, majd egy 20 perces szünet következik. A harmadik óra után ebédszünet jön, majd a délutáni órák 5 perces szünetekkel folytatódnak. Mindez eleinte kicsit fura, hiszen én 7 éves korom óta 45 perces órákra vagyok "programozva", eleinte hiányzott, hogy a maximális koncentráció (hiszen nekem a nyelvi nehézségek miatt még jobban kellett figyelnem minden szóra) utána 5-10 perc szünetet tartsak, de mindent egybevetve nagyon könnyű hozzászokni a rendszerhez, főleg hogy bármikor felállhatsz és kimehetsz egy pohár vízért vagy kávéért.

Mindezek mellett az is ritka, hogy valakinek 6 órája legyen egy nap, nekem hétfőn és kedden 5 órám van, majd szerdán csak 1 vagy 2 (az is délután), majd csütörtökön 3, pénteken pedig 5 vagy 3 (attól függően, hogy A vagy B hetünk van).

Mindez az első pillantásra könnyűnek tűnik, és rengeteg szabadidőt jelent - én is ezt hittem... A valóságban ezt a szabadidőt ugyanúgy tanulásra kell fordítani, hiszen a rengeteg házi feladatot máskor nem is nagyon tudnám megcsinálni, ráadásul a sixth form college-oknak kicsit ez is a lényegük - hogy megtanítsanak önállóan tanulni és beosztani az idődet.

Az egyetlen kötelező tantárgy, amit mindenkinek fel kell vennie, az Enrichment, erről egy következő cikkben fogok írni, ugyanis nagyon érdekesnek és hasznosnak találom - a tantárgy lényege ugyanis, hogy felkészítsenek a nagybetűs életre.

Remélem, sikerült átfogó képet adnom az oktatásrendszerről, ha bármi kérdésetek lenne, örömmel várom őket a kommentekben!

(Gy.A.)