/ LÉLEK / "Majdnem vízbe fulladtam,...
  2012-08-03

"Majdnem vízbe fulladtam, de legyőztem a halálfélelmem"

"Pár hete majdnem belefulladtam egy tóba. Haverokkal lementünk úszni. Tudok is úszni, csak olyan hét-nyolc méter után begörcsölt a lábam és elmerültem..."

- hirdetések -

"Vártam, hogy jön a tó feneke, és kirúgom magam, mivel három méterrel arrébb még leért a lábam. De nem volt ott a fenék. Egy ideig csak süllyedtem, és olyan 4 méter mélyen lehettem, mikor rádöbbentem, hogy gáz van, mert a lábam a görcs miatt nem mozgott. A kezeimmel felhúztam magam a felszínre. Akkor már bent volt értem az egyik haver, csak messze, és ekkor megint lesüllyedtem. Újból kicsapkodtam magamat a vízből, akkorra már odaért, de nem láttam. Első pillanattól az utolsóig azt tartottam szem előtt, hogy fel a felszínre, és kiúszni, csak hát ugye nem ment.

Nyújtotta a kezét haverom, de én, ahogy kezdtem volna úszni, véletlenül ellöktem, és bordán rúgtam, de a rúgást nem éreztem. Megint elmerültem, és amikor felevickéltem a felszínre, akkor elkapott és kirángatott a stéghez. Kimásztam, és akkor kezdtem el gondolkodni azon, hogy én ott meg is halhattam volna.

16 éves vagyok, aki kihúzott a vízből, 13 évvel idősebb nálam, és megállapította, hogy a túlélési ösztönöm segített, ami elő jött egyből, és emiatt nem féltem közben, nem pánikoltam. Tényleg nem féltem, eszembe sem jutott, hogy megfulladhatok, meghalhatok. Kérem, magyarázza el valaki, miért nem féltem vagy pánikoltam közben, miért csak utána? Mikor kimásztam a stégre, mondtam a többieknek, hogy kemény volt az a tízperces harc az életért, erre ők: hülye vagy? 10 perc? Ez nem volt két perc sem... Miért lassult le minden így?"

A szakértő véleménye:

Kedves Levélíró!

Bizony, kemény dolog az, amin keresztülmentél, és igen, nagyon ügyesen kijöttél ebből a nehéz helyzetből! Az emberek egy része bepánikol, ha valamilyen feszült, krízishelyzet van, és képtelenek cselekedni. Az emberek másik része pedig nagyon hatékonyan, ügyesen működik stressz helyzetben is, és csak késleltetve jönnek a hatások. Te ezek alapján az utóbbi csoportba tartozol, és számíthatsz arra, hogy hasonló krízis helyzetben is jól fogsz tudni gondolkozni, viselkedni. Azok az érzelmek, amelyeket utána tapasztaltál, teljesen normálisak, az agyad, a lelked az események után, késleltetve dolgozza fel azt, ami történt.

Míg mások a víz alatt gondolkoztak volna azon, hogy meghalhatnak (és ezért talán képtelenek felúszni a víz felszínére), te ezt most utána teszed meg. És bizony, ahogyan te is írod, a krízishelyzetek nagyon élénken megmaradnak a memóriánkban, szinte fényképszerűen, és minden perc egy végtelenségnek történik, hiszen abban az egy percben nagyon sok minden történt benned, veled, annyi minden, mint általában egy óra alatt szokott. Ha sokáig nem múlik el ez a rossz érzésed, akkor azt javaslom, keress fel egy pszichológust, hogy néhány alkalom alatt fel tudjátok dolgozni azt, ami a víz alatt történt, és feloldódjanak ezek az utólagos gondolatok, érzések.

(KamaszPanasz - Ujpál Zsófia, pszichológus)

 Kapcsolódó cikkek