/ DROG, CIGI, ALKOHOL / DrogJog – Büntetőjo...
  2009-07-17

DrogJog – Büntetőjogi eljárások droghasználatkor

Minden fiatalnak dönteni kell élete során megannyi kérdésben, és ezen kérdések közül jó néhány a drogokkal kapcsolatos. Kipróbálhatom? Ki merjem próbálni? Milyen veszélyei vannak? Mi lesz, ha a szülők megtudják? Mi lesz, ha az iskola igazgatója megtudja? Megéri kockáztatni? Milyen negatív hatásai vannak az egészségemre és a jövőmre? Satöbbi, satöbbi…

A fiatalkorúakra vonatkozóan vannak speciális szabályok?

A Btk. VII. fejezetében kerültek lefektetésre azok a szabályok, amelyeket a 18. életévét be nem töltött személyekre nézve tartalmaznak rendelkezéseket. A büntetőjog „fiatalkorú”-nak nevezi azt a személyt, aki a bűncselekmény elkövetésének időpontjában a 14. életévét betöltötte, azonban a 18. életévét még nem. A büntetőrendelkezések célja a fiatalkorúaknál az, hogy az elkövető – a téma szempontjából tekintve a kábítószert akár csak egyetlen alkalommal használó fiatal – helyes irányba fejlődjön, illetőleg a társadalom hasznos tagjává váljon.

- hirdetések -

A fiatalkorúakra vonatkozóan a felnőtt korúaktól eltérő szabályokat főként a bíróság által alkalmazható büntetések, valamint  az ún. intézkedések időtartamában találhatunk. Fontos azonban tudni, hogy ha egy cselekményt a Btk. Bűncselekménynek minősít – így például a kábítószer-fogyasztást – a fiatalkorúval szemben lefolytatják a hatóságok (rendőrség, ügyészség, bíróság) a büntetőeljárást, függetlenül az életkorára. A különbség e körben csupán annyi, hogy a főszabály szerint fiatalkorúval szemben büntetést akkor szab ki a bíróság, ha az intézkedés alkalmazása nem éri el a célját. Itt szükséges megjegyezni, hogy büntetésnek minősül például a pénzbüntetés, vagy a szabadságvesztés, míg intézkedésnek nevezi a büntetőjog a megrovás alkalmazását, vagy a próbára bocsátást.

Összességében elmondható, hogy az egyszeri kábítószert kipróbáló fiatalkorú személlyel szemben – amennyiben a bíróság dönt az ügyében – az általában alkalmazott intézkedés a próbára bocsátás, a leggyakoribb büntetés nem pedig a pénzbüntetés. Ez természetesen csupán a drogot egyszer kipróbálókra vonatkozik, amennyiben valakinél a rendőrség nem 1-2 grammnyi füvet talál, hanem annál többet, valamint, ha a fiatal droggal kínál meg valakit, vagy azt át is adja - a büntetés súlyosabb, nem ritkább esetben szabadságvesztés büntetés – amely végrehajtásában felfüggesztett avagy végrehajtandó lehet – (a végrehajtási fokozat pedig fiatalkorúak fogháza vagy börtöne a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmény súlyától függően.)

Hogyan védi a büntetőjog a fiatalkorút a kábítószerektől?

Ennek számos módja van, a Btk.-ban megtalálható szabályok közül egyet emelnénk ki: a kábítószerrel visszaélés elnevezésű bűncselekménynek jónéhány speciális elkövetési formája ismert – ezek közül az egyikben olyan rendelkezést találunk, miszerint a Btk. súlyosabban bünteti azt a személyt, aki fiatalkorút kínál meg kábítószerrel, vagy fiatalkorúnak ad át kábítószert (esetleg a fiatal segítségével hoz forgalomba kábítószert, vagy kereskedik azzal). Ennek a szabálynak az a célja, hogy a súlyosabb jogkövetkezmény kilátásba helyezésével (ami ezen esetben 5 évig terjedő szabadságvesztés) távol tartsa a dílereket a fiatalkorúaktól.

És mi van, ha valaki gyermekkorú?

A büntető törvénykönyvben sajátos ún. büntethetőségi akadályrendszert találunk amelynek egyik indulója, a gyermekkorú személy, aki – egyszerűen fogalmazva – nem büntethető. A gyermekkorút tanúként lehet kihallgatni, azonban vele szemben semmilyen büntető eljárásjogi (kényszer)intézkedés nem alkalmazható, a gyermekkorú személynek nem kell bíróság elé állnia drogfogyasztása miatt. Azonban „csalóka a napfény”, hiszen ha 14. életévét be nem töltött fiatal fogyaszt kábítószert a szüleit bizony megkeresi a rendőrség és a gyámhivatal is – ilyen esetben természetesen a családtagokat is kihallgatják.

(Gy.A - ADA Alapítvány alapján)

 Kapcsolódó cikkek