/ DROG, CIGI, ALKOHOL / Okozhat-e a marihuána ski...
  2009-12-01

Okozhat-e a marihuána skizofréniát?

Az állítólag drog és alkoholproblémákkal is küzdő pécsi lövöldöző egyetemista ámokfutása ad aktualitást a kérdésnek: vajon okozhat-e skizofréniát a marihuána?

kannabisz krónikus használata motiválatlanságot okoz, mely megmutatkozik iskolai, munkahelyi tevékenységekben, ahol tartós figyelemre lenne szükség.A szert használók tartósan kedvetlenek, tétlenek, improduktívak. Ezek a panaszok valóban hasonlítanak a skizofrénia, depresszió tüneteire.

- hirdetések -

Emellett kialakulhat pszichés függőség, ezáltal anyagi problémák és az előbb részletezett tünetek miatt társadalmi elszigeteltség. Az élvezeti szerek használata bár nem a skizofrénia egyik jellegzetes tünete, azonban mégis nagyobb gyakorisággal fordul elő skizofrén betegek körében, mint egyébként.

A nikotin nagyon gyakran használt élvezeti szer, a skizofrén betegek 75-90 százaléka dohányzik, szemben az általános populációban észlelhető egynegyedes aránnyal. A nikotin sajnos zavarhatja a skizofrénia kezelésére használt gyógyszerek hatásait is. Néhány egyéb kábítószer továbbá (többek között az amfetamin, a kokain és a marihuána) ronthatja a betegség tüneteit.

Tünetek

A skizofrénia tünetei nagyfokú változatosságot mutathatnak. A beteg időről időre különbözőképpen viselkedhet. Néha nagyon izgatott vagy zaklatott lesz, máskor egy transz-szerű állapotba kerülhet, megint máskor pedig mozdulatlan, válaszképtelen állapot alakulhat ki, ám az is előfordulhat, hogy az idő nagy részében teljesen normálisan viselkedik.

  • Téveszmék - nem a valóságból táplálkozó személyes hit, például paranoia (követnek valakit, összefogtak valaki ellen) vagy nagyzásos téveszme.
  • Bizarr téveszmék - például valaki azt hiszi, hogy marslakók szabályozzák a gondolatait.
  • Hallucinációk - nem létező dolgok észlelése, például képzeletbeli hangokat hallása.
  • Inkoherencia (összerendezetlenség) - logikátlan gondolatok.
  • Érzelemmentesség, vagy nem megfelelően kimutatott érzelmek.
  • Folyamatos olyan érzés, hogy valaki figyeli.
  • Munkahelyi, illetve társasági helyzetekben nem megfelelő viselkedés.
  • Társasági izoláció.
  • Problémák a személyes higiéniával.
  • Ügyetlen, koordinálatlan mozgás.

Tévhitek

A skizofréniát övező téveszmék széleskörben elterjedtek. A skizofrénia önmagában, vagy más pszichiátriai, illetve organikus megbetegedéssel együttesen is fennállhat, ezért gyakran keverik össze más pszichés betegségek tüneteivel. Az alábbi tények segíthetnek tisztázni, hogy mi nem számít skizofréniának.

  • A skizofrénia nem azonos a hasadt, vagy többes személyiséggel. A többes személyiségzavar egy teljesen más, ritka betegség.
  • Bár egyes skizofréniás emberek durván, agresszíven viselkednek, a legtöbbjük azonban nem. Nagyon sokan visszahúzódnak magukba, és nem keresik mások társaságát.
  • Nem minden paranoiás viselkedésű, vagy bizalmatlan ember skizofrén. Vannak olyan betegek, akiknél paranoid személyiségzavar áll fent, azaz hajlamosak gyanakodni, bizalmatlankodni másokkal anélkül, hogy a schizophrenia egyéb jegyei megjelennének.
  • Nem mindenki skizofrén, aki hangokat hall. Egyes depressziós betegek is hallhatnak hangokat. A hallucináció súlyos betegségek, illetve gyógyszerek mellett is kialakulhat.

Hogyan segíthetsz?

A skizofrénia - természetéből fakadóan - nem az a betegség, amelyben a beteg idővel magától orvoshoz fog menni. Egy skizofréniás beteg számára a téves eszmék és a hallucinációk valódiak, és nagyon gyakran a beteg nem hiszi, hogy szükség van orvosi beavatkozásra.

Ha megfogalmazódik a gyanú gondolata bennünk, hogy ismerősünk valamilyen, az előbbiekben részletezett tünetek alapján, kárt tehet másokban vagy önmagában (ennek többféle módja lehetséges, attól függően, milyen eszközhöz fér hozzá az illető), akkor segítséget kell kérnünk. A skizofréniás betegek gyakrabban követnek el öngyilkosságot, éppen ezért ha ismerősünk öngyilkossági szándékot hangoztat, azonnal kérjünk segítséget!

Jelezhetjük észrevételünket családtagnak, hogy forduljanak háziorvoshoz, pszichiáterhez. Megkereshetjük az intézmény, iskola vezetőjét, tanárát vagy más illetékes személyt, de mindenképpen fontos, hogy időben érkezzen a segítség.

Amennyiben már az adott helyzetet veszélyesnek ítéljük meg, őrizzük meg nyugalmunkat, ne vonjuk kérdőre az illetőt, ne tegyünk elítélő megjegyzéseket. Ilyenkor értesíteni kell a megfelelő szerveket is szükség esetén (mentők, rendőrség).

Ha odafigyelünk egymásra, sok probléma megelőzhető!

(WEBBeteg)

  Kapcsolódó cikkek