A 2020-as és 2021-es év szerte a világon a koronavírus fertőzésről szólt. Idővel haladva egyre többet tudunk meg a SARS CoV 2 vírusról. Egyre több lehetőségünk adódik a terápiára és a megelőzésre is. De vannak nehézségek, elsősorban a vírus mutálódása.

A koronavírus egy RNS vírus, bejutva az emberi sejtbe, önmaga reprodukciójába kezd, új vírusok termelődnek, mindeközben betegséget okozva, illetve tovább fertőzve.

Az új víruspartikulumok átíródás és képződése közben szinte törvényszerűen alakulnak ki átíródási hibák, melyek végső soron az eredeti vírus részben történő átalakulásához, vagyis mutációjához vezetnek. Ezek közül azok, melyek előnyösek a vírusra nézve (pl gyorsabban tud terjedni, könnyebben bejut a sejtbe) mind evolúciós előnyt jelentenek, és túlnőve az eredeti víruson, elterjedésük megindul.

Ugyanez a helyzet most a SARS CoV 2 vírussal is

Az elmúlt időszakban egyre több mutált forma jelenik meg, melyek mind egy picit eltérő tulajdonságot eredményeznek a fertőzéseknek, és hosszú távon beleszólnak természetesen a vakcinációba is, kialakulhat ugyanis olyan vírus, mely ellen már nem véd az eredetileg kifejlesztett védőoltás.

Idővonalban felvetíthető, milyen lényeges mutációk, és így eltérő vírusvariánsok jelennek meg az eltelt időszakban. Ezek közül a fontosabbak koronavírus kapcsán a következőek:

Nagy Britanniai B.1.1.7 (501Y.V1) variáns: 2020. december- 2021. januárban indult terjedésnek, az Egyesült Királyság délkeleti részén jelent meg 2020. szeptemberében, és terjedt át hamar Európára. Eddigi ismereteink szerint 17 jelentős változás mutat a variáns genetikai térképe az eredeti vírusformához képest.

A tüskefehérjét érintő mutációja révén a vírus fertőzőképesebb (30-50 %-al nagyobb a fertőzőképessége), gyorsan terjed az emberek között, vizsgálatok alapján növeli a halálozás valószínűségét is. Emellett kérdéses, hogy a meglévő vakcinák hatásosak-e (mivel ezek az eredeti vírus tüskefehérjéire lettek kifejlesztve), de egyenlőre annak tűnnek.

Dél- Afrikai variáns (501Y.V2) B.1.351: 2020. decemberében igazolták Dél – Afrikában. Egyes tanulmányok szerint nem minden vakcina hatékony ezen változat esetén. A mutáció, melyből már 8-at igazoltak, szintén a tüske fehérjét érinti, melynek révén erősebben kötődik a vírus a sejthez, kikerülhet a képződő antitestek figyelme alól.

Brazíliai variáns (501Y.V3) B.1.1.28 vonal P.1 variánsa: Először Japánban észlelték négy olyan személynél, akik Brazíliában voltak megelőzően, 2020. második felében. Braziliában ez a domináns mutáns forma a leggyakoribb fertőzést okozó COVID vírus. Tüskefehérjét érintő mutációt okoz, mely miatt esetleges korábbi fertőzés révén kialakult immunitás nem eredményez már védettséget.

B.1.526 New York- variáns 2020. novembere óta ismert. A brazíliai és afrikai variánsból is ismert E484K mutációt (mely ellen felmerül, hogy nem hatásosak a használt vakcinák), illetve a S477N mutációt (mely erősebb sejthez kötődést eredményez) hordozza.

Emellett természetesen számos mutáció ismert már, melyek rendre kialakítanak új vírus variánsokat is, melyek terjedésében, fertőzőképességében van alapvető különbség (pl. az USA különböző államaiban kialakult vírusmutációk).

Mutációk pedig folyamatosan várhatóak

Sajnos a kérdés természetesen az, melyek vezetnek érdemi változáshoz a vírus evolúciójában.

Ezen variánsok vizsgálata folyamatosan szükséges, a vírus genomjának rendszeres világméretű feltérképezéséhez, az új mutációk és variánsok felismeréséhez, az újabb, vagy eltérő tulajdonságok megismeréséhez, illetve a terjedési útvonal meghatározásához, hogy megfelelő védekezési feladatokat lehessen felállítani. Feltehetően a fiatalokat és gyerekeket is megbetegítő vírusfertőzés is mutálódás következménye már.

És ami a legfontosabb, a folyamatos kutatások segítenek választ adni, az eddig bevezetett és a jövőben bevezetésre, vagy fejlesztésre váró védőoltások hatásspektrumának megismerésében.

(Szerző: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus - www.nytimes.com)