/ BETEGSÉGEK / Tények és tévhitek a vérs...
  2014-11-03

Tények és tévhitek a vérszegénységről

A vérszegénység sokak számára egyet jelent bizonyos sztereotípiákkal: ha valaki sápadt, vagy a vérvétel alacsony vasat mutat, akkor az illető biztosan vérszegény, illetve ha sok spenótot eszünk, akkor biztosan búcsút inthetünk ennek a betegségnek. Pedig a sztereotípiák sokszor nem igazak, és téves otthoni diagnózishoz vezethetnek, amivel sokat árthatunk magunknak – tudhatjuk meg dr. Szélessy Zsuzsannától, a Trombózisközpont hematológus főorvosától.

- hirdetések -

A sápadtság nem jelent feltétlenül vérszegénységet

Sápadtság előfordulhat fáradság, fájdalom, kiszáradás, ijedtség, vérnyomás csökkenése, hidegrázás, hányinger, hányás esetén, de lehet alapból is fehérebb a bőrszínünk.

Normál körülmények között napi 20-25 mg vasra van szüksége a szervezetnek a vérképzéshez.

Tévhit: a spenót az egyik legjobb vasforrás

Mi okozhat vashiányt?A legjobb vasforrás a vér, máj, hús. Ezekben az ételekben olyan formában van jelen a vas, hogy nagyon könnyen fel tud szívódni a bélrendszerünkből. A növényi eredetű vasat csak kisebb mennyiségben és bonyolultabb körülmények között tudja felvenni a szervezet.

Ezek után elmondhatjuk, hogy nem a spenót a legjobban hasznosítható vasforrás az ember számára, bár kétségtelen, hogy magas a vastartalma. Tudni kell továbbá azt is, hogy a vas felszívódását bizonyos ételek elősegítik, például a magas C-vitamin tartalmú gyümölcsök és a cukor.

Mik gátolják és mik segítik elő a vas felszívódását?

A vas felszívódását gátolják a teák, a gyomorsavat lekötő gyógyszerek, a fertőző betegségek, lázas állapotok, gyulladással járó kórképek és rosszindulatú daganatos elváltozások. A vörösvérsejtképzéshez a vason kívül szükséges még mangán, kobalt, réz továbbá vitaminok (folsav, B12) de lényeges az is, hogy különböző enzimek, hormonok megfelelő mennyiségben legyenek jelen a szervezetünkbe – fejti ki dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus főorvosától.

Mikor kell több vas a szervezetnek?

  • terheseknek, szoptató anyáknak, reproduktív korban lévő nőknek, 
  • koraszülötteknek, csecsemőknek, növekedésben lévő gyermekeknek, serdülőknek
  • véradóknak, versenysportolóknak, a betegségből lábadozóknak.

Vashiányos vagyok, ha a vérvétel azt mutatja?

Sebek és vérzések ellátása
Egy horzsolás ellátásához természetesen nem kell mentőt hívnod, de artériás vagy vénás sérülés esetén ez legyen az első dolgod!

Tovább a cikkhez

Tévedés azt hinni, hogy a vérből történő vas meghatározása igazolja a vashiányos vérszegénységet. A laboratóriumi lelet csupán a vérben kimutatható aktuális vas mennyiségét mutatja. Ha valaki a vérvétel előtti napon este resztelt májat, vagy finom hurkát evett, biztosan magas lesz a vasa, és az nem jelenti azt, hogy nincs vashiányos vérszegénysége, csak azt igazolja, hogy az elfogyasztott ételből a vas jól felszívódik. Természetesen az ellenkezője is igaz, ha alacsony a vasa az adott vérvételi napon, nem jelenti azt, hogy vashiánya van, csak azt, hogy aktuálisan nincs annyi kimutatható vas a laborvizsgálattal, mert nem fogyasztott magas, jól felszívódó vastartalmú ételt. Lázas, fertőző betegségben a vasfelszívódást az immunrendszerünk stoppolja, ezért teljesen fölösleges ilyenkor laboratóriumi vizsgálatként vasat kérni, mert úgy is alacsonyabb lesz.

Földön mintegy 2 milliárd ember él vashiányos vérszegénységgel, ez a leggyakoribb vérszegénység: a szülőkorban lévő nők 8,5 - 13,4 %, terhesség végén lévő nők 13 - 22 %, a férfiak 1-2 % - de a vérszegénység csupán egy tünet. A háttérben normál élettani helyzetek fokozott vasszükséglete, helytelen diéta, illetve sok betegség is állhat. A kivizsgálást és a kezelés irányítását mindenképpen bízzuk orvosunkra!

(Trombózisközpont)

  Kapcsolódó cikkek