/ BETEGSÉGEK / Aspergeres tudósok, polit...
  2009-05-18

Aspergeres tudósok, politikusok

Az Asperger szindrómás betegek beilleszkedési gondokkal, tanulási nehézségekkel küszködnek, jellemzően nyelvi- és kommunikációs nehézségeik vannak, motoros tevékenységeik ismétlési kényszerre utaltak, érzelmi labilitás és éretlenség jellemezi őket. Einstein, Newton és számos híresség is ebben a betegségben szenvedett!

A betegséget Asperger, a bécsi gyermekorvos írta le. Szerinte a betegségben szenvedők szociális érettsége, gondolkodó képessége elmaradt a korcsoportjukhoz képest. Az autizmus, vagy az Asperger-szindróma felismerésének nehézsége hibás diagnózishoz és a problémás fiatalok megfelelő kezelésének elmaradásához vezethet.

A fentiekben felsorolt karakterjegyeket híres, történelmi személyiségekre kivetítve megérthetjük az Asperger-szindrómás nagy elődök felvilágosult, modern társadalmunkra tett kétségbevonhatatlan érdemét.

- hirdetések -

A tudomány területéről

Albert Einstein a relativitáselmélet megalkotója, fizikai Nobel-díjat kapott a fotoelektronikus hatás területén végzett munkásságáért. Személyiségjegyei közül egy, mely alapján feltételezhető, hogy ő is Aspergeres volt: kilenc éves korában még nem tudott folyékonyan beszélni. Az autista gyerekek nagy százalékánál gyakoriak a beszédproblémák. Einstein szülei arra gyanakodtak, hogy gyermekük mentálisan retardált.

Nem ritka, hogy az autistákat mentálisan retardáltnak vagy magatartászavarosnak tekintik. A Nobel-díj átadási ceremónián Einstein zokni nélkül jelent meg. Az autisták és az Asperger-szindrómások furcsa szokásai közé sorolható, hogy bizonyos textíliákra rendkívül érzékenyek; atipikus viselkedésük furcsaságai közt, saját kis világukban látszólag elveszve élnek. Az Asperger-szindrómás gyermekek számára nem kis nehézséget okoz a megfelelő zokni megtalálása, ami a lábujjaknál nem irritálja őket.  

Isaac Newton ifjúkorában kimaradt az iskolából. A logikátlannak tűnő, szigorú elveken alapuló szabályokat az autisták képtelenek elfogadni, ami miatt gyakran kerülnek konfliktusba a tanárokkal, az iskola vezetésével.
 
Benjamin Franklint az Egyesült Államok egyik alapítóatyjaként tartják számon. Filozófus, író, politikus, tudós, aktivista, diplomata volt egy személyben. Tudományos vizsgálataival hozzájárult a fizika, azon belül az elektromosság kutatásához. Ő volt a postahivatal első vezetője is, ahol a szigorú rendre, a szortírozásra való erős késztetését kiélhette. „A korabeli előkelőségek nem merték Benjamin Franklinre bízni a Függetlenségi Nyilatkozat megszövegezését, mert attól féltek, hogy valami viccet csinál majd belőle” (Botham, 2006, 17-18.old.). Az Aspergeresek rendkívüli, a megszokottól eltérő humorérzékkel vannak megáldva.

A politika területéről

Bonaparte Napóleon köztudottan félt a macskáktól, kedvelte a matematikusok és a fizikusok társaságát, humanista gondolkodásúakat nem tűrt meg maga körül. Szerinte a humanisták csak bajt okoznak. Inasainak feladatai közé tartozott, hogy betörjék az új csizmát számára.  Valószínűleg nehézségei lehettek a beilleszkedéssel, a hozzá hasonló intellektuális és személyes adottságokkal rendelkezők társaságát részesítette előnyben. Feltehetően vissza-visszatérő, alaptalan félelmek gyötörték, hiperszenzitív volt bizonyos lábbelik viselésekor és az őt körülvevő személyeket illetően.

George Washington, az USA első elnöke volt. Asperger-szindrómára utaló jellemzői között említhető, hogy kertjében marihuánát termesztett; sok diagnosztizálatlan, esetleg félrediagnosztizált Aspergeres, vagy figyelemzavaros személy önmagát igyekszik gyógyítani, hogy „nyugtalan elméjét és testét csillapítsa”.

Rettenetesen félt attól, hogy élve elégetik, ezért elrendelte, hogy „halálát követően három napig hagyják békén, hogy megbizonyosodhassanak a halál valós beálltáról”. Az Asperger-szindrómásokat és az autistákat értelmetlen félelmek gyötrik, látszólag bizarr szabályokhoz, rituálékhoz ragaszkodnak. Az átlagtól eltérően érzékelik és értelmezik az őket körülvevő világot. Beszámolók szerint pénzt kellett kölcsönkérnie, hogy saját beiktatási ceremóniáját megrendezze. A pénz kezelésének nehézsége, tendencia a pénz felhalmozására, és/vagy az értéktárgyak szétosztogatásának impulzív megjelenése mind az Aspergeresek sajátja lehet.

John Quincy Adams, az USA egyik elnöke a Fehér Ház Keleti Szobájában házi kedvencként egy alligátort tartott. „Meztelenül legutolsó alkalommal hetvenkilencedik születésnapján fürdött a Potomac folyóban.” További kommentárra ezután aligha van szükség.

Andrew Johnson megtanult szabni-varrni, s ő maga készítette saját és a kabinettagok ruháit is. A szabászattal lehet, hogy Asperger-szindrómás énjét, valamint „a figyelemzavarra jellemző belsőleg feszítő érzéseket” kezelte. Az Asperger-szindrómás és a valóban figyelemzavaros személyek csillapíthatatlan feszültségérzésüket, nyugtalanságukat lábuk rázogatásával, rágózással, kézműves tevékenységgel, kötögetéssel, ízületeik ropogtatásával, és ujjaik mozgatásával igyekeznek csillapítani.

Abraham Lincoln idegösszeroppanást kapott; 1860-ban történt elnökké választását megelőzően már nyolc szavazást elvesztett. Az Asperger-szindrómát nagyon gyakran depresszióként, ideges feszültségként, bipoláris zavarként, idegösszeomlásként diagnosztizálják. Lincoln hatalomért folytatott elszánt küzdelme a megtapadt gondolkodás bizonyítéka lehet, éppúgy, mint a rituális, értelmetlen ismétlése dolgoknak.

William Taft beiktatásának napján beszorult a fürdőkádjába, s „inasainak úgy kellett őt felkutatniuk”. Az evészavar gyakran az Asperger és az autizmus velejárója. A gusztatorikus, olfaktorikus percepciókkal, bizonyos anyagokkal szembeni hiperérzékenység miatt a betegek rosszul esznek, visszautasítják az ételeket, alultápláltak, csupán egy-két megszokott ennivalót hajlandók elfogyasztani.

Vagy épp ellenkezőleg a túl alacsony ingerküszöb miatt nem lelik örömüket az étkezésben, nem érzik a telítettséget, ezért folyton esznek, könnyen elhíznak. „Sajnos még a szakértők és a családtagok is az autista gyerekek szüleit vádolják a gyerek piszmogó étkezési szokásai miatt. Előfordul, hogy a szülői igyekezetet figyelembe sem veszik, s csak annyit mondanak, hogy minden gyerek életében vannak finnyáskodó, az étellel szemben szeszélyes megnyilvánulások.”

(OKT)

  Kapcsolódó cikkek