A csontrák tünetei és kezelése
A csontrák több típusát ismerjük. Néhány fajta elsősorban gyerekkorban fejlődik ki, néhány kifejezetten a felnőtteket veszélyezteti.
A csontrák elnevezés nem vonatkozik a test más szöveteiből induló, a csontszövetbe áttétet adó kóros sejtburjánzásokra. Ezek az elsődleges, a metasztázist, áttétet adó rákos szövetszaporulat elnevezését viselik. Szintén nem tartozik a csontrák kategóriájába a vérrák, mint például a myeloma multiplex vagy a leukémia. Ez utóbbiak a vérsejtek termeléséért felelős csontvelőben jöhetnek létre.
A csont fájdalma, az érintett terület körüli duzzanat és nyomásérzékenysége, az elvékonyodó csontok miatt keletkező gyakori törések, fáradékonyság, ismeretlen eredetű súlycsökkenés mind a betegség tünetei közé tartozik.
Mindmáig nem világos, hogy mi állhat a betegség hátterében. Az orvosok a sejt DNS-ében keletkező hibával magyarázzák a betegség etiológiáját. A „hiba” folytán a sejt kontrolálatlan növekedésnek indul, osztódni kezd, majd önálló életre kel. Az így felhalmozódó sejtek csoportba tömörülnek, s megtámadhatják a környező szöveteket, illetve továbbvándorolva áttétet képezhetnek a test más részeiben.
A csontrák típusai
A burjánzásnak indult sejttípus szerint többféle megbetegedést különböztethetünk meg:
- a csontsejtek burjánzásával kialakuló csontszarkóma (osteosarcoma) leggyakrabban gyerekek és fiatal felnőttek esetében fordul elő,
- a porcszarkóma (chondrosarcoma) a főként a csontvégződésekben található porcsejtekből indul ki, elsősorban a felnőtt korosztályt veszélyezteti,
- a Ewing-szarkóma etiológiája nem világos. A tudósok feltételezése szerint a csontszövetben található idegszövetből fejlődik ki. Az esetek túlnyomó részében gyerekek és fiatal felnőttek szervezetében fordul elő.
Kockázati tényezők
A betegség kialakulásának pontos oka nem ismert, de a csontrákot növelő kockázati tényezők jól körvonalazhatóak.
- öröklött genetikai szindrómák: bizonyos ritkán előforduló genetikai úton öröklődő betegség, mint például a Li-Fraumeni szindróma, Rothmund-Thomson-szindróma, az öröklött retinoblastoma, a test több helyén előforduló csontkinövés növeli a csontrák kockázatát.
- a felnőtt korosztályt érintő rákmegelőző állapot, a Paget-kór,
- a sugárkezelés: a nagy sugárdózis felelős lehet a csontrák jövőbeni kialakulásáért.
Amennyiben bármilyen aggasztó tünetet észlelsz, először a család háziorvosát kell felkeresni. Az orvos - ha indokoltnak érzi -, szakorvosi kivizsgálásra fog beutalni. A csontrák kezelését szakorvosok csoportja végzi, köztük ortopéd sebészek, onkológusok, radiológiai onkológusok.
Mivel a megbeszélt időpontban korlátozott idő áll az orvos és a beteg rendelkezésre, érdemes felkészülten érkezni a rendelésre.
- az időpontegyeztetés alkalmával ne felejtsd megkérdezni, hogy szükséges-e az étkezi szokásaidon változtatni,
- írd össze a tapasztalt tüneteket, ideértve azokat is, amelyek látszólag nem relevánsak,
- a személyes információk között említsd meg a nagyobb jelentőséggel bíró stresszes eseményeket, illetve a folyamatban lévő nagyobb horderejű változásokat,
- írd össze a szedett gyógyszerek, vitaminok, táplálék-kiegészítők nevét,
- a vizsgálatra ne menj egyedül, vidd magaddal egy családtagod, vagy ismerősöd, kísérőd lehet, hogy emlékezni fog azokra a részletekre is, amiket elfelejtesz.
Szintén érdemes összeírni azokat a kérdéseket, amikre mindenképpen szeretnél választ kapni.
- A csontrák melyik típusa támadta meg a szervezetem?
- Milyen stádiumban van?
- Szükséges-e további teszteket végezni?
- Milyen terápiás lehetőségek állnak rendelkezésre?
- Mekkora esélye van a sikeres terápiának?
- A terápia milyen mellékhatásokat, kockázati tényezőket hordoz magában?
- Amennyiben egyéb kezelendő problémák is vannak, a terápia miképpen befolyásolhatja a másik betegségét?
- Melyik lenne a számodra a legjobb terápiás módszer?
- Az orvos mit javasolna, ha valamelyik családtagja vagy barátja kerülne az Önéhez hasonló helyzetbe?
- Szükséges-e más specialistát felkeresni? Ha igen, tudnának-e konkrétan valakit ajánlani?
- További tájékoztatásul tudnak-e szórólapokat, vagy más nyomtatott anyagot adni? Mely internetes lapokat érdemes felkeresni?
Ha az orvossal való személyes találkozás alkalmával valami nem világos vagy nem egyértelmű, bátran kérdezz.
Vizsgálatok és diagnózis
A kezelőorvos az érintett terület többféle képalkotó vizsgálatát is előírhatja:
- Csont-szkennelés,
- Komputer tomográfia - CT,
- Mágneses rezonancia vizsgálat- MRI,
- Pozitron emissziós tomográfia - PET,
- Röntgen.
A kezelőorvos további laboratóriumi vizsgálatok céljából biopsziát, azaz szövetminta-vételt is javasolhat. A tesztből egyértelműen kiderül, hogy a szövetek rákos elváltozásáról van-e szó, illetve, hogy a tumor melyik fajtájával állnak szemben. A vizsgálatból kiderül a betegség előrehaladottsági foka, amely a rák agresszivitását is mutathatja.
A csontrák típusának diagnosztizálására többféle biopsziás eljárás létezik:
- az orvos egy vékony tűt a bőrön átszúrva a tumorig vezet, ahonnan egyúttal szövetmintát is vesz,
- az orvos a sebészeti biopszia során kimetsz egy darabot a daganatos szövetből (incisional biopszia) vagy teljes egészében eltávolítja azt (excisional biopszia).
A csontrák pontos diagnosztizálása után meghatározzák a betegség előrehaladottsági fokát.
I. stádium: a rák csak az adott területre korlátozódik, nem képzett áttétet a test más szöveteibe. Ezen a szinten a rák nem tekinthető agresszívnek.
II. stádium: a rák csak az adott terület szöveteit károsította, de előrehaladottsági foka magas és agresszív,
III. stádium: ebben a szakaszban a csontrák ugyanazon csontot két vagy több helyen is megtámadhatja,
IV. stádium: a csontrák ebben a stádiumban már átterjedt a test más szöveteibe, áttétet képezhet az agyban, a májban vagy a tüdőkben.
Kezelési lehetőségek és gyógyszerek
A kezelés mikéntje függ a csontrák típusától, a daganat előrehaladottsági fokától és az általános egészségügyi állapottól is. A csontrák kezelési lehetőségei közé tartozik a műtét, a kemoterápia, a sugárkezelés, illetve ezek kombinációja.
Műtéti beavatkozás
A műtét célja a rákos szövetek teljes eltávolítása. Ennek érdekében a sebész eltávolítja a tumort és a körülötte található egészséges szövetek egy részét is. A csontrák kezelésére alkalmazott sebészi módszerek:
- az adott végtag amputációjára kerül sor, amennyiben a tumor mérete vagy komplikált helyzete indokolja. Erre a drasztikus módszerre az egyéb lehetőségek mellett szerencsére egyre ritkábban kerül sor. Ha azonban a beavatkozás elkerülhetetlen, a beteg művégtagot kap, amelynek mindennapos használatára szakemberek segítségével elsajátíthatja,
- amennyiben a daganat leválasztható az idegrostokról és a környező szövetekről, a tumor eltávolítható a végtagok károsodása nélkül is. Mivel a csont egy részét a műtét során eltávolítják, a csont pótlása a test más részéből kimetszett majd beültetett csontimplantátummal, vagy fémprotézissel történik. A beavatkozást követően intenzív rehabilitációs kezelésekre kerül sor az érintett testrész teljes funkcióképessé tétele érdekében,
- ha a csontrák nem a végtagokban jelentkezik, a sebész csak az érintett csontszövetet és annak környezetét metszi ki, mint például a gerincoszlopot is érintő csontrák esetén. Az eltávolított csontszövetet speciális fémprotézissel pótolják.
Sugárkezelés
A kezelés során nagy energiájú sugárnyalábbal, például röntgensugárral bombázzák a rákos sejteket. A sugárkezelés során a beteg egy kezelőágyon fekszik, miközben egy speciális műszer a test meghatározott pontjait röntgensugárral bombázza.
A sugárkezelést a csontrák zsugorítására is használják, így a sebész nagyobb valószínűséggel tudja eltávolítani a beteg szöveteket. A sugárterápia így a kemoterápiával is kombinálható.
A sugárkezelés olyan betegek esetén jól alkalmazható, akiknél a daganat műtét útján nem eltávolítható. A terápia alkalmas a műtét után megmaradt daganatos sejtek pusztítására is.
Az előrehaladott csontrákkal kezelt páciensek esetén a sugárkezelés segíthet bizonyos tünetek, például a fájdalom csökkentésében.
Kemoterápia
A terápia során vegyi anyagokkal igyekeznek a rákos sejteket elpusztítani. Leggyakoribb formája az intravénás injekció. A kemoterápiás készítmények a keringés útján a szervezet minden részébe eljutnak.
A kemoterápiát sugárkezeléssel kombinálva gyakran műtétek előtt alkalmazzák, hogy a rákos szöveteket a végtagkárosodás elkerülése érdekében a lehető legkisebbre zsugorítsák. A kemoterápia jól alkalmazható a diagnosztizált áttétes betegek esetén.
Megküzdési stratégiák, támogatás
A rák diagnózisa - bárkit is érint a családban - nagyon komoly kihívást jelent. Ne feledd, hogy a mindenkori prognózistól függetlenül léteznek olyan kezelési stratégiák, amelyek segítségével a rákos beteg életminősége, kilátásai jelentősen javíthatóak. A betegséggel való megküzdést segítheti:
- tájékozódj a szóba jöhető terápiás eljárásokról. Tudj meg minél többet a betegségről, hogy döntési helyzetben tisztában lehess a lehetőségekkel. Jegyezd fel pontosan a betegség nevét, stádiumát, a javasolt kezelési formákat, hogy további megbízható információhoz juss,
- lépj kapcsolatba a hasonló helyzetben lévőkkel, az önsegítő csoportok azon túl, hogy rengeteg információval szolgálhatnak, kitűnő emberi támaszt nyújtanak.
Mély emberi kapcsolatok születhetnek a hasonlóan nehéz helyzetbe került emberekkel.
- Szakíts időt önmagadra. Egyél jó étvággyal, pihenj sokat, hogy könnyebb legyen megbirkóznia a testi-lelki nehézségekkel. Ha egy családtagod sújtja a kór, a legtöbb amit tehetsz, hogy vigyázol magadra, hiszen Te nyújthatsz erőt és adhatsz érzelmi támaszt a beteg számára.
- Lehetőségeidhez mérten maradj aktív. A daganatos megbetegedés nem azt jelenti, hogy fel kell adni mindent, ami korábban örömforrás volt. Ha erőt és kedvet érzel magadban, miért kellene bármire is nemet mondania? Foglald el magad amennyire csak lehet.
- Legyen hited önmagadban és/vagy a nálad nagyobb hatalomban: ez adhatja a legtöbb erőt a rák elleni küzdelemben.
(Orémuszné Tímea, mayoclinic.com)
Kapcsolódó cikkek
