/ Szakertő válaszol / Lelki problémák / Vágy vagy szerelem - szer...
  

Vágy vagy szerelem - szerelmi civódás önmagunkkal

ora 2018-04-22 16:16:49
Mélyen Tisztelt Doktor Nő/Úr!
Én egy olyan fiatal srác vagyok, aki hamarosan (május közepén) tölti a 18. életévét. Van ugyan egy öcsém, de köztünk majdnem napra pontosan 11 év korkülönbség van. (Ennek legfőképpen azaz oka, hogy édesapám 1,5 éves koromban elhunyt, anyám nagyjából 5 éves voltam, amikor újra férjhez ment.)
Van egy haverom, akivel lehet azt mondani, hogy kiscsoportos óvodás korunktól majdhogynem szétválaszthatatlan jó barátok vagyunk. Neki két húga van. A Nagyobbik is idősebb 2 évvel az öcsémnél. A fiút egyébként Lajcsinak hívják. Nagyon sokat játszottunk, majd később sportoltunk és mai napig sportolunk együtt. Eljárunk futni, kerékpártúrákra, úszni, a többi haverral focizni. Nagyjából 2 éve kezdődött a dolog. Akkor július utolsó hetét nálunk töltötte. Váratlanul jött ez, hisz kb. 2 héttel későbbre volt megbeszélve, amikor már nagymamámék haza mennek. Így, hogy a nagymamámék nálunk voltak, a vendégszobánk foglalt volt, így a szobámba aludt. Az 1. este megágyaztam neki az ágyon, magamnak pedig az ágy mellett egy matracon. Másnap, amikor ágyaztam így szólt: Alex! Ezen az ágyon ketten is elférünk ám! .... De én már akkor kezdtem a közelében egyre furcsábban érezni, amit nem tudtam mire vélni, vagy inkább nem akartam megérteni. Én tovább ágyaztam, majd miután lefeküdtünk megint megszólalt: Gyere már fel ide mellém! Megígérem, hogy hozzád sem érek! ... Én továbbra sem akartam. De addig-addig könyörgött, hogy kb. 1-1,5 óra után odakuporodtam mellé az ágyba. Eleinte tényleg tartotta magát a távolságtartáshoz. Ámde reggel már úgy ébredtem, hogy Lajcsi átölel. Na az akkor érzett érzéseim még jobban összezavartak. Egyszerre voltam boldog és egyszerre féltem. A következő 4 napban egy megismétlődött. Egyre jobban éreztem magam reggelente, amikor a karjaiba ébredtem. Ezután a következő tanévben újra padtársak lettünk. Tesiórán mindig vagy mellettem, vagy éppen velem szemben öltözött. A szemem sarkából egyre többször néztem őt, és egyre többször képzeltem el, hogy több is lehetne köztünk egyszerű gyermekkori barátságnál. Arról nem is beszélve, hogy ebben az időszakban erősödött fel bennem az is, hogy amikor nincs a közelembe, akkor mindig arra vágyok, hogy legalább ott legyen mellettem. Amikor ott van, akkor pedig már maga a jelenléte is feldob.
Aztán tavaly szeptember 4-én, amikor ő először jött a nyári szünetet követően suliba megint a padtársam lett. Innentől látszólag gyorsulhattak volna az események, de még sem. Egyre többször fogta és fogja meg a pad alatt a térdemet, kezemet órán. Egyre többször hajol úgy oda hozzám, ahogy azért korábban nem tette meg. Nagyon sokszor próbál szemezni velem szünetbe, vagy éppen a tesiöltözőbe súgja oda nekem, hogy "Milyen jól nézel ki"; Nagyon helyes vagy"
Néha azaz érzésem, hogy csak ugratni akar. Néha pedig azaz érzésem, hogy rájöhetett arra, hogy többet érzek iránta, mint egy barátság. Van, hogy úgy érzem, hogy én sem vagyok neki közömbös, máskor pedig sokkal inkább azt érzem, hogy nem akar többet tőlem, mint egy barátság.
Eközben múlt év szeptember 22-én tesiórán röplabdázás közben megsérültem. Én egy nagyon enyhe fájdalmat éreztem, de a lábamon lényegében semmi sem látszódott meg ott. Mire azonban hazaértem, rendesen megdagadt és egyre erősebben fájt. -Azt is hozzá kell tenni, hogy mindegy 2X2-2,5 km-t sétáltam vele.- Aznap éjjel végig borogattuk és két fájdalom csillapítót is bevettem. Mivel másnap reggelre sem enyhült a (nevelő)faterom bevitt a legközelebbi sürgősségire, ahol a vizsgálatok során kiderült, hogy a szárkapocscsontomból letört egy kisebb darab, ami enyhén megsértette az elülső bokaszalagot valamint az ínszalagot is. 1 hét gipszsín, majd 2 hét fekvő- és 3 hét járógipsz. Amikor már mehettem iskolába, akkor Lajcsi minden áldott reggel ott volt értem, és a nap végén is mindig hazavitt az elektromos robogójával, hogy ne legyek kitéve annak, hogy a tapintatlan, figyelmetlen utastársak miatt esetleg 20-25 km-t kelljen állnom a buszon. Mindezt úgy, hogy ő sokkal közelebb lakik a sulihoz mint én. A tesiórákon még mindig csak részlegesen végezhetek munkát. Amit még orvosi tanácsra mellőzök, az pl. a távolugrás, a magasugrás, a kosár- vagy röplabda (mindkét játék gyakorta fordul elő óravégi játéknál), vagyis ami a magasból való talajra érkezés miatt erősebben igénybe veheti a bokámat.
Egyre inkább úgy érzem, hogy bármit megtennék, hogy végre komolyabbra forduljon a kapcsolatunk Lajcsival, de másfelől nagyon bizonytalan vagyok abban, hogy vajon ő is akarja-e vagy sem. Fentebb is írtam róla, hogy órán nagyon sokszor fogdos (akár még az intim testrészem közvetlen közelében is) és elég gyakran nagyon közel hajol hozzám. Szünetekben is egyre többször szemezni akar velem. Volt, hogy már szünetbe is szándékosan szorosan leült mellém, hogy hozzámérhessen. Nem is tudja, vagy talán nagyon is tisztában lehet-van azzal, hogy nekem ezzel mekkora boldogságot okoz, amit egyfajta félelem miatt nem merek még előtte sem kimutatni. Egyre nehezebben viselem ezt a dolgot. Amikor egymástól távol vagyunk, akkor pedig a századmásodperceket számolom visszafelé fejben, hogy mikor láthatom őt újból.
Lábjegyzet I - Tegnap Lajcsi nálunk volt délután. Egy teljesen váratlan pillanatban megcsókolt. Mire igazán belelendültem volna a viszonzásba addigra felhagyott a cselekvésével és elszaladt. Azóta el sem érem őt. Sem a telefont nem veszi fel, sem az emailjeimre nem válaszolt, sem pedig a közösségi oldalon sem válaszol.
Lábjegyzet II - Az elmúlt hetekben volt két kedves osztálytársnőnk, akik helyettünk megpróbálták megtenni az első lépést, azzal, hogy egyszer engem faggattak, másszor pedig Lajcsit kérdezgették. Egyikünknek sem mondták el sosem, hogy miről beszélgettek a másikkal, de az talán már az arckifejezésből mégis tudhatta a főtémát.
1. Ön szerint tegnap a fiú által kezdeményezett csók közben általa érzett dolgok megijesztették őt?
2. Ön szerint a tegnapi nap után nekem kell őt keressem vagy neki kellene engem keresnie a helyzet tisztázása érdekében?
3. Ön szerint mennyire jó az, hogy néhány segítőkész osztálytárs akar minket összeboronálni? És ez mennyiben játszhatott közre a tegnapi bepróbálkozása?
Megjegyzés a robogózással kapcsolatban: mint később megtudtuk, hogy egyébként, mint 18 év alatti egyáltalán nem szállíthatott volna utast. De még hogyha be is töltötte volna ezt a kort, akkor is csak 10 év alattit szállíthatott volna. Én meg ugyebár egyidős vagyok vele.
Üdvözlettel és mélységes tisztelettel:
Alex
egy 18 éves szerelmes kamasz

Szakértőnk válasza a Vágy vagy szerelem - szerelmi civódás önmagunkkal kérdésre

Kedves Levélíró! Ha a barátod megcsókolt, akkor azért az egyértelmű közeledés. Elképzelhető, hogy azért rohant el és nem mer veled kapcsolatba kerülni, mert fél a te reakciódtól. Persze emellett lehet, hogy a saját érzéseivel is nehéz megbirkóznia (mint neked is). Nem hiszem, hogy fontos lenne, hogy ki keres kit, az viszont igen, hogy tisztázzátok a helyzetet. Ennyi "forró kása kerülgetés" után talán érdemes volna nyíltan kommunikálni. (És ez elsősorban a ti dolgotok, azt hiszem.)

Máténé Áfra Viktória - klinikai gyermek- és ifjúsági szakpszichológus Máténé Áfra Viktória - klinikai gyermek- és ifjúsági szakpszichológus
Hirdetések