Ha érdekel, hogyan alakíthatja át Földünket a klímaváltozás, jó helyen jársz. Bár tény, hogy a Föld átlaghőmérséklete tovább fog emelkedni, régiónként eltérően alakulhat a jövőbeli klíma, ezért helyesebb a globális felmelegedés helyett klímaváltozásról beszélni.

Valószínűleg gyakoribbak lesznek a szélsőséges időjárási jelenségek - heves esőzések, hőhullámok, áradás, aszály és árvizek, ebből adódóan a járványok, az éhínség és a vízhiány is. Az alábbi forgatókönyveket az IPPC jelentéseire alapozták. (Az IPPC, azaz Intergovernmental Panel on Climate Change, magyarul a Klímaváltozás Kormányközi Bizottsága, az ENSZ által létrehozott szervezet.)

Afrika, a forró kontinens

Az ember nem bírja sokáig víz nélkül. Sajnos már most is nagy problémát jelent néhány afrikai országban, hogy mindenki megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvízhez juthasson, és a jövőben a helyzet romlani fog. Ha kevesebb csapadék hull, az eső öntözte megművelt területek is használhatatlanná válnak, így több éhezővel kell számolni, mint valaha.

Ha elnézünk a tengerpartra, látjuk, hogy a partközeli korallzátonyok és mangrove-erdők élővilága megsínyli a környezetben bekövetkező változásokat. A halászok bajban lesznek, és azok is, akik part menti nagyvárosban laknak, mert ezeket áradások veszélyeztetik.

Ázsia, a rizs hazája

Ázsia a legnagyobb kontinens, és nagy gondban lesz, ha beigazolódnak az előrejelzések. Már jó pár éve több helyen elkezdtek olvadni a hegyi gleccserek - így a Himalája gleccserei is -, ami azért probléma, mert sok település ezekből kapja az ivóvizét. A kőlavinák és az árvizek gyakoribbá válhatnak, a megvadult folyók pedig olyan sűrűn lakott területeket fenyegetnek, mint a Gangesz vagy a Mekong folyó deltája.

A gond nem jár egyedül- ahol árvizek és aszályok vannak, ott megjelennek a járványok, különféle hasmenéses megbetegedések. Dél- Kelet- és Délkelet-Ázsiában ilyenekre is egyre gyakrabban lehet számítani.

Ausztrália, a kenguruk földje

Ausztrália sem mondható hűvösnek és csapadékosnak, és úgy tűnik, a kontinensen súlyosabb vízhiány alakulhat ki 10-20 éven belül, és forróbb területein a szárazság miatt a jelenleginél több erdőtűzre lehet számítani. Rossz hír a szörfösöknek és általában minden part menti lakosnak, hogy a tengerparton erősödhetnek a viharok, és gyakoribbá válhatnak az áradások. Még rosszabb hír sok állat- és növényfajnak, hogy eltűnhetnek a Föld színéről még akkor is, ha a Kakadu Nemzeti Parkban vagy a Nagy Korallzátony rejtett zugaiban laknak.

Európa, a tágabb hazánk

Vigyázat, jönnek a hőhullámok! Időben észre fogjuk venni érkezésüket, mert az utcát hamar elözönli a zacskós vizet osztogatók hada. Itt, a mi környékünkön, vagyis Közép- és Kelet-Európában előreláthatóan kevesebb lesz majd a nyári csapadék, és ez problémát jelent a növénytermesztésben. A mediterrán területeken gyakoribbak lesznek az erdőtüzek a nagy forróság miatt. Egyedül Észak-Európa a kakukktojás, mert ezt a területet valószínűleg kedvezően fogja érinteni a klímaváltozás.

Észak- és Dél-Amerika, az új kontinens

Mit hozhat a klímaváltozás Amerikában? Északon viharokat, erdőtüzeket és áradásokat, a nyugati hegyvonulatok hóborítottságának vékonyodását. A városokban hőhullámokat és a termőföldeken rengeteg kártevőt, amelyek ellen még a „csodavegyszerek” sem elég hatásosak.

Latin-Amerika szárazabb területei elsivatagosodhatnak, kevesebb ivóvíz és élelem áll majd az emberek rendelkezésére. A gleccserek jegének olvadása pedig itt is problémát jelenthet csakúgy, mint a tengerszint emelkedése a partoknál. A Csendes-óceán koralljai és halállománya is megsínyli a bekövetkező változásokat.

Arktisz és Antarktisz, a jég birodalma

A birodalom pedig lassan zsugorodik, ahogy csökken a hóval fedett szárazföldi területek és a tengeri jég mennyisége. Több állatfaj tiltakozik a változás ellen. A jéghegyek olvadása természetesen nem okoz tengerszint-emelkedést, annak fő oka az óceánok vizének hőtágulása és a szárazföldi jég és hó olvadása.

(M. N. - Forrás: BBC News)