/ SULI / Házi dolgozat: tisztában ...
  2017-09-17

Házi dolgozat: tisztában vagy, hogyan használd az internetet?

Ma már a legtöbb iskolában számítógépen megszerkesztett házi dolgozatokat kérnek a tanárok, az internet használata nem tiltott, de figyelni kell néhány alapvető szabályra, ha szöveget emelsz át a munkádba.

A plágium szó eredete a latin plagiare, ami azt jelenti, hogy "gyermeket vagy rabszolgát rabolni", a plagiarius jelentése emberrabló, lélekkufár – olvasható a Wikipédián.

- hirdetések -

Házidolgozatok esetén is felmerülhet a plágium fogalma, amely nem más, mint mások gondolatainak jelöletlen átvétele. Ez helytelen dolog, mondhatjuk, hogy lopás, a szerzői jog területén büntethető – magyarázza Menyhért Anna író, az ELTE egyetemi oktatója.

Bővebben a plágiumról

Plágiumnak minősül minden olyan más szerzőtől átvett tartalom felhasználása, amelynek forrását az írásbeli vagy szóbeli munkában a szóban forgó munka szerzője nem jelzi egyértelműen. Ilyen tartalom lehet más szerzőtől származó:

  • kézzel írott, internetről származó, elektronikus, szóbeli, adatrögzítőn tárolt, illetve egyéb forrásból átvett szó és gondolat;
  • ötlet, megállapítás, következtetés, vélemény, levezetés, megfigyelés;
  • képlet, modell;
  • adat, szám- vagy adatsor, statisztika, megoldás;
  • ábra, grafika, kép és fénykép.
Plágiumnak minősül az is, ha valaki sajátjaként tüntet fel olyan munkát, amelynek más a szerzője (például teljes dolgozatok, egyéb munkák másolása, ellenszolgáltatásért cserébe elkészíttetett bármilyen írásbeli vagy szóbeli anyag). ELTE
Mire figyelj?

Ciki helyzetek

Nagyon kellemetlen, ha a tanárunk észreveszi, honnan merítettünk, anélkül, hogy feltüntettük volna a forrást. Ezzel kapcsolatban megemlített egy történetet az általunk megkérdezett tanár: „Egyszer bíráltam egy dolgozatot, amely egyébként nagyon is jó volt. A szerző körülbelül egy oldalban az én egyik tanulmányomban írtakat adta elő úgy, mintha a saját gondolatai lettek volna. Pont hozzám került a dolgozata, úgyhogy a bírálatba bele is írtam az észrevételemet.”

Mi kell a jó kutatómunkához?

Egy házi dolgozat elkészítéséhez egy téma, kutató munka és néhány ötlet szükséges - a dolgozatot persze meg is kell írni. Talán sokan nem így gondolják, de a helyzet az, hogy az ötletek nem maguktól jönnek. Csak akkor lesznek ötleteink, ha már vannak előzetes ismereteink, vagyis az első a kutatómunka – sorolja Menyhért Anna. Ezt a kutatást elvégezhetjük a neten és a könyvárban is.

Czirinkóné Erdei Mária, aki magyar nyelv és irodalmat tanít egy debreceni általános iskolában, úgy véli: az otthoni feladatok egyfajta kínálást jelentenek az internet sokoldalú használatára, valamint annak felismerésére, hogy nem csupán a közösségi oldalak és játékok léteznek a neten.

Lépésről lépésre

Menyhért Anna kreatív írás tanár beavatja a KamaszPanasz olvasóit a részletekbe:

  • Fontos, hogy mindig jegyezzük meg, írjuk le magunknak, hogy melyik információ, honnan származik, hogy a későbbiekben, amikor majd a kész szövegben meg akarjuk jelölni a forrásainkat, meg tudjuk ezt tenni.
  • Amennyiben kitaláltuk a témát, elvégeztük a kutatómunkát, hagytuk ezt az egészet egy-két napig pihenni a fejünkben, akkor egészen biztosan lesznek ötleteink, felvetéseink, kérdéseink.
  • Fontos, hogy miközben a kutatómunkát végezzük, a legkisebb ötletcsírát, kérdést, tétova gondolatot is rögtön írjuk le magunknak. Akár azt is, ha az olvasott anyag erősebb érzéseket vált ki belőlünk: lelkesít, idegesít, vagy csak nagyon untat. Ezekből lehetnek a saját gondolataink. Ezeket a jegyzeteink mellé írhatjuk, bekarikázhatjuk, s amikor átnézzük a leírtakat, már látjuk is, milyen kérdéseink lehetnek hozzá.
  • A következő lépés, hogy az összegyűjtött anyagunkat - a kérdés és az ötlet alapján - kibontakozó gondolatmenetben rendezzük el. Itt nem az a legfontosabb, hogy mennyi a saját gondolat és a máshonnan merített anyag aránya, hanem, hogy a saját gondolatból kiindulva rendezzük el azt, amit máshonnan merítettünk. Ez azért nehéz, mert a saját gondolat később jön elő: először ismeretek kellenek, kérdezni csak aztán tudunk.
  • A megírásnál törekedjünk arra, hogy egyszerű mondatokban fogalmazzunk, legyen bennük egyértelmű az alany és az állítmány. Használjuk helyesen a kötőszavakat, akkor lesz a mondandónk logikus.
  • Azt írjuk le, amit gondolunk. Nem kötelező, hogy tetsszen a tanárnak, az olvasónak, amiről írunk. Nincs annál furcsább, mint amikor valaki egy irodalmi elemzés végére odabiggyeszti, mennyire élvezte az olvasmányt, csak azért, hogy szépen lezárja a dolgozatot, miközben végig arról írt,  hogy milyen problémái voltak az elemzett szöveggel.
Fontos az irodalomjegyzék!

Hetedik osztályban - alkalmazkodva az informatika órák anyagához – PowerPoint - bemutatókat készítenek az életrajzokhoz a tanulók. A magyar nyelvtanhoz pedig kérdések, játékos feladatok készítését ajánlom szorgalmi feladatként - tudtuk meg az egyik debreceni tanártól. Itt kérem a felhasznált irodalmak vagy internetes oldalak jegyzékét. Nyolcadikban műelemzési gyakorlatok, házi olvasmányok elemzése a feladat, megadott szempontok és véletlenszerűen kiválasztott téma alapján, itt is fontos az irodalomjegyzék megléte. Az általános iskola csupán alapozza a későbbi tanulmányok során elvárt szintet, ezt mindenki egyéni módon készíti elő – véli Czirinkóné Erdei Mária magyar nyelv és irodalom tanár.

Hogyan nyűgözd le a tanárt?

Szabályzatban rögzítik, mit szabad és mit nem

Dr. Károly Krisztina, az ELTE oktatási és tanulmányi ügyek dékánhelyettese megmutatta az egyetem szervezeti és működési szabályzatát, amelyben nagyon sok információt találtunk arról, mire figyeljenek a házi dolgozat, évfolyamdolgozat vagy szakdolgozat készítésénél a hallgatók.

  • Az idegen szerzői mű egészének vagy részletének felhasználása (átvétele, idézése, más nyelvből történő fordítása vagy ismertetése) esetén a forrást, továbbá a szerző nevét meg kell jelölni, ha ez a név a forrásban szerepel vagy – szóban elhangzó művek esetén – egyértelműen megállapítható.
  • Az idegen szerző műveit vagy annak részletét idézetként való megjelöléssel szabad csak felhasználni.
  • A plágium olyan fegyelmi vétség, amely miatt a hallgatói művet értékelhetetlennek kell minősíteni, és meg kell tagadni az adott kurzus/szakdolgozat érdemjeggyel való minősítését.

A kurzusért felelős, vagy az adott munka során a hallgatóval konzultáló, a szakdolgozatot értékelő oktató jogosult eldönteni, hogy a hallgató elkövette-e a plágium vétségét.  Az oktató jogosult plágiumkereső szoftvert alkalmazni az ellenőrzés során.

Vigyázz, figyelnek!

Az MTA által létrehozott KOPI plágiumkeresőt elsősorban a hazai felsőoktatásban is elharapódzott plagizálás visszaszorítása fejlesztették ki.

Az oktatók számára lehetőséget biztosít a házi dolgozatok és diplomák összehasonlítására, akár a korábbi évek hasonló műveivel, akár a KOPI hatalmas adatbázisával és a Wikipédia teljes szövegével is.

A diákok pedig ellenőrizhetik a művüket, megnézhetik, hogy az összes idézet mennyisége nem haladta-e meg az oktatási intézményben megengedettet. Érdemes tehát regisztrálni és használni az oldalt.

T.A.