/ LÉLEK / Meghalt a barátnőm. Hogya...
  2013-11-01

Meghalt a barátnőm. Hogyan dolgozzam fel a gyászt?

A halálnak, a szakításnak, a baráti kapcsolatok megszakadásának a közös gyökere a veszteség élménye. Ezért nagyon fontos, hogy amit veszteségként élsz meg, képes legyél feldolgozni és elengedni, ne pedig tüskeként maradjon benned. Az egyik módszer, hogy kiírd magadból, ami benned van. Ezt tette Péter is.

A 20 éves Péter közel 1 éve veszítette el a barátnőjét, Judittal 2 évig jártak, nagy szerelem volt. Egy szombati, haverokkal közös mozizás után kapott egy sms-t, amelyben szörnyű hírt közöltek vele: összeesett a mosdóban a barátnője, és meghalt. Napokig nem tért magához, tudott arról, hogy szívproblémák miatt kezelésre járt Judit, de nem gondolta volna, hogy ilyen nagy a baj. A következő napokban Péter egyik barátja segített, vele volt, amikor csak lehetett. Fel kellett dolgoznia a történetet. Azóta nem volt kapcsolata, valami megváltozott benne, egy űrt érzett.

- hirdetések -

A kamaszoknak többnyire a kortárs kapcsolatok az irányadóak. Egy barát elvesztése lehet olyan súlyos, vagy még súlyosabb, mint egy közeli hozzátartozó, rokon halála - mondja a KamaszPanasz kérdésére Mátyás Kinga-Vanda, család- és párterápiában jártas pszichológus, relaxációs tréner, gyászcsoportvezető.

Mit okozhat?
Ebben az időszakban a kamasz viselkedésében több változás is lehet: szívesebben tölti idejét egyedül, vagy éppen barátok társaságában, romolhat iskolai teljesítménye vagy magatartása, ingerlékennyé válik, depresszív hangulat jellemzi a mindennapjait, erősen szorong, sok esetben szerettei elvesztésétől fél, evési zavarok léphetnek fel, visszautasítja az ételt, vagy éppen evéssel vigasztalódik, kialvatlanság, rendezetlen külső, iskolakerülés is jellemző ilyenkor.
 

Igen nagyok lehetnek az egyéni különbségek, nincs egyforma gyász, mint ahogyan egyforma személyiség sincs. A segítségnyújtáshoz fontosak a gyászreakciót befolyásoló tényezők: az eltávozottal való kapcsolat mélysége, a bekövetkezett halál módja: hirtelen jött, vagy egy hosszú folyamat vége, netalán erőszakos halál vagy öngyilkosság volt? Szintén fontos tényezők, hogy milyen a fiatal egyénisége, szociális érettsége, milyenek a családi kapcsolatai, milyen élményei vannak korábbi életének veszteségeit illetően.

Egy barát ölelése

Semmiképpen nem jó ilyenkor elszigetelődni. Olyan emberek társaságát kell keresni, akik megértik, elfogadják a kamasz érzéseit, együtt tudnak vele gondolkodni, sírni, majd továbblépni. Péter is ezt tette, helyesen, a legjobb barátját kérte meg, hogy segítsen. Egy jó barát a bajban ismerhető meg igazán.

Írd ki magadból!

Sokat segíthet a naplóírás - tanácsolja Kinga. Ebben feljegyzésre kerülhetnek az érzések, gondolatok.

A levélírás is jó ötlet. Ebben meg lehet fogalmazni, hogy mit jelentett az elhunyt személy, ki lehet írni a még el nem hangzott gondolatokat, meg lehet köszönni dolgokat, illetve bocsánatot lehet tőle kérni, meg lehet neki bocsátani, ha valami sérelem, konfliktus volt korábban közöttetek. Ezek nagy érzelmi blokkokat szabadítanak fel. Aztán a levelet szélnek lehet engedni, el lehet égetni, vízbe lehet dobni.

Természetesen vannak olyan esetek, amikor ajánlatos pszichológus, gyászfeldolgozásban jártas szakember segítségét kérni, néha elég 2-3 beszélgetés ahhoz, hogy valami elinduljon, más irányt vegyen, vagy csak gondolatokat ébresszen.

Szülőknek! Figyelem, empátia...

A felmerülő kérdésekre őszintén kell válaszolni, tiszteletben kell tartani a fiatal fájdalmát, azt is, ha a titkaiba most nem akar beavatni minket. Nem szabad eltitkolni előle semmit, mert a belénk vetett bizalmát kockáztatjuk. Mindig gondoljunk arra, hogy mintát mutatunk a gyermeknek abban, hogyan kell megbirkózni az élet nehézségeivel.

Figyeljünk rá, álljunk rendelkezésére, találjuk meg azokat a pillanatokat, amikor beszélni tud és akar a történtekről, ne akkor kezdeményezzünk beszélgetést, amikor csak nekünk megfelelő.

El kell neki mondani, hogy melyek azok az érzések, amelyek a gyászban megjelennek: a düh, a harag, a vádaskodás, az önmarcangolás, a félelem. Meg kell teremteni annak a módját, hogy az érzések mögött meghúzódó gondolatokat megbeszéljék.

Nem ciki sírni!

A gyász megélését nehezítik a hamis üzenetek: "Ne sírj!", " Legyél erős!", "Idővel könnyebb lesz!". Ebben a helyzetben a sírás a kívánatos, az erő a sírásban jelenik meg. A kamaszt biztatni kell arra, hogy érzelmeit megélje és kifejezze. Az idő pedig önmagában nem old meg semmit, sőt, ha nem engedjük megélni a veszteség okozta fájdalmat, akkor egyre jobban mélyítheti az érzést.

Érzelmek kimutatása>>

A szülőnek nagy fejtörést okoz, hogy miként viszonyuljon gyermeke magatartásához, ha túl szigorú, akkor ellenállást, "csakazértis" reakciót válthat ki a kamaszból, ha túl engedékeny, akkor utat engedhet a deviáns magatartásnak. A szülőnek ilyenkor a kamasz tudomására kell hoznia, hogy megérti a fájdalmát, mégis bizonyos magatartásával nem ért egyet, nem ez a jó megoldás, hiszen még több problémát generálhat - teszi hozzá Mátyás Kinga-Vanda.

Segíthet-e a tanár?

A pedagógus személyes támaszt is nyújthat a diáknak, illetve figyelmeztetheti a szülőt, ha úgy gondolja, hogy szakember segítségét kell kérni. Ebben az életszakaszban nagyon fontos, hogy a szülő-tanár kapcsolat intenzív legyen, mintegy megtartó háló.

Sokat segít, ha az osztályon belüli beszélgetésnek témája lesz az elmúlás, az évszakok váltakozása, a halottak napja, egy ismert személy halála, esetleg a témával kapcsolatos film megtekintése. Az osztályközösség ráhangolódik a gyászoló diák érzéseire, és a legfontosabb, hogy lehetőség lesz beszélgetni arról a témáról, ami mindenkit foglalkoztat valamilyen módon.

TA

  Kapcsolódó cikkek