„A dohányzás súlyosan károsítja az Ön és környezete egészségét.” – ebből a környezetből sajnos kifelejtjük tágabb környezetünk, a bioszféra egészségét. A cigiből füst lesz – már rég tudjuk, hogy ez veszélyt jelent a dohányzókra és a körülöttük állókra – de ott marad a csikk is. A csikk? Hiszen olyan pici… Tényleg számít? Igen, számít.

Mindig a dohányzás egészségügyi kockázatairól hallunk, arról azonban sosem, hogy milyen mértékben szennyezi a környezetet. Az emberek hajlamosak azt hinni, hogy csak saját életükről döntenek, amikor rágyújtanak – pedig ez nem így van.

Évente körülbelül 4500 milliárd cigarettacsikk kerül a szemétbe vagy az utcára. A csikk picike, de annál több veszélyes anyagot tartalmaz, például nehézfémeket: kadmiumot, arzént, és ólmot. Ezek azok az anyagok, amiket a szűrő részben megköt, tehát nem jutnak be a légutakba, cserébe viszont a csikkel együtt kikerülhetnek a környezetbe.

Vízi élőlények

Az utcára dobott csikk bemosódik a csatornákba, és onnan eljuthat az élővizekbe – folyókba, tavakba, óceánokba. A kimosódó mérgező anyagok komoly veszélyt jelentenek a vízi ökoszisztémákra. A nehézfémek különösen hajlamosak az élőlények szervezetében és a táplálékláncban való felhalmozódásra.

Madarak, teknősök

A szűrő anyaga papírral bevont cellulóz-acetát, melynek lebomlásához a természetben átlagosan 1,5 év szükséges. A tengeri élőlények könnyen összetévesztik a csikket a táplálékkal, ez pedig a szervezetükbe kerülve halált is okozhat. Rengeteg olyan beteg teknőst és madarat fognak be a vízpartokon, amelyeknek gyomrába cigarettacsikk került.

Erdők

Az eldobott cigarettacsikkek sokszor okoznak bozót- és erdőtüzeket, és mindenképpen tönkreteszik egy természeti táj esztétikai értékét. Láttál már eldobott csikkeket az erdőben? A parkban? A cigi és a természet valahogy nagyon nem illenek össze. Emellett a belőle kikerülő mérgező anyagok beszívódnak a talajba és a növényekbe is (ha ugyan nő növény ott, ahol a cigit eldobták…).

A csikken túl

Egy másik ok, amiért nem kedveljük a cigarettát, az, hogy a cigi füstje 4000 féle vegyi anyagot tartalmaz. Dohányzás közben mindez a környezetbe jut. Ezen kívül a csikk - ha nem nyomják el, csak eldobják – még 3 óráig képes magában füstölögni.

Sokan nem gondolnak bele abba sem, hogy a cigaretta előállításához mennyi vegyszert – növényvédőszert, fertőtlenítőszert, stb. – használnak fel, mire a dohánylevelek csomagolhatóvá válnak. A csomagoláshoz szükséges papír előállításához rengeteg fára és újabb vegyszerekre van szükség, és ez mind, összesodorva, bedobozolva, celofánozva kerül a fogyasztóhoz, majd legnagyobb része, úgy ahogy van, a szemétbe.

Felelősségvállalás

Az tehát biztos, hogy a cigaretta megvásárlásával és eldobásával nem csak a saját egészségünkről döntünk. Mivel lehetne csökkenteni a környezetbe kerülő csikkek mennyiségét?

Először is azzal, hogy – aki mindenképp dohányozni szeretne – ne dobja el a csikket csak úgy az utcán, a parkban, az erdőben, mondván hogy „pici”, és „úgysem számít”. Amilyen pici a csikk, olyan veszélyes, és itt az ideje, hogy úgy gondolkodjunk róla, mint a többi hulladékról: ha már a kezedben van, vidd el a legközelebbi kukáig.

Természetesen itt is érvényes az elv: akkor keletkezik a legkevesebb csikk, ha nem vásároljuk meg a cigarettát. Tudom, hogy a dohányzás divat - de most itt van még egy érv, amiért érdemes leszokni.

(KamaszPanasz - M.N.)