Az étkezés nemcsak azért fontos, mert energiát ad, hanem azért is, mert a szervezetnek a növekedéshez, a fejlődéshez és a mindennapi működéshez számos különböző tápanyagra van szüksége. Kamaszkorban ez különösen fontos: a tested és az idegrendszered még fejlődik, ezért a rendszeres és megfelelően összeállított táplálkozásnak nagy szerepe van az egészség megőrzésében.

Az éhezés vagy a tartós, jelentős táplálékmegvonás ezért nem egészséges fogyókúrás módszer. Ha a szervezet nem jut elegendő energiához és tápanyaghoz, először a rendelkezésre álló energiaraktárakat kezdi felhasználni, hosszabb távon azonban saját szöveteinek lebontására is sor kerülhet. A hiányállapotok az immunrendszert, az izmokat, a hormonrendszert, a csontokat és a szív- és érrendszert is érinthetik.

Mi történik a szervezetben, ha nem eszünk eleget?

A szervezet folyamatosan energiát használ fel akkor is, amikor éppen nem sportolsz vagy nem végzel megerőltető tevékenységet. Az agy, a szív, a légzésért felelős izmok, a belső szervek és az anyagcsere működéséhez egyaránt szükség van energiára.

Ha a táplálékból származó energia nem elegendő, a szervezet alkalmazkodni próbál. Felhasználja a korábban elraktározott energiát, tartós hiány esetén pedig a saját fehérjéit is elkezdheti lebontani. Ez az izomtömeg csökkenéséhez vezethet. Közben a vitaminok, ásványi anyagok, fehérjék és egyéb nélkülözhetetlen tápanyagok hiánya is problémákat okozhat.

Az éhezés következményei nem feltétlenül jelennek meg azonnal. Valaki eleinte csak fáradtabbnak, gyengébbnek vagy fázósabbnak érezheti magát, később azonban egyre több testi és lelki tünet jelentkezhet.

Miért különösen veszélyes kamaszkorban?

A serdülőkor a gyors testi és hormonális változások időszaka. A szervezetnek ilyenkor megfelelő mennyiségű energiára, fehérjére, vitaminokra és ásványi anyagokra van szüksége a növekedéshez és a fejlődéshez.

A tartósan elégtelen táplálkozás ezért nemcsak a pillanatnyi közérzetet ronthatja, hanem a fejlődő szervezet működésére is hatással lehet. A hiányállapotok és a tartós energiahiány érintheti többek között a csontok egészségét, a hormonháztartást, a koncentrációt, a tanulási teljesítményt és az immunrendszer működését.

Ez az oka annak is, hogy egy kamasz számára különösen nem jó ötlet saját maga által kitalált, nagyon szigorú diétába kezdeni vagy étkezéseket rendszeresen kihagyni fogyás reményében. Ha valaki aggódik a testsúlya vagy az étkezése miatt, érdemes szülővel, iskolaorvossal, háziorvossal vagy más megbízható felnőttel beszélnie.

Az éhezés káros és kóros?

Az éhezés önmagában nem feltétlenül jelent betegséget, hiszen előfordulhat például olyan helyzetben, amikor valaki nem jut elegendő élelemhez. Kóros azonban az a helyzet, amikor valaki tartósan és szándékosan korlátozza a táplálékbevitelét, vagy az evéssel kapcsolatos félelmek, szorongások és szabályok miatt nem tud megfelelően táplálkozni.

Különösen fontos odafigyelni arra, ha az étel, a testsúly vagy a test alakja egyre nagyobb szerepet kap valaki gondolataiban. Figyelmeztető jel lehet például az étkezések rendszeres kihagyása, bizonyos ételek vagy egész ételcsoportok merev kerülése, az étkezés miatti erős szorongás, a testsúly vagy a kalóriák állandó figyelése, illetve az, ha valaki kellemetlenül érzi magát mások előtt evés közben.

Fontos tudni, hogy egy táplálkozási zavar felismeréséhez nem elegendő egyetlen tünet, és ezt laikusként nem lehet biztosan megállapítani. A figyelmeztető jelek azonban arra utalhatnak, hogy érdemes segítséget kérni. A korai felismerés és a megfelelő támogatás különösen fontos a fiataloknál.

Milyen jelekre érdemes figyelni?

• Gyakran kihagyod az étkezéseket, vagy nagyon kis adagokat eszel.
• Egyre több ételt tartasz „tiltottnak”, és folyamatosan szűkíted, mit engedsz meg magadnak.
• Sokat gondolsz a testsúlyodra, az ételekre vagy az étkezésre.
• Szorongást vagy bűntudatot érzel evés után.
• Kerülöd az étkezést mások társaságában.
• Folyamatosan fáradt, gyenge vagy fázós vagy.
• Gyakran fáj a hasad, székrekedésed van, vagy más emésztési panaszokat tapasztalsz.
• Nehezebben tudsz figyelni az iskolában, vagy romlik a koncentrációd.
• Az étkezéssel kapcsolatos szabályok egyre inkább meghatározzák a mindennapjaidat.

Ezek közül egyetlen tünet sem bizonyítja önmagában, hogy táplálkozási zavar áll fenn. Azonban ha több jel egyszerre jelentkezik, vagy az étkezéssel kapcsolatos gondolatok és szabályok megnehezítik a mindennapokat, érdemes beszélni egy megbízható felnőttel és szakember segítségét kérni.

Nem csak a testsúly számít

Fontos tévhit, hogy táplálkozási zavar csak akkor lehet jelen, ha valaki látványosan lefogy. Bizonyos problémák esetén a testsúly nem változik jelentősen, vagy akár növekedhet is. Például az elkerülő vagy restriktív táplálékbeviteli zavar, vagyis az ARFID esetében az étel kerülésének hátterében nem feltétlenül a testsúly vagy a testalkat miatti aggodalom állhat, hanem például bizonyos ételek állagával, ízével kapcsolatos erős érzékenység, a fulladástól vagy hányástól való félelem, illetve az étvágy hiánya.

Ezért nem érdemes más külseje alapján eldönteni, hogy megfelelően táplálkozik-e. A táplálkozási problémák nem mindig láthatók kívülről.

Miért nem jó fogyókúrás módszer az éhezés?

Az étkezés szinte teljes vagy jelentős megvonása nem biztosítja a szervezet számára azt, amire szüksége van. A test nemcsak energiát, hanem fehérjéket, zsírokat, szénhidrátokat, vitaminokat, ásványi anyagokat és más tápanyagokat is igényel.

A tartós energia- és tápanyaghiány miatt csökkenhet a fizikai teljesítőképesség, romolhat a koncentráció, gyengeség és szédülés jelentkezhet, valamint a hormonális működés is felborulhat. Súlyos alultápláltság esetén a szív és más létfontosságú szervek működése is veszélybe kerülhet.

Az éhezés tehát nem egyszerűen arról szól, hogy valaki „kevesebbet eszik a kelleténél”. Tartósan fennállva komoly egészségügyi problémákhoz vezethet.

Mi történik, ha valaki hosszabb ideig alig eszik?

A szervezet ilyenkor megpróbál alkalmazkodni az energiahiányhoz, de az alkalmazkodásnak vannak határai. A felhasználható energiaraktárak csökkennek, és hosszabb távon a szervezet működéséhez szükséges szövetek is károsodhatnak.

A tartós alultápláltság hatással lehet az izmokra és a csontokra, a hormonrendszerre, az emésztésre, az immunrendszerre és a szív működésére is. A vérben lévő elektrolitok, például a kálium és a foszfát egyensúlyának zavara szintén komoly problémát jelenthet. Súlyos állapotban ezért orvosi ellátásra lehet szükség.

A visszatérés a rendszeres étkezéshez is lehet fokozatos

Hosszabb ideig tartó, súlyos alultápláltság esetén a táplálkozás újrakezdése sem mindig egyszerű. Ilyenkor a szervezet anyagcseréje és ásványianyag-háztartása megváltozhat, ezért a táplálás megtervezésében orvosi és dietetikusi segítségre lehet szükség. A súlyos alultápláltság kezelése nem olyan helyzet, amelyet érdemes egyedül, internetes tanácsok alapján megoldani.

Mit tegyél, ha úgy érzed, baj van?

Ha azt veszed észre magadon, hogy egyre kevesebbet eszel, félsz bizonyos ételektől, állandóan a testsúlyodra gondolsz, vagy nehézséget okoz a rendszeres étkezés, ne maradj egyedül ezzel. Beszélj egy szülővel, más megbízható felnőttel, iskolaorvossal, háziorvossal vagy pszichológussal.

Ha pedig egy barátodon veszel észre hasonló változásokat, ne próbáld meg egyedül diagnosztizálni vagy „rávenni az evésre”. Inkább mondd el neki, hogy aggódsz érte, és bátorítsd arra, hogy kérjen segítséget egy felnőttől vagy szakembertől.

Az evés nem ellenség, és a szervezet megfelelő táplálása nem valami olyasmi, amit ki kell érdemelni. Kamaszkorban különösen fontos, hogy a tested megkapja azt az energiát és tápanyagot, amelyre a fejlődéshez és a mindennapi élethez szüksége van.