A rühességet egy apró atkafaj, a rühatka okozza, melynek tudományos neve Sarcoptes scabiei. Az általuk okozott bőrelváltozás az emberi bőr hámrétegén figyelhető meg.

Az atkák petéiket a bőrbe rakják le, ezzel erős viszketést és csúnya kiütéseket okozva. A fertőzés nem súlyos betegség, de a nagymértékű viszketés elég kellemetlen lehet. A rühesség emberről emberre terjed, főleg túlzsúfolt közösségekben. Tévhit azonban, hogy csak a rossz higiénés körülmények között élők fertőződhetnek meg.

A rühatkák állatokon is élősködhetnek, de állatról emberre ritkán terjednek át, mert az állatokat és az embereket nem ugyanaz a faj támadja meg.

A rühesség tünetei

Ha valaki megfertőződik, akkor a fertőzöttségtől számított 4-6 hetes lappangási idő után jelentkeznek a bőrön a jelek.

A leggyakoribb tünetek a következők:

• intenzív viszketés, különösen éjszaka az ágy melegében, mivel az atkák ekkor aktívabbak
• pattanásszerű kiütések
• hólyagok
• vakarózás okozta sebek

Rüh vagy valami más?

A rühesség korai stádiumában nagyon könnyen összekeverhető más bőrproblémával (mint például a pattanásos bőrrel) vagy a szúnyogcsípéssel. A kíméletlen viszketés az a tünet, ami megkülönbözteti más bőrproblémáktól. A rüh intenzívebben viszket, mint a szúnyogcsípés. A viszketés a gyerekeknél és az időseknél súlyosabb, náluk fokozottan oda kell figyelnünk arra, hogy ne vakarják a viszkető bőrfelületet.

Rühatkák a bőrben

A rühatkák a bőrbe fúrt apró járatokban élnek, általában szürkés-fehér vagy bőrszínűek. Minden nőstény rühatka 10-25 petét helyez el a járatában.

Hol él a rühatka?

A rühatkák bárhol megélnek a testen, de a leggyakrabban az alábbi területeken fordulnak elő:

• az ujjak között
• a könyök, térd, csukló ráncaiban
• a derék és a köldök körül
• az emlő és a nemi szervek körül
• fej, nyak, arc, tenyér, talp bőrfelülete alatt (a talpon és a tenyéren különösen nagyon fiatal gyerekeknél jellemző).

Látható-e szabad szemmel a rühatka?

A rühatka mérete kisebb, mint fél milliméter, ezért nehéz észrevenni. Szabad szemmel legfeljebb egy apró fekete pöttyként észlelhető a bőrön. A rühatkák, a petéik, az ürülékük és a járataik mikroszkóp alatt jól láthatóak és azonosíthatóak.

Hogyan terjedhet a rüh?

A rüh testi kontaktus útján terjed egyik emberről a másikra. Megosztott személyes tárgyakkal is át lehet adni a rühességet, például törölközővel vagy ágyneművel.

A rüh egyszerűen átadható a családtagoknak, illetve szexuális partnernek is. Nem valószínű, hogy a rüh átterjed egy gyors kézfogás vagy ölelés alkalmával. A rühatka ugyanis nem tud ugrani vagy repülni, csak mászni, de azt is nagyon lassan.

A házi kedvencekre is veszélyes?

A kutyák és a macskák is lehetnek rühesek, azonban az állati rühatka nem okozhat az embernél rühességet. Ez a faj nem képes szaporodni az emberi bőrön, ezért általában elhalnak anélkül, hogy tünetet okoznának.

Ki a leginkább veszélyeztetett?

Bárki elkaphatja a fertőzést, de a legveszélyeztetettebbek:

• az aktív szexuális életet élő emberek
• a börtönökben fogvatartottak
• az intézményi gondozásban részesültek
• a zsúfolt körülmények között élő emberek
• a gyermekotthonokban, anyaotthonokban élő emberek
• napköziben a gyermekek
• az ápolási otthonokban élők

Az intézményekben minden új lakót és dolgozót át kell nézni, a fertőzöttet kezelni kell.

Egy extrém változat: a kérges rüh

Más néven norvég rüh (először Norvégiában jegyezték fel). Ez egy nagyon súlyos fertőzöttség, melynél egyetlen személyen akár tízezer atka is lehet. Ez okozza a bőr kérgesedését, ami tele van rühatkával és petéivel.

A kérges rüh a legyengült immunrendszerű embereket támadja meg, például az olyan időseket, akik valamilyen szellemi vagy testi fogyatékossággal élnek, illetve az AIDS-es és a lymphomás betegeket. Érdekes, hogy a rüh e fajtájnál a viszketés mértéke kisebb vagy egyáltalán nem jelentkezik.

A rühesség szövődményei

Az intenzív viszketés miatt nem lehet könnyen ellenállni a vakarózásnak. A gyakori vakarás nyílt sebeket okozhat, mely ki van téve a fertőzéseknek. A rüh leggyakoribb szövődménye az olyan bakteriális fertőzések, mint például az ótvar, mely mézszínű, szivárgó hólyagok megjelenésével jár. Az ótvar általában antibiotikumokkal kezelhető.

A rühesség diagnosztizálása

A legtöbb esetben az orvos azonosítani tudja a rühatkát a kiütések, jellegzetes kaparásnyom vagy a viszketés mértéke alapján. Ha ez alapján nem állítható fel pontos diagnózis, akkor az orvos mintát vesz a beteg érintett bőrfelületéről, és mikroszkóp alatt ellenőrzi, hogy a minta tartalmaz-e a rühatkákat, petéket vagy ürüléket.

A rüh kezelése

A rühesség magától nem szűnik meg, amíg az atka táplálékot (hámsejteket) talál és tud szaporodni, addig az emberen marad. A rühesség kezelhető vényköteles, kéntartalmú krémmel, melyet úgy, mint egy testápolót, az egész testfelületen alkalmazni kell nyaktól lefelé. A krémet 8-14 óra után le kell mosni. Egyes esetekben az orvos gyógyszer szedését írja elő.

A viszketés ellen antihisztamin tartalmú tablettát lehet szedni vagy hidrokortizon krémet használni. De ezek a szerek a bőrkiütéseket megváltoztathatják, ezért ezeket a viszketés elleni készítményeket csak akkor szabad használni, ha az orvos már megállapította a bőrkiütések okát. Más terápiát kell alkalmazni a csecsemőknél és azoknál a pácienseknél, akik más bőrbetegségben (pl. ekcéma) szenvednek.

Kit kell kezelni?

Ha valaki észleli magán a rühesség tüneteit, akkor mielőbb orvoshoz kell fordulnia. Ha bebizonyosodott a fertőzöttség fennállása, akkor mihamarabb kezeltetni kell azt és nem szabad érintkezni másokkal. Nem szabad mással együtt fürödni és aludni. A család összes tagjának, illetve mindazoknak, akik érintkeztek a beteggel, ajánlatos a kezelés, mert ne feledjük, a lappangási idő 4-6 hét.

Az érintett ruháit, ágyneműjét, törölközőjét is atkátlanítani kell. Ezeken a dolgokon 3 napig életképes a rühatka. Mosógépben magas hőfokon ki kell őket mosni! A nem mosható anyagokat zárt nylonzsákba kell tenni és hét napon át elzárva tartani!

Milyen gyorsan múlik el a rühesség?

A rüh ellen használt, orvos által felírt gyógymód gyorsan megöli a rühatkát és a petéjét. Általában a beteg már a kezelés után 24 órával mehet az iskolába vagy a munkahelyre. A kezelés legfeljebb három napig tarthat. Ugyanakkor a viszketés csak fokozatosan múlik el, pár hét alatt. Ha négy hét múlva sem szűnik meg, vagy ha újabb kiütés jelenik meg, akkor vissza kell menni az orvoshoz, lehet, hogy egy újabb kúrára lesz szükség.

(KamaszPanasz - M.T., Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia, belgyógyász, hematológus)