/ ZÖLDÖVEZET / Expedíció Ázsiában: túl a...
  2013-06-26

Expedíció Ázsiában: túl az ötezredik kilométeren

Közel másfél hónap után már Közép-Ázsia előszobájában, a Kaukázusban várja a Hídvégi-Üstös Pál sportoló által vezetett csapat, hogy beléphessen Iránba, ám a csapat most kényszerpihenőt tart, ugyanis megsérült az expedíció vezetője. A május 11. óta úton lévő felfedezők már több mint 5000 kilométert tettek meg, biológus és turkológus kollégák segítségével Vámbéry Ármin nyomában járva tárták fel, ismerték meg a vidéket, Rodostóban pedig testvériskolát is szereztek a zuglói Herman Ottó Általános Iskolának.

- hirdetések -

Kivételes sportteljesítményt hajt végre Hídvégi-Üstös Pál, aki egy magyar találmánnyal a Csepel Stringbike-kal, valamint egy 150 évvel ezelőtti közlekedési eszközzel, egy velocipéddel teszi meg a Közép-Ázsia Expedíció 18.000 kilométeres távjának nagy részét, néha pedig hegyet mászik, fut, evez és úszik is. Sokszor reggel 7-kor már a kerékpárján ül, és este 10-ig is teker a sportoló. Az első hónapban a kutatóexpedíció tagja volt Aszalós Réka botanikus és Kelló Krisztina turkológus, akik igyekeztek tudományos igénnyel feltárni az érintett térséget, melyről a program hivatalos weboldalán, blogjukban is beszámoltak. Az ismeretekről tudományos publikáció és előadás is készül majd.

Lakóautó kíséri az expedíciót

Az expedíciót egy lakóautóvá alakított Volkswagen LT 40 teherautó kíséri, amit a velocipéd és a Stringbike mellett sokan megbámulnak az út során. Hídvégi-Üstös Pál így értékeli az út első szakaszát: „Legfontosabb számomra, hogy végig tudjak menni az expedíció teljes távján, ezért nem lehet sietni. Közel 5 hónapig kell tekernem hegyen-völgyön, sivatagban, forróságban Hídvégi-Üstös Pál útonés özönvízszerű esőben. Emellett ha megszólítanak, érdeklődnek, kíváncsiskodnak, hogy miért jöttem, merre megyek, akkor mindig igyekszem időt szakítani arra, hogy beszélgessek a helyi emberekkel. Naponta 2-3 órát is eltöltök azzal, hogy teázgatunk, vagy éppen frissen pörkölt mogyorót szemezgetünk. Bár nem beszélem egyik török nyelvet sem, de érdekes módon mindig megértjük egymást. Azt is szem előtt tartom, hogy a Közép-Ázsia Expedíció nem csak rólam szól, igyekszem alkalmazkodni a kutatók elvárásaihoz, az összeállított kutatási tervhez, hogy mindig beleférjen a napi programba azoknak a kulturális és természeti látnivalóknak a felkeresése, amelyek útba esnek. Külön feladat és felelősség számomra az is, hogy össze kell tartani a teljesen más célokkal és képességekkel rendelkező csapatot.”

A Közép-Ázsia Expedíció még Magyarországon kitérőt tett Jászberénybe, ahonnan Lehel kürtjének másolatát viszik el az iráni testvérvárosba, Yazdba, valamint Karcagról a kazahsztáni Mérkébe visznek üzenetet. Hídvégi előadást tartott az Expedícióról a Lakiteleki Népfőiskolán és Zentán. Hídvégi-Üstös Pált, a Tisza Nagykövetét sokan ismerik Szerbiában is a folyó mentén, így sokszor megszólították, érdeklődtek az idei vállalkozása felől. Sokan még a falujuk határát sem lépték át soha, így szörnyülködve fogadják, hogy a sportoló a Tien-san lábait érintve közel húszezer kilométeres útra indult.

Hídvégi a határokon mindig velocipéden kelt át, ami jó választásnak bizonyult: mosolyt csalt az emberek arcára, folyamatosan kattogtak a fényképezőgépek, de Pál türelemmel fel is ültet mindenkit a másfél méter magas nyeregbe, aki arra vállalkozik. Törökországban, Rodostóban Erdogan Erken tiszteletbeli konzul segítségével sikerült testvériskolát szerezni a zuglói Herman Ottó Általános Iskola és Tudásközpont részére. A két igazgató az internet segítségével személyesen is beszélt egymással. A rodostói gyerekek pedig – miután beszámolót kaptak a tervekről – visszavárják élménybeszámolóra a csapatot az ősz folyamán, már a testvériskola diákjaival együtt.

Baleset útközben

Törökországban és a Kaukázusban a mediterrán vezetési stílus okozza a legtöbb nehézséget. Grúziában például nincs jogosítvány, és mindenki úgy vezet, ahogy tud. Sokszor jobbról és balról is előzik a kerékpárost egyszerre, számos alkalommal súrolták a visszapillantó tükrök Hídvégi-Üstös Pál könyökét. Emellett még a rengeteg (állítólag túlnyomórészt beoltott és chippel ellátott) helyben etetett, de a településeken falkában kóborló kutya okoz problémát. Az hamar kiderült, hogy kutyariasztó nélkül nem ajánlatos kerékpárral útnak indulni. Az elővigyázatosság ellenére Baku felé haladva két hatalmas kaukázusi juhászkutya megtámadta a sportolót, aminek a nagy sebesség miatt hatalmas esés lett a vége. Bár ettől a kutyák is megijedtek és elinaltak, ám a sportoló komolyabban megsérült mindkét térdén. Szerencsére törés nincs, csak zúzódás és sebek, illetve mindkét lába nagyon bedagadt. Így kényszerpihenőre kényszerült a csapat. Szerencsére Hídvégi-Üstös Pál minden szükséges oltással rendelkezik, a sebet pedig lekezelte. Ám mivel az egyik térdén a seb begennyesedett, és így nem tudott volna tekerni, ezért most a gyógyulásra vár Bakuban.

Napokon belül megérkeznek hozzájuk az expedíció új kutatói is: Babai Dániel botanikus-etnográfus és Győrfi Dávid turkológus. Reményeik szerint az iráni vízummal is kiegészült útleveleket is megkapják nemsokára a csapat tagjai, és akkor folytathatják az útjukat.

Az Expedíció első hónapja számokban

Eddig összesen megtett táv: 5080 km

Ebből kerékpárral megtett táv: 4230 km

Átlagos napi táv: 120-150 km

Leghosszabb napi táv: 207 km

Legnagyobb napi szintkülönbség: 2600 km (Kelet-Törökország)

Napi elfogyasztott folyadékmennyiség: 5-8 liter víz

Legalacsonyabb hőmérséklet: 5-10 C (2000 méter fölött)

Átlagos hőmérséklet napközben: 40-45 C

(Közép-Ázsia Expedíció)