Szexuális úton terjedő betegségnek (STD, sexually transmitted disease) minden olyan kórós állapotot vagy betegséget értünk, amely a nemi szervek területén okoz elváltozást vagy nemi érintkezés útján fertőz. Melyek a leggyakoribb kórképek? Miről ismerhetők fel?

Közös jellemzőjük, hogy kifejezetten csak embert fertőznek, illetve csak emberek között terjednek. A kórokozójuk nagyon érzékeny, ezért nagyon szoros kontaktus (pl. nyalkahártya érintkezés, illetve annak mikrosérülései vagy testnedvek szükségesek továbbadásukhoz). A fertőzőképesség általában változik a betegség lefolyása alatt.

Megelőzés és kezelés

Ezen betegségek közös tulajdonsága, hogy ellenük védőoltás nem áll rendelkezésre, kivétel ez alól a HPV, amely ellen létezik védőoltás. Kezelésük csak a szexuális partner terápiájával együtt sikeres, hiszen így kerülhető el az újrafertőződés. A kezelés azért nagyon fontos, mert hosszútávon meddőséghez is vezethetnek a fertőzés szövődményei, illetve terhesség esetén a magzatot is károsíthatják.

Magyarországon a nemi betegségek ellátása az adott területen illetékes Bőr- és Nemibeteg Gondozóban történik.

Gyakran előforduló, szexuális úton terjedő betegségek

A leggyakoribb ilyen betegség a Trichomoniázis, amit egy egysejtű amőba okoz. Elsősorban nőkben okoz tüneteket, náluk zöldessárga, habos hüvelyi folyás, a nemi szerv gyulladása, gyakori vizelési inger, illetve fájdalom formájában jelentkezik. Férfiaknál általában nem okoz tüneteket, ha mégis, akkor a dülmirigy (másnéven prosztata) gyulladása jöhet létre, melynek tünetei a fájdalmas vizelés és a nyomásérzet. Kezelése antibiotikummal könnyedén lehetséges.

A második leggyakoribb fertőzés a Chlamydia, amit egy apró baktérium (az egyik legkisebb, egy vírusnál nem sokkal nagyobb) okoz, ami a sejteken belül szaporodik, és azok elhalását okozza. A legnagyobb probléma vele, hogy tüneteket mindössze a nők negyedénél és a férfiak mindössze felénél (!) okoz, ezért felismerése elég nehéz. Ráadásul maguk a tünetek sem túl jellegzetesek. Nőknél a méhcsatorna gyulladása, bőséges folyás, illetve abban az esetben, ha felfelé terjed a baktérium, méh vagy méhkürt gyulladásával és emiatt akár végleges meddőséggel járhat. Férfiakban időnként (átlagosan 10 naponta) megjelenő égő érzést, fájdalmas vizelést, viszketést, enyhe váladékozást és gyakori, sürgető vizelési kényszert okoz. Kezeléséhez egy héten keresztül antibiotikumot kell szedni.

Még ma is gyakori nemi betegség az Amerikából a 15. században Európába behurcolt, rettegett és a 16-17. században az arisztokraták és nagypolgárok körében (pl. Ady Endre, Napoléon) nagyon gyakori nemi betegség, a szifilisz (másnéven vérbaj, luesz, bujakór, Schaudinn betegség). A szifilisz kórokozója egy jellegzetes kinézetű képlet, egy dugóhúzószerűen felcsavarodott baktérium. A betegség gyógyítása 1928-tól vált lehetővé: Alexander Fleming felfedezte a penicillint, az antibiotikumot, amellyel gyógyíthatóvá vált a vérbaj. A betegség lefolyása nagyon jellegzetes, szakaszokra osztható a kialakuló tünetek alapján: a fertőződés után 3 héttel a bejutás helyén (így a kisajak, vagina vagy a makk, pénisz területén) egy 1 cm átmérőjű, fájdalmatlan, kemény fekély alakul ki, amiben baktériumok hemzsegnek. Ez a fekély nagyon fertőző és nedvedzik, emellett az ágyéki nyirokcsomók fájdalmatlan megnagyobbodása is észlelhető. A fekély a megjelenését leszámítva más tünetet nem okoz és pár héten belül nyom nélkül el is múlik (ezzel helytelen biztonságérzet alakul ki a betegben). A fertőződés után 9 héttel a baktérium már a véráramba is bekerül és máshol is tüneteket okoz: testszerte piros kiütések jelennek meg (ezek is kórokozóban gazdagok), a tenyereken, talapokon hámlás indul meg. Főleg a nemi szervek területén nedvedző, bűzölgő szemölcsök jelennek meg, a haj elkezd kihullani, és májgyulladás is kísérheti a panaszokat. Általában ekkor veszik igazán komolyan a fertőzést a betegek, és fordulnak orvoshoz, így ma már ritka, ha valaki a harmadik stádiumba jut (ahol a bőrben, a belső szervekben, csontokban csomók és göbök jelennek meg, illetve idegrendszeri és pszichiátriai tünetek is kialakulnak).

A szifilisz egy jól kezelhető betegség (penicillin injekcióval), mégis jelentősen emelkedik még ma is a fertőzöttek száma. Magyarországon kb. 600-700 fertőzöttet tartanak nyilván, bár feltételezhetően ez a szám lényegesen magasabb. A szifilisz vérből a fertőződéstől számított 6. hét után mutatható ki leghamarabb.

A szintén gyakori, nagyon jellegzetes bakteriális fertőzés a gonorrhea (tripper, kankó), amely 3 nap lappangás után bőséges, sárgás-fehér húgycsőfolyással jár, elsősorban férfiakban (nőkben a méhszáj lesz vörös színű és váladékozik, ám az esetek 20%-ában nincs tünete). Veszélye, hogy elhúzódó fennállása esetén a húgycsőben szűkületek, összenövések alakulhatnak ki, ami meddőséghez vezet, de akár feljebb terjedve férfiaknál a dülmirigy (prosztata), nőknél a méh gyulladását is okozhatja. A gonorrheát okozó baktériumra ma már jellemző az, hogy az antibiotikumok ellen ellenállás, rezisztenciát fejlesztett ki (az STD-k körében ez ritkának számít), így minden esetben ki kell tenyészteni és ellenőrizni, hogy az adott antibiotikumra érzékeny-e.

Egyéb STD betegségek

• Candida,
• herpesz,
• LGV (limfogranulóma venereum, ez jelenleg még trópusokon gyakori, de Nyugat-Európában már számoltak be esetekről, Magyarországon egyelőre nem volt eset),
• Hepatitisz B és C vírus (melyek a fertőző májgyulladás okozói)

(Budapesti Orvostanhallgatók Egyesülete: semmelweis.hu/boe, BOE Facebook)