/ PREVENCIÓ / A daganatokról általában
  2016-03-12

A daganatokról általában

A daganatos betegségek csoportja a második vezető halálok Magyarországon, amelyeknél csak a szív- és érrendszeri betegségek követelnek több áldozatot. Gyakran hangzik el a kérdés: mikor lesz gyógyítható a rák? Erre az egyszerű kérdésre a válasz nagyon nehéz, mert a rák nem egyetlen betegség, hanem több rendellenesség, amelyekben közös a sejtosztódás súlyos zavara.

A daganatos megbetegedések kockázatát az egyéni adottságok, az életmódbeli sajátosságok, a környezeti, táplálkozási szokások és a munkahelyi ártalmak együttese határozza meg. Ezeknek a rossz szokásoknak a többsége már úgy beépült a mindennapi életbe (pl. alkoholfogyasztás, dohányzás, stressz, kalóriadús táplálkozás), hogy nélkülük a hazai életforma már szinte el sem képzelhető.

- hirdetések -

Mi a daganat?

Kóros szövetszaporulat, amelynek növekedése túlzott mértékű, nincs koordinálva a normális szövetek növekedésével, és a túlburjánzás azután is fennmarad, amikor az elváltozást előidéző stimulusok megszűntek. A daganatok környezetüktől függetlenül állandóan növekednek, de tápanyag- és vérellátásuk a gazdaszervezettől függ.

Hogyan alakul ki daganat?

A daganatok kialakulása minden esetben az örökítőanyag, a DNS meghibásodására, annak kóros mutációjára vezethető vissza. Azt azonban érdemes tudni, hogy nem minden DNS-ben keletkezett mutáció okoz daganatot. Kizárólag azok a mutációk veszélyesek ebből a szempontból, amelyek bizonyos szabályozófehérjék génjeit érintik. Ha ezekben a génekben alakul ki bizonyos számú mutáció, akkor ellenőrizetlen sejtszaporodás indul be. A ma elfogadott nézet szerint általában 5-6 egymást követő mutáció szükséges a daganat kialakulásához.

A daganatok 2 fő csoportja a kialakulás szerint:

  • Az esetek többségében (daganatok 90-95%-a) alapvetően környezeti tényezők okozzák a rákhoz vezető mutációk felhalmozódását, az erre való hajlamot azonban a genetikai tényezők is növelhetik.
  • Az esetek jóval kisebb hányadában (5-10%) az örökletes tényezők játszanak egyértelműen szerepet a rák kialakulásában.

Jó- és rosszindulatú daganatok összehasonlítása

 

 

Jóindulatú (benignus)

Rosszindulatú (malignus)

Növekedés üteme

lassú

gyors

Tok

kötőszövetes tokkal körülhatároltak

nincs

Betörés környező szövetekbe

nincs

betörnek környező szövetekbe

Áttétképzés

nincs

van

Az áttétkéződés módjai (csak rosszindulatú daganatokra jellemző):

  • nyirokkeringés útján
  • véráram útján
  • savós hártyák mentén

Felhasznált források: Robbins: A patológia alapjai, Tompa Anna: Népegészségtani ismeretek, Prof. Dr. Kulka Janina előadása: Tumorprevenció, www.daganatok.hu

(Budapesti Orvostanhallgatók Egyesülete: semmelweis.hu/boeBOE Facebook)