/ PREVENCIÓ / A dohányzás formái és ves...
  2016-03-10

A dohányzás formái és veszélyei

Magyarországon a 15 évesnél idősebb lakosság csaknem harmada, összességében több mint 2,5 millió ember dohányzik aktívan, többségük napi rendszerességgel. Mellettük még további 1,5 millióan vannak azok, akik valaha dohányoztak, de már leszoktak, tehát összességében 4 millió felnőtt érintett személyesen a dohányzás által. A dohányzás számos kórállapot, ezen belül is a legtöbb tüdőbetegség kialakulásában a legfontosabb rizikófaktor.

Az aktív dohányzás mellett szót kell ejtenünk az ún. passzív dohányzásról is. Passzív dohányzás alatt a környezeti dohányfüstnek a beszívását értjük. Passzív dohányosnak tekintjük azokat a nemdohányzókat, akik mások cigarettafüstjét kénytelenek beszívni. A passzív dohányzás is nagymértékben fokozza a légúti megbetegedések kialakulásának valószínűségét. Különösen veszélyeztetettek ilyen szempontból a dohányzó szülők gyermekei, illetve dohányos környezetében élő kismamák magzatai.

- hirdetések -

Füsttel vagy nélküle

A dohányzásnak két fő formáját különítjük el: a füstképzéssel járó és a füstmentes dohányzást. Füstképzéssel járó dohányzás a szárított dohánylevelek elégetése és füstjének beszívása. Erre példa a gyárilag előállított cigaretta, a kézzel sodort cigaretta (RYO – roll-your-own), a szivar, a pipa és a vízipipa. Az égés során a hő különböző vegyületeket képez, amelyek a tüdőn keresztül felszívódnak.

Füstmentes formában a dohányt általában szájon vagy orron át fogyasztják, égetés nélkül. Erre példa a dohányrágás, tubákolás. A cigarettázáshoz hasonlóan itt is kialakul a nikotinfüggőség, és a daganatok kialakulása is gyakoribb. 

A dohánypiacon folyamatosan újabb és újabb termékek jelennek meg. Ilyen többek között az elektromos cigaretta (E-cigi), aminek a használata során kevesebb káros anyag keletkezik, mint a hagyományos cigaretta égése közben. Azonban az E-cigi hosszú távú hatásairól nincs elegendő adat, így kijelenthető, hogy a dohányzásnak jelenleg nincs biztonságos módja

A dohányzás kémiája (károsító anyagok)

A cigaretta parázsló vége 700-1500 °C körüli hőmérsékleten izzik. Az izzó cigarettavégen képződő füstnek két formáját különítjük el. Fő füst alatt a beszívott füstöt értjük. A mellékfüst a cigaretta szívási szünetében keletkezik és közvetlenül a levegőbe kerül. A környezeti dohányfüst a mellékfüstből és a dohányzó által kilélegzett füstből tevődik össze. Az aktív dohányzók a fő füstöt és a környezeti dohányfüstöt szívják be. A passzív dohányosok a környezeti dohányfüstöt lélegzik be.

A dohányfüst közel 7000 féle vegyületet tartalmaz, melyek közül több száz mérgező, és nagyjából 70 rákkeltő vegyületnek számít.

  • Néhány példa: aceton, metilalkohol, toluol, ammónia, metán, sztearin-sav, kadmium, bután, etánsav, hexamin, arzén, nikotin, stb.

A cigaretta égése során keletkező anyagok aránya más a főfüstben és más a mellékfüstben. A mellékfüst alacsonyabb hőmérsékleten való égés során keletkezik, ezért a főfüsthöz képest nagyobb mennyiségben tartalmaz bizonyos mérgező és rákkeltő anyagokat: magasabb az ammónia, a formaldehid és a nitrózamin szintje.

A cigarettát alkotó sok ezer vegyület közül a szén-monoxid, a policiklusos szénhidrogének, a nitrózaminok és a nikotin a legfontosabbak.

  • Szén-monoxid (CO): csökkenti a légzés hatékonyságát, mivel rontja a szervezet oxigénellátását. (A vérben a hemoglobin nevű molekula felel az oxigén szállításáért, ezt károsítja a szén-monoxid.)
  • Nikotin: a függőség kialakulásáért felel, ezáltal azért, hogy a dohányosok ne tudják bármikor abbahagyni a dohányzást.
  • Ciánhidrogén: károsítja a légutakban található csillós hámsejtek úgymond „kéményseprő” funkcióját.

Miért könnyű rászokni?

Sokáig azt gondolták, hogy a dohányzás nem több, mint egy egészségre káros szokás, amelyet belátással bíró felnőtt bármikor képes abbahagyni. Mára már bebizonyosodott, hogy a dohányfüstben található egy olyan vegyület, amely a központi idegrendszerre való hatása miatt függőséget alakít ki. Ez a vegyület a nikotin, amely felelős a dohányzásra való rászokásért, és a függőség fenntartásáért. A nikotin az agyba jutva az idegsejtekből felszabadít egy olyan anyagot (ez a dopamin), ami pozitív életérzéseket okoz a dohányzónak. Az újabb és újabb cigaretták elszívásával az agy átáll erre az új és könnyebb dopamintermelő módra. A régi módszert az idegsejtek „elfelejtik”, és cigarettázás nélkül nem fog dopamin felszabadulni. Emiatt a dohányos feszült, ideges, depressziós lesz, nem tud figyelni a munkájára, és folyton azon jár az esze, hogy mikor gyújthat végre rá a cigarettára. 

(Budapesti Orvostanhallgatók Egyesülete: semmelweis.hu/boeBOE Facebook)