Keresztszalag

ora 2020-01-12 16:41:59
Tisztelt Válaszadó!
Egy 16 éves (decemberben töltöttem) srác vagyok, de sajnos a térdemmel az elmúlt 2 évben szinte folyamatosan problémák vannak. A kérdéseim ezzel kapcsolatosak lesznek.
Mindenekelőtt érdemes tudni rólam, hogy 7 éves koromtól iskolai szinten majd pedig 9 éves koromtól pedig már versenyszinten is kézilabdázok.
A kálváriám egy 2018. január 20-i körzeti diákolimpiai csoportmérkőzésen kezdődött, amikor egy rossz mozdulat következtében kifordult a bal térdem. Rögtön éreztem, hogy nagy a baj. Ezt az orvosi vizsgálatok később meg is erősítették. A bal térdemben a külső oldalszalagom részlegesen elszakadt. Március 5-én kaptam járógipszet, mégpedig 6 hétre. Ezt április 16-án vették le. (De már március 19-től jártam konditerembe, hogy kar- és hasizomgyakorlatokat végezzek, így a kondimat valahogy visszahozzam. A konditerem 3 utcára van a sulitól. Bár mivel suliba nem engedett járni a doki /ennek általa felvázolt okairól később/ így délutánonként vagy apám, vagy anyám vitt el és jött el 1-3 órával később értem.) Egyébként augusztus 31-ig jártam gyógytornára, fizioterápiára, majd akkor megkaptam a szakorvosi igent a sportoldalról szokásos szakági edzések alapozására. De, mivel közben (még július közepén) lejárt a sportorvosim így hivatalos eseményeken nem szerepelhettem mindaddig a klubom színeiben, de legalább aktív lehettem az edzéseken. Aztán október 19-én a sportorvostól is megkaptam az engedélyt.
Innentől minden rendben ment egészen 2019. december 15-én egy felkészülési mérkőzésen teljesen elszakadt a bal térdemben a külső oldalszalagom, de most sajnos a belső oldalszalagom és az elülső keresztszalagom is súlyosan megsérült (a keresztszalag részlegesen elszakadt). A doki már akkor jelezte, hogy elkerülhetetlen a rekonstrukciós operáció, ami ugyan a jelenlegi sérülésem gyógyulását elősegíti, de a sport folytatását nem ajánlja csak abban az esetben, hogyha pótlásra is sor kerül. Január 13-ig kellett jeleznünk, hogy a pótlás mellett döntünk-e vagy „csak” a rekonstrukció mellett. Tegnapelőtt (vagyis 10-én) voltak anyuék egy személyes konzultáción (Messenger segítségével én itthonról is velük voltam), ahol részletesen végig beszélték (beszéltük) a lehetőségeket. A sporthoz eljutva csak annyit mondott, hogy így van lehetőségem visszatérni és akár hosszabb pályafutást befutni, másképp nem. A pótláshoz használt izomszövet elmondása szerint nem fog onnan hiányozni, ahonnan kiveszik. Ezt sem nagyon értem.
A műtétre egyébként január 27-én fog majd sor kerülni. A műtét után várhatóan 1-2 napig biztosan benn kell, hogy majd maradjak a kórházba.
Az orvos figyelemmel arra, hogy egy iskolába az ülőhelyzet ellenére is a láb folyamatos nyújtva tartása szinte megoldhatatlan és másokra nézve is veszélyes lehet (pl. szűk folyosón több tucat diák „szaladgál” sokszor mindenféle odafigyelés nélkül), így az iskola látogatását még járógipszben sem ajánlja. Elmondta, hogy teljesen más egy bokasérülésnél egy járógipsz, hisz az térd alatt már véget ér és így a gipsz jelenlététől függetlenül a lábat be lehet hajlítani, de egy térdsérülésnél használt gipszkezelés esetén a combtőig tartó gipsznél ez megoldhatatlan.
Az első félévre már nem tudtam magántanulói státuszt kérni, a második félévre vonatkozót pedig szerdáig (január 15.) kell benyújtani és legkésőbb következő hét péntekig (január 24.) értesítenek arról, hogy elfogadják-e vagy sem. A 2017/2018 tanévben már a félévzárás után történt a baj, így lényegében végig igazolt hiányzás volt (mert nem adták meg a magántanulói státuszt).
A kezelőorvossal folytatott beszélgetés óta főleg olvasgatok ezzel kapcsolatban dolgokat. Az egyik nagytekintélyű orvos, aki ezzel foglalkozik és internetes írásai (publikáció) jelennek meg, ő nem más, mint dr. Knoll Zsolt professzor úr, aki traumatológus, ortopéd és sportsebész. Az interneten tőle olvasott értekezésekben visszatérő vélemény, hogy fejlődésben – és főleg növésben levő – fiataloknál (kamaszoknál) nem ajánlja a szalagpótlást, mert megsérülhetnek a növekedési zónák, ami akár azt is jelentheti, hogy a gyerek adott végtagjának a növekedése akár azonnal leállhat, ami viszont az egészéletében hátráltathatja. Ebből kifolyólag az ilyen sérülést elszenvedő kamaszoknál inkább az újbóli sérülés esélyének minimalizálására kell koncentrálni.
Ehhez magam, mint laikus, ámde több mint 8 éve aktívan sportoló kamasz, aki esett át már egy részleges keresztszalag-szakadáson, amit akkor nem operáltak meg, hogy 6-9 hónap elsődleges kihagyás a mi korosztályunkba nagyon sok. Ha nem kerül sor operációra, és mint a szakorvos, mint pedig a sportorvos engedélyt a folytatásra, még edzéseken lehet valamelyest kímélőbb gyakorlatokat végezni, de a mérkőzésen nem. Arról még nem is beszélve, hogy könnyebben újra sérülhet és egy újabb 6-9 hónapos kihagyás várhat a gyerekre. Ha az első sérülésnél letiltják a választott sportágról és kiváratják vele azt az életkort, amikor már nincs növésbe, akkor viszont ez akár 5-6 év is lehet, ami viszont lehetetlenné teszi a visszatérését.
De, mint a kezelőorvosom által elmondottak, mint a dr. Knoll Zsolt publikációiba olvasottak alapján újabb és újabb kérdések keringenek a fejemben, amiket szeretnék önnek feltenni.
Tisztelt Válaszadó!
1. Ha egy szövet egy adott testrészen kialakul, majd onnan kivéve, áthelyezik máshova, akkor a korábbi helyén hogyhogy nem fog hiányozni – vagy esetleg valami úton-módon újratermelődik ott az a szövet? És mennyi idő alatt?
2. A szalagplasztika után számíthatok-e gipszes rögzítésre? Amennyiben igen, akkor mennyi ideig és csak fekvőgipszre vagy csak járógipszre vagy mindkettőre (persze nem egyidejűleg)?
3. Mennyi ideig tarthat a teljes felépülés?
4. Egy plasztikai műtét után mennyire csökken az esélye az újbóli sérülés(ek)nek?
5. Mi a növekedési zóna és ez a térdízület melyik részén található?
6. Mennyi esély van rá, hogy ez egy műtét során tényleg megsérül vagy megsérülhet?
7. A sport mellett természetesen az iskola is fontos. – Várhatóan mikor látogathatom meg legközelebb személyesen az említett oktatási intézményt?
8. Egy sportsebész miért akar(hat) olyat javasolni egy esetleg közel (vagy pláne több mint) 10 éve sportoló 18. életévét be nem töltött aktív sportolónak, hogy a sérülésveszélyének minimalizálását elősegítő operációra ne kerüljön mielőbb sor, hanem majd csak akkor, hogyha a növekedése már biztosan befejeződött? (Figyelembe véve, hogy általában Embertanórán, amikor az emberi fejlődésről beszélnek a biológia és embertant tanító tanárok is azt mondják, hogy egy ember általában 20-22 éves koráig nő. Egy 16 éves keresztszalag-szakadást szenvedő kamasznak, aki pl. 8 éve aktívan sportol, annak a 4-6 év kihagyás vagy ennyi év folyamatos kockáztatása az újbóli sérülésnek végzetesnek bizonyulhat.)
Megjegyzés:
Tudom, hogy minden szakmában (ahogy általában a sportban is) megvan a szakmai (sporttársi) lojalitás, vagyis nem szeretnek más szakembert, vagyis az ő kijelentését kommentálni, véleményezni. Ezért a 8. kérdés feltételét – már csak a zárójeles megjegyzésem miatt is – költőinek tekintem. Amennyiben megválaszolja, azt köszönöm, amennyiben ettől eltekint, azt pedig megértem.
Azért is tekintem még abszurdnak a fennemlített doktor úr vélekedését, mert két – egyébként magyar-svájci kettős állampolgárságú – unokabátyám kint él Svájcba. Az idősebbik 29 (múlt decemberben), a kisebbik 25 éves (lesz júniusban). Mindketten átestek keresztszalag-szakadáson és műtéten is. A nagyobbik még 2006 januárjában, vagyis alig 15 évesen, míg a kisebbik 2011 októberében, vagyis majdnem 16,5 évesen. Egyiknél sincs semmi baj azóta a térdükkel és a növekedésüket sem gátolta, viszont a sportot még folytathatták. A nagyobbik alpesi síző és síugró (már csak alpesi síbe versenyez, de abban is csak belföldi versenyeken indul, nem válogatott tag), míg a kisebbik a nemzeti II. osztályba kosarazik. (Az teljesen más dolog, hogy a kisebbik viszonylag sűrűn sérült, de főleg a csuklója és a bokája, amivel szokott probléma lenni. A térdével azóta nem volt semmi problémája.)
(2020. január 12. vasárnap)
A tisztább látás miatt a válaszait és a segítségét előre is köszönöm!
Noel/Jonatán
egy versenysportoló
(mindkét nevet szoktam használni, mert van, aki Noelnek hív, van olyan is, aki Jonatánt használja az esetemben)

Szakértőnk válasza a Keresztszalag kérdésre

Kedves Noel! Nyilván a szövet "áthelyezése" nem fog gondot okozni, mert akkor nem csinálnák, szalagplasztika után van hogy van gipsz, de ez műtéttechnika és orvosfüggő, innen megmondani nem lehet. Teljse felépülés hosszú, a műtét sikerességétől és a műtét utáni állapottól függ. Hogy miért mit mondott melyik doktor, tényleg nem lehet megítélni, míg a kérdések nagy része is adott műtő orvosnak szükséges, látatlanban nem lehet konkrétumot válaszolni.

Dr. Ujj Zsófia - belgyógyász, hematológus Dr. Ujj Zsófia - belgyógyász, hematológus
Hirdetések