Tönkremenve - Egy alkoholista tini története
Anyám már 20 éve alkoholista, kb. 15 éves koromig küzdöttem , hogy letegye a piát.
Mikor betöltöttem a 16ot , elszaladt velem minden , jött a nyár , össze jöttem azzal a
fiúval akiért hónapok óta csorgott a nyálam és teljesen belezúgtam .
1 hónapig szép volt minden , aztán hirtelen vége lett , mert a munkája miatt
nincs ideje rám .
Láttam , hogy anyám iszik - mióta fater elment, sokkal jobban.
Gondoltam , iszok egy kicsit , hogy elfelejtsem a gondjaim.
Ebből az lett , hogy minden pénteken elmentem berúgni de nem egyszerűen.
1-2 –szer beszívtam és tablettákat vettem be .
Ez után nem volt elég , hogy hetente 1-szer csinálom , hanem többször.
Mindenem eladtam , hogy be tudjak rúgni és szívni .
Rossz kapcsolatokból rosszabb kapcsolatokba menekültem , próbáltam
Kapaszkodni valakibe , de nem ment , nem éreztem soha semmi .
Kb 5 hónap alatt semmim nem maradt , iskolába nem jártam mert mindennap ,
kiütöttem magam , anyám nem foglalkozott velem , elvolt foglalva az ivással .
Viszont amikor teljesen tönkre mentem megkérdezte , hogy kislányom , miért csinálod ezt ?
Akkor röhögtem , hogy abba tudom hagyni , de nem ment .
Napokat sírtam át a fiúért és közben a vodkát vedeltem .
Az egyik barátnőm egyszer átjött és kivette a kezemből az üveget – ennek köszönhetem , hogy abba tudtam hagyni a dolgot. Kinyitotta a szemem , hogy nem lehetek olyan mint anyám , ekkor rájöttem , hogy az alkohol nem megoldás , 6-7 hónap alatt tönkre tettem magam .
Amikor abbahagytam ezt az egészet, újra arra koncentráltam amire mindig : Az első rap albumomra , elkezdtem szöveget és zenét írni megint .
A fiú még mindig hiányzik , de nem ér annyit , hogy tönkretegyem magam.