Egy tizenhat éves lány feljegyzései

Sziasztok, én egy 16 éves tinilány vagyok, rengeteg problémával. Egyik ismerősöm ajánlotta, hogy kezdjek blogírásba, így hát itt vagyok. Majd meglátjuk mi sül ki belőle. :)

dalmata09 2019.02.19. - 23:10 3083 látogatás 1 bejegyzés

2019. 02. 19 - Itt vagyok

2019-02-19 23:23:06
Megjöttem.
Hogy pontosan hova is? Azt még egyelőre nem tudom. Az igazság az, hogy valójában sehova. Egyedül ülök egy látszólag tökéletes szobában, a tökéletes életemben, és azt érzem, nem haladok semerre sem. A falak letisztult fehérek, nem "szennyezi" őket kép, vagy poszter. Az ágyam szépen bevetve, a szekrényemben katonás sorrendben állnak a ruháim. De vajon tényleg ez vagyok én? Nem, ezt nem én akartam így. A fejemben minden máshogy van.
Nem vagyok átlagos tizenhat éves. Ami azt illeti az életem 99%-át nem én irányítom. Nem én döntöm el, hogy milyen legyen a szobám, mit vegyek fel, vagy mit egyek reggelire. Igen, elsőre úgy hangozhat mintha legalábbis egy börtönben élnék, pedig nem. Ez nem börtön, ez annál sokkal rosszabb. Az anyám.
Kontrollmániás, beteg. Ő dönt helyettem. A világot nem úgy látja, ahogy az átlag emberek. Mindenbe veszélyt lát, minden fa mögül előugró erőszaktevőket vél felfedezni, ha esetleg engem kienged egyedül az utcára. Szerinte a korosztályom elzüllött, tiszteletlen, és a szüleik a hibásak mindezért. Hisz a tökéletes nevelésben, amit ő képvisel.
Ezzel csak egy a baj. Hogy a makulátlan szobám, tökéletes cellafalai között szép lassan megőrülök.
eddig 2 hozzászólás érkezett
Új hozzászóláshoz jelentkezz be!
zola0420 írta:
Dátum 2019-08-18 19:35:54
Tudom, egy igazi hülye vagyok, meg most úgy is nézek ki. De itt: [email protected] az email címem ha esetleg szeretnél valakivel beszélgetni, amit az első commentemben is leírtam. Még egyszer is kitartást, légy erős, ne add fel.
zola0420 írta:
Dátum 2019-08-18 18:36:27
Szia! Bocsáss meg hogy ilyen későn olvastam el az üzeneted, csak most vettem a bátorságot hogy ide felregisztráljak erre az oldalra. Nagyon sajnálom a leírtak alapján amilyen az édesanyád, de remélem ezek valamennyire változtak az elmúlt hetekben, hónapokban. Remélem van egy olyan helyed ahol ezt a fajta "stresszt" ki tudod adni magadból.
Tudom, picit váratlan lesz amit írok de ha szeretnél valakivel "unkown"- ként beszélni, írj nyugodtan.
Addig is kitartás! :D