Fel akarta vágni az ereit - Ha a fiú fiatalabb...

Ami a légyeg, én eddig nem néztem, nem vettem figyelembe, amit nekem mondtak. Vagyis bár a korkülönbség nem gát, de bizonyos mértékig akadály. Nem eltántorítani akarlak, ez csak a saját példám. Nálam 2 évvel fiatalabb srác udvarolt nekem, és lemondva egy randit adtam egy esélyt neki.

3 hét volt csupán, de jó emlékek maradtak, egy rózsa amit ma is őrzök, és egy ezüst karkötő. Nem az értéket nézem, mert mai napig nem hordtam szakításunk óta, amit én kezdeményeztem. Minden szép volt, nem rohant, s így én is fesztelen s önmagam voltam. Viszont a korkülönbség a szülők szemében nem volt elfogadható, s alapjaiban 1 hétig tartott. Nem láttam, az sms-ek elmaradoztak. E-mail, telefonhívás, élő megjelenés, sms által próbáltam elérni. De semmire nem felelt.

Végül kibukott az ok, vagyis szülei telirakták a napjait programokkal, hogy gátat szabjanak a kapcsolatnak. Így döntöttem. A vicces, hogy barátnőm hasonló szituációt egy hónapig elviselt, de nekem nem ment. És nem bántam meg. Az egyedüli csalódás a reakciója volt: az erébe szúrt egy éles tárggyal, amint megtudta mi is lett a döntésem. Azóta is szeret, s bár 3 hét volt az egész, de az emlék megmarad. Nem horror sztori, nem elhamarkodott szerelem ez.

A lényeg, hogy nálam kell egy érzés már a legelején, ami feldob, ami köd, vagy láng - aki ahogy érzi azzal illeti. Ez mellette megvolt. De azért annyi igaz, hogy fiatalabbal nem kezdenék, egy seb elég volt. Hiába a sok emlék, hiába volt szép egy égési sérülés, elég a lángból… Ne tántorodj meg, csak légy észnél!