/ A Te történeted / Szörnyű élet
  2015-08-17
Közzétéve

Szörnyű élet

13 éves vagyok. kb 5-6 éves korom óta tépem a hajamat, mostanra már anya is észrevette hogy hátul egy tenyérnyi helyen nincs hajam. De nem csak ott elöl a fejemen sincs már sok, mindig az oldalsó szálakat vagy a hátsókat fésülöm oda így ezen a részen nem vette észre.

Mindez a függőség nevezhetjük a hajtépés rituáléjának is én azt gondolom azért alakulhatott ki, mert nem volt meg a családi környezet. Apukám és anya még 1 éves koromban elváltak. Apukámat sosem láttam mert anya nem engedte, ezt meg is tudom érteni mert akkor régen kitett minket az utcára egy szál ruhában semmi nélkül.

Anya nagyszüleimtől kért segítséget. 3 éves koromig a mamával éltem Pápán mivel anya visszament dolgozni. Kis idő múlva talált magának valakit. Ő lett a nevelőapukám. Elvett tőlem minden játékomat amit a mamáéktől és apától kaptam hogy ne legyen semmim tőle. Anyát és engem terrorban tartott. Anya annyira félt hogy bezárt a szobámba kulccsal. A nevelőapám nem törődött velem, a lakásból sem engedett ki, ezért a mai napig nem tudok emberekkel kommunikálni rendesen, félek tőluk. Semmilyen helyre nem vagyok képes menni ahol emberek vannak. Ennek a terrornak anya vetett véget 2 évvel később. Éjjel elmenekültünk onnan, szerencsére máig nem keresett minket. Elkezdtem az iskolát, anya beíratott egy katolikus iskolába a Padányiba. Semmi problémám nem volt a tanulással. sajnos nem voltak barátaim és máig sincsenek mert félek beszélgetni velük. Anya semmit sem vett észre. Jól tudtam leplezni a dolgokat. Harmadikos voltam, mikor talált valakit, egy újabb férfit. Igaz anyával szépen bánik de nekem nem szimpatikus. Csak köszönök neki hogy szia Tamás, ennyi.

Soha senkit nem szólítottam apának csak a mennyei atyát. 5. es koromtól kezdtek el újra erősödni a szokásaim [hajtépés]. rengeteget sírtam minden miatt amikor senki sem volt otthon. Ti, aki ezt olvassátok biztosan nem tudjátok majd megérteni azt a sok fájdalmat amit átéltem 6 éves koromig, igaz a többségére nem is emlékszem de amire mégis annak ez a következménye az önsanyargatás. Folytonos sírás, kopasz fej, körmöm sincsen már azt is lerágtam, senki sincs akivel megbeszélhetném ezeket. Pedig muszáj lesz mert anya azt mondta ma délután hogy felhívta a háziorvost aki majd megnézi a hajamat. anya is ott lesz látni fogja a brutális igazságot hogy tenyérnyi helyeken nincs hajam. nem szóltam neki még, arra gyanakszik hogy valami gombás fertőzés, de ez hamar kiderül hétfőn hogy nem igaz. Nem akarom hogy akkor derüljön ki, elmondjam neki? Van egy titkom amit most elfogok mondani.

Gondolatban megteremtettem egy apát aki mindig velem van. amikor egyedül vagyok mindig azt játszom hogy itt van velem, megölel [apa] aki nem a valóságos igaz őt sosem láttam. szóval a lényeg megteremtettem gondolatban valakit akit szeretek , szabadidőmben mindig az ágyon fekszem és bámulom a plafont és közben apával beszélek játszom szóval ilyenek.

Már azt sem tudom hogy mi a valóság. Mindig vele akarok lenni és eközben TÉPEM A HAJAM. kezdek lassan beleőrülni. Vajon őrült is vagyok? Bocsánat, hogy ilyen hosszúra sikeredett a levél, életem szörnyű történetét akartam leírni. Akinek nem esett le hogy mit szeretnék az kérem hogy ne kritizáljon. Köszönök mindent előre is.

Forgasd a tollad, írd ki magadból! Ez a Te oldalad! Küldd el nekünk írásodat, és szerkesztőink rövid átfutás után megjelentetik írásod! Miért is jó ez neked? Megoszthatod a világgal, barátokkal, ismerősökkel és másokkal gondolataidat és véleményedet a világról, egészségről, egészséges életről. Te hogyan képzeled el az életedet? Te hogyan tudnál segíteni másokon, hogy jobban és egészségesebben érezzék magukat a bőrükben? Most rajtad a sor! Ragadj billentyűzetet és gépelj!
történet értékelése