érzelmi válság

Tisztelt doktornő!
15 éves fiú vagyok, és már egy ideje van egy elég nagy problémám...
Súlyos önértékelési gondjaim vannak, aminek ismerem az okát de sajnos még bármit próbáltam ellene tenni, nem vált be. Ez még egy aprócska baj, nem zavar annyira, mint amit most fogok leírni...
Nem mondtam még el ezt senkinek, még önmagamnak is csak nemrég vallottam be, de azt vettem észre, hogy nem tartom magam elég jónak egy lányhoz. Lassan már egyáltalán nem vonzzanak, mert... kezdem azt érezni, hogy soha nem jön össze semmi egy lánnyal. Rengeteg lánnyal voltam már kapcsolatban, lehet, hogy csak én választottam rosszul, de nagyon félénkek, visszafogottak és prűdek voltak, akik mindig távol álltak tőlem, sosem néztek a szemembe, nem beszéltek, csak várták hogy történjen valami, pont ezért azt éreztem, és azt mutatták kifelé, hogy én nem vagyok elég jó nekik (azt mondták, hogy ez hülyeség, egyszerűen félnek, hogy elbaltázzák a dolgokat, de amikor az utolsó barátnőm megcsalt 1-2 hete, ott elszakadt a cérna, és azt éreztem hogy soha nem lesz rendes kapcsolatom, hisz azt látom kiskorom óta, hogy minden lány ilyen ). Lassan ez belém ivódott és a mai napig azt érzem, egyre erősebben, hogy egy lány sem fog velem lefeküdni (nem is ez a célom, azonban ezzel tudom érzékeltetni hogy mi a problémám), és pont ezért már lassan nem is okoz semmi izgalmat az, ha pl. fantáziálok egy lányról, mert úgy érzem, hogy ők "feljebb valóak", és minden lány, akit ismerek, pont ilyennek mutatkozik, soha nem tudnám elképzelni azt, hogy bármi is lenne köztünk.
Gyerekkoromban egyszer láttam a TV-ben valami zeneklippet, ahol félmeztelenre vetkőztek az emberek, anyám pedig elrántott a TV elől, hogy ezt nem szabad néznem, ez rossz dolog. Ezért már azóta bennem vagy egy apró mag, ami a lányok ellen fordít, és lassan már elkezd kihajtani bennem ez a bizonyos mag...
Volt, aki azt javasolta, nézzek pornót. Nem vagyok egy olyan ember, aki pornót néz, legalábbis nagyon ritkán. És akkor is csak egy beállított, lefizetett, plasztikázott mű-nőt látok, és hogy a valóságban nem ilyenek a lányok. Ezért aztán ez olyan, mintha a gulyásleves receptjét olvasná valaki, amikor tiramisu-t akar készíteni...
Teljesen össze vagyok zavarodva. Kétlem, hogy meleg lennék, ugyanis sosem tudnám magam elképzelni egy fiúval. Pláne nem érzelmi kapcsolatban... elméletileg ez majd az első aktuskor eldől, hogy milyen beállítottságú vagyok, de nem úgy tűnik, mintha nagyon rohamosan jönne az első alkalom... és én elbirkóznék azzal, ha meleg lennék, de mégsem érzem hogy az lennék. Azonban azt sem mondhatnám, hogy sorban állnak értem a lányok akik csak arra várnak hogy lefektessem őket... Amúgy sem vagyok ilyen fiú.
Igazából nem tudom, mit tehetnék, nagyon durva érzelmi válságot okoz ez bennem és nincs egy rendes ismerősöm sem, akinek ezt elmondhatnám. Ezért fordultam Önhöz, hátha Ön tud segíteni... nagyon hálás lennék érte.
Üdv!