Konfliktuskezelés

2016.04.25.
Kedves szakértő!
Életemben most volt először hogy elvállaltam valaminek az elintézését az osztályban. Nem egyszerű 30 embernek megfelelő dolgot csinálni. A maximalizmusom miatt viszont ezt akarnám. Nem is ez a probléma. Hanem hogy mialatt elintéztem, rengeteg osztálytársammal "összeszólalkoztam", nem egyezett a véleményünk. Amúgy sem vagyok "népszerű" az osztályban, nem nagyon vannak barátaim, ezek után pedig úgy érzem, hogy egyáltalán nem is lesznek. Hogy érdemes viszonyulni egy "vita" után a többiekhez? Én nyissak, vagy ne? Illetve egy ilyen vitában mennyit szabad engedni? Hol van a középút? Nem akarom sem azt, hogy mindent magamra vegyek, hogy az én hibám, illetve azt sem hogy tévedhetetlennek látsszak.
Remélem érthetően ki tudtam fejezni a gondjaimat, és minél előbb segítséget kapok, mert ilyenkor sokàig szoktam emészteni magam, hogy mit lehetett volna tenni, miért ezt mondtam, stb.
Várom válaszát!

Szakértőnk válasza a Konfliktuskezelés kérdésre

Kedves Levélíró! Sajnos a felelősségvállalás járhat hasonló következményekkel, pontosan amiatt, hogy lehetetlen megfelelni mindenki számára.Ilyenkor vállalni kell a véleményét és a döntéseit az embernek. Jó esetben a konfliktus az adott helyzetre korlátozódik, ha nem válik személyeskedéssé, így nem is muszáj, hogy a vita után más legyen a viszonyulása egymáshoz a feleknek. (A vitának egyébként pont az a lényege, hogy lehetőleg indulatok nélkül az "észérvek" alapján meggyőzzük a másikat. Gyakran merül fel másik nézőpont, ami közelítheti egymáshoz a véleményeket.) Hosszú távon valószínűleg az a leghatékonyabb, ha a saját értékrendednek megfelelő döntéseket hozol és úgy viselkedsz, hogy később ne legyen bűntudatod. A többiek véleménye fontos ugyan a beilleszkedés kapcsán, de még fontosabb, hogy önmagunknak tudjunk megfelelni.

Hasonló kérdések

Cikkek a témában

Rizikókalkulátor