Nemértem...lehet hogy velem van baj?
Hol is kezdjem...több problémám is van de most kettőt mondok el és kérem segítségét.15 éves lány vagyok és most kezdtem a gimit.
1.probléma:A barátnőimmel szoktunk beszélgetni és van hogy föl jön az a dolog hogy kinek volt pasija és ki mikor csókolózott.Igen tudom ez nem baj csak nekem kellemetlen mert még nem volt senkim és ez zavar több okból is.Mert úgy érzem egy picit le vagyok maradva-és bármennyire is akarok egy fiút nem sikerül.Azon gondolkoztam az egyik barátnőmmel hogy lehet hogy velünk van a baj?Mert én úgy vettem észre hogy velem egy fiú se kezd ki és nem is próbálkoznak be.Ez nagyon bánt mert szívesen ismerkednék...de nem azt akarom hogy folyton én legyek az aki szalad egy fiú után aki ha éppen észre veszi.
2.probléma:Amikor a suliba jöttem reménykedtem hogy nem leszek szerelmes...de nem jött össze.A gólyaheten megismertem egy 10.-es fiút aki barátságos és közvetlen.A találkozásunk is fura volt:A barátnőmmel mentem mosdóba amikor vissza fele jöttük előttem ölet meg egy lányt és akkor találkozott a tekintettünk és hát egy kicsit hangosan köszönt.Aznap legalább 20x köszönt és be is mutatkozott nekem.Bejelöltem facebookon és nagy nehezen rá is írtam,és elkezdtünk beszélgetni de elég halott volt a beszélgetés.A suliba mindig köszönt és integetett.Egy idő után eljutottunk oda hogy kevesebbet köszönt de minden nap és oda jött hozzám és hozzám ért(vállamhoz,bele túrt hátulról a hajamba meg ilyenek)A barátnőm nagyon mondogatta hogy biztos tetszek neki és én elfogattam a tanácsát és elmondtam neki hogy tetszik.Na igen ekkor jött egy olyan szöveg hogy:2éve szerelmes vagyok egy lányba és sajnálja de attól még "barátkozhatunk".És elkezdtünk "barátkozni" egyszer fölhívott telefonon és sok infót elmondott magáról...végül oda is eljutottunk hogy köszönés képen kaptam két puszit.Ez ment két alkalommal is csak az egyik haverja beszólt hogy ne csókólozunk már és annyi...több puszit nem is kaptam.Ez után jött egy olyan időszak hogy ha volt kedve köszönt ha nem akkor csak egy csá-t mondott és elment mellettem.És ez nagyon bántott de nem mondtam meg neki.De egyet észre vettem hogy mindig ott volt a közelembe és hogy figyelt-az egyik fiú ismerősömet folyton el is ráncigálta mellőlem.Most már megint köszön és megpróbál velem többet beszélni is.Oda jön kérdezi hogy miújság és hívott már el inni is(18 éves lett nem rég) de este és a szüleim ehez még kicsinek tartanak így soha nem mentem sehova el.Egyszer mentünk együtt haza és akkor is nagyon kedves volt.De mindig csak én írok neki facebookon és ez nagyon zavar mert úgy érzem nem érdeklem annyira.De közben a suliban meg oda áll mellém meglök és ma is a két barátja folyton minket figyelt mint egy szerelmes párt.Nem tudom hogy ő mit érez és nem is merek rá kérdezni se.Pedig nagyon szeretném tudni.És hogy tudnám arra rá venni hogy egyszer egy délelőtt vagy délután(este 5-6 előtt) hívjon el valahova.Egyáltalán akar tőlem valamit.És mit csináljak?Meg persze édesanyám nem örül annak hogy 18 éves.Meg most az mondják(amit megint nem merek megkérdezni)hogy megbukik és a mi osztályunkba kerül...de azt nem szeretném bármennyire is jó lenne hogy egy osztályba lehetnénk.Mit tegyek?Nem tudom eldönteni és a barátaim nem tudnak erre olyan jól válaszolni...és anyának meg nem akarok mindent elmondani.Előre is köszönöm.
Üdvözlettel:Dóri
Ui.:Bocsánat hogy ilyen hosszúra sikeredett.És köszönöm türelmességét.
Szakértőnk válasza a Nemértem...lehet hogy velem van baj? kérdésre
Kedves Dóri!
Az első problémádra válaszolva, jól érzed, nem vagy "lemaradva" semmivel.Minden ember fejlődési üteme és fejlődési vonala más. Nem érdemes egymáshoz mérni magunkat és teljesítménynek tekinteni a szexuális életünk fejlődését.. Még soha senki nem ért többet attól, hogy ki tudtott pipálni valamit, hogy túl van rajta, ellenben lelki fejlődésünket meghatározzák a társas élményeink, ezért érdemes olyannal megélni, akire jól esik majd emlékezni 10-15 év múlva is.Tehát próbálj csak a saját mércéd szerint élni.Lehet, hogy a kisugárzásod nem azt a típusú lányt mutatja, akit fel lehet szedni egy bulin, de ne aggódj, mert meg fogod találni azt a lehetőséget, amikor tudsz majd ismerkedni.
A második kérdéseddel kapcsolatban nekem úgy tűnik, a fiatalembernek meg van az esélye a kezdeményezésre, tehát ha készen áll egy kapcsolatra, akkor megteheti. Azt esetleg jelezheted felé, amikor elhív estére, hogy más napszakban szívesen találkozol vele, de estére nem engednek el.Ebben nincs semmi szégyelnivaló.
